A programozásra "születni kell"?

Általános közhely, de többé-kevésbé mindenre igaz, hogy a megfelelő adottságok szükségesek hozzá. Aztán persze vannak olyan területek, ahol ez hangsúlyosabban előjön, míg máshol megfelelő szorgalommal 90%-ban kompenzálható a tehetség hiánya.

Azt szokták mondani, hogy olyan ez, mint az éneklés. Ha valakinek bot hangja van, és nulla zenei hallása, ráadásul mindennek tetejében nem is érdekli a dolog, akkor soha nem lesz belőle egy Pavarotti, de még a falunapon sem ő lesz az, akit meg fognak hívni énekelni. Ugyan némileg a képességei fejleszthetők, de vért izzadva fogja ugyanazt az eredményt elérni, ami esetleg másnak minimális ráfordítással sikerül. Egy ideig. Aztán lesz egy szint, amit már akkor sem fog tudni elérni, ha napi 20 órát szán az önfejlesztésre.

Egyébként sokan elfelejtik, hogy ez szinte minden területre igaz, csak nem ugyanolyan mértékben. Hülyeség az, hogy valamiből pusztán szorgalommal jó lehet az ember, legyen szó készségtárgyról, reál, vagy humán műveltségterületről, vagy akármiről. Mindenhez szükség van "érzékre", nincs olyan, hogy valami pusztán idő feláldozásával elsajátítható.

Meg természetesen tanulás nélkül akkor sem megy sokra az emebr, ha egyébként lenne hozzá érzéke. A két dolog együttese kell ahhoz, hogy valamilyen téren eredményes legyen. (Meg persze hogy szeresse azt.)

A programozás során szükséges, hogy az ember "mélyen" átlássa a dolgokat. Ez jóval több nyelvi elemeknek és technikáknak az elsajátításánál.

"tanulható-e annyira, hogy valaki sok tanulással és önfejlesztéssel jobb programozó legyne, mint az olyan akinek alapból olyan a "látásmódja", mint egy ""vérbeli"" programozónak?"

Nem lehetetlen. Ahogy írtam, a szorgalom, és az ambíció sokat számít. Lehet, hogy valaki "gondolkodásban" programozó, de ha egyébként lusta, mint a dög, akkor nem nehéz egy kevésbé jó képességű embernek sem felülmúlnia őt.

"Van-e az a pont a sikertelenségben, mikor azt mondanátok, hogy az illető jobb lenne ha nem erőltetné a dolgot, mert csak kínlódik és nem lesz sikerélménye vagy bármi hasonló."

Ezt mindenkinek magának kell érezni. Ha valaki csak szenved, akkor nem a megfelelő pályát választotta. Elenben az is egy rossz felfogás, hogy az emebr csak akkor kezdjen bármibe, ha zseni belőle. Ez így hülyeség. Bőven lehet szép sikereket elérni akkor is, ha az ember csak "átlagos". Csak sokan - beleértve sokszor az egyetemeket is - rémesen kisarkítva nézik a szakmát: két kategória létezik: a zseni csúcsfejlesztő, meg a tehetségtelen mamlasz. A valóság meg az, hogy a két véglet között rengeteg átmenet van, és a munkák 99%-ához nem kell, hogy valaki a felső egy ezrelékbe tartozzon.

De visszatérve a kérdésre: ha valaki nem a megye legjobbja, de szereti csinálni, és amit elvállal, az sikerül is neki, akkor nincs miért váltania.

"Van e olyan, hogy valaki későn kezd el programozni és már nem fog tudni olyan szintet elérni"

Ez szélsőségesen egyénfüggő. Ez nem műkorcsolya, hogy 25 éves korodra már öreg lennél. ;) Persze, közhely, hogy fiatalon könnyebben tanul az ember, de azt is érdemes megjegyezni, hogy az egyes emberek egyéni sajátosságai között sokszor nagyobb a különbség, mint ugyanazon ember különböző életkorai között.

"Lehet-e sikeres aránylag egy programozó, aki nem az a hiper-szuper programozó, hogy mindent is tud, hanem pl több időbe telik neki vagy bonyolultabban tud megvalósítani egy programot, mint egy nála jobb/tehetségesebb programozó?"

Lehet.

Igazából ez minden területen elmondható: ha az ember képes felmérni a képességeit (de úgy, hogy ez által nem állít mesterséges akadályt saját maga elé!), akkor lehet belőle sikeres. Vagy hogy egy hasonlattal éljek: az élet olyan, mint egy kártyaparti. A lapok adottak, de az, hogy hogyan játszol velük, csak rajtad múlik. Lehet, hogy egy gyengébb képességű ember, aki tudja, hogy mire képes, és ez alapján "játszik", többet elér, mint egy szinte zseni, aki viszont képtelen érvényesíteni a képességeit.

"Ha mondták volna, hogy a trigonometria és a koordinátaműveletek, mátrixok, szögfüggvények ismerete az informatikában erre lesz jó, akkor érdekelt volna és lett volna kedvem megtanulni."

Na igen, ennek én is örültem volna. Középsuliban a szögfüggvényekkel hadilábon álltam, aztán persze az egyetemen is nehezen mentek a komplex számok meg a mátrixok, de ha a középsuliban valami érdekes dologhoz (pl. egy egyszerű 3D objektum rajzolásához) kötik, rögtön több kedvem lett volna megtanulni és megérteni.

Túl sokan foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

A valóság az, hogy szinte bárkiből lehet programozó. Nem kellenek csodával határos logikai képességek és "probléma megoldó képesség". Ezek inkább buzz wordök, ami mögött nincs tényleges jelentés.

A programozók túlnyomó része nem ütközik logikai képességet erősen igénybe vevő folyamatba.

Nagyon kevés ember van, akinek ténylegesn kell optimalizálni és rendszer szinten gondolkodni.

Az meg, hogy X gombot hogyan kötünk egy kontrollerhez az MVC elvét követve és az hogy éri el az adatbázist.

Nem nagy cucc, mert előtted 10.000 ember már meg csinálta és nem igényel igazi kreativitást vagy probléma megoldást.

Igényes szép kód írás egy külön művészet, de nincsenek korlátok hogy kiből lehet programozó....

Az már teljesen már kérdés, hogy milyen területen milyen pozícióban, de mindenkiből lehet programozó.

Szerintem édesanyukámat megtudnám tanítani és felhúzni a junior szintre pár év alatt munka mellett, úgy hogy a mai napig én posztolok neki a facebookra, mert nem érti megfelelően a működését. (szimplán más korosztály)

Bárkiből lehet gányoló, taknyoló veréb.

Az MCU-k világában sem az a feladat, amit te annak hiszel. Gombot a kontrollerhez, meg adatbázis. hát nem.

"A programozók túlnyomó része nem ütközik logikai képességet erősen igénybe vevő folyamatba."

Hahha.

Ki mint él, úgy itél.

Ez olyan, mintha azt mondanánk, meg tudok e tanulni úgy festeni mint Michelangelo, tudok e úgy focizni sok-sok év után mint Ronaldó?

Sejthető a válasz.

Szerintem mindent el lehet sajátítani szorgalommal, de amihhez igazán van tehetséged és kedved, ott könnyebben teljesítessz kevesebb befektetett munkával, mint mások.

Én is szeretem a programozást, tanulom is, tetszik. De én nem real(logikai) gondolkodó vagyok, hanem humán.

Itt jön a furcsaság, sok könyvet nem is értek. Olyan dolgokat magyaráznak el bennük, ami számomra teljesen triviális és egyértelmű, míg olyan dolgokat, amihhez nekem 3 oldal kéne, leírnak 3 mmondtatban, én meg nézhetem a fél netet, mire rájövök:D

És ez bizony így van jól.

Nemtudom, én még mindig tartom magamat ahhoz, hogy ez a szakma igényel ez bizonyos gondolkodásmódot, bármilyen szinten is. El kell tudni vonatkoztatni a valóságos dolgoktól, hogy megértse az ember számítógép működését és egy program működését. Ha csak azért kezdi el valaki ezt tanulni, hogy pénzt keressen később, annak kisebb az érdeklődése és kevésbé gondol bele, hogy ez azért ennél többről szól. Tűrelem és kitartás kell főleg, de ha gondolkodásmódja nem áll erre rá, akkor nem fogja folytatni. Leginkább szorgalomról szól ez és hogy érdekelje ez a tudomány. Nem egy atomfizika, az tény, de biztonságosra valamit megcsinálni.....

Volt egy kolléganőm, aki kérdezte, hogy a mit jelent a telefonokon az "operációs rendszer". "Az a menüje?" :) Úgyhogy őt a legnagyobb jóindulattal sem tudnám megtanítani egy Hello World!-nél többre :) Illetve lehet, hogy meg lehetne tanítani arra vagy egy kicsit többre is, de nem fogja érteni, hogy mit miért csinál :) Viszont kitűnő újságíró, én meg azt nem tudnám rendesen megtanulni. Nekem az a gondolkodás menne kevésbé és éppen ezért nem lennék kiemelkedő vagy "vérbeli", viszont minden másban remekül segítem a munkájukat, amihez meg nekik nem lenne idegzetük és úgy gondolják, hogy atomfizika.

... és én is úgy vagyok ezzel, ahogy #18-as írta, hogy én is inkább a szájbarágós könyveket szeretem, amikor van lehetőségem rendesen megérteni az adott dolgot. Sajnos ilyen könyv, oktatóanyag kevés van. A többivel úgy voltam kezdetben, mint a matekórákkal, hogy próbáltam olyan gyorsan leírni mindent a tábláról, mielőtt letörlik, közben nem tudtam figyelni a tanárra és megérteni azt amit mond, majd otthon kinyitottam a füzetet és csak néztem, mert nem értettem, hogy mit miért írtam le és miért úgy van, ahogy......

Aki meg nem érez magában tehetséget a programozás iránt, azzal lehet, hogy be lehet magoltatni egy rövid program forráskódját, viszont nem fogja tudni, hogy mit jelentenek :)