Van esélyem programozói gyakornoki állásra bekerülni, ha nem programozást tanulok az egyetemen, de tudok programozni?

Nincs.

A gyakornoki státusz csak szakirányú hallgatói státusz megléte esetén tölthető be.

Mit is kezdenének egy bölcsész vagy egy építész hallgatóval?

Konkrétan a hármas hazudozik, ahogy szokott. Mert tudni nem tud semmit.

Az a szó, hgoy gyakornok, azt jelenti, hogy egy szakma, mondom EGY SZAKMA gyakorlati oldalát is megismeri a hallgató, mert az egyetemeken a szakma elméleti oldalát sajátítja el csak, vagy ha van is némi kis gyakszi, az édeskevés, ráadásul steril, nem valós a környezet sem.

A gyakornoki státuszt nem a HR-es szűrője kreálja, hanem az amit elmondtam. Egy építészt soha nem fognak gyakornokként alkalmazni egy ügyvédi irodában és egy közgazdász sem lesz gyakornok a péküzemben.

A gyakornoki állás ezen túl tehertétel a foglalkoztatónak, mert felelősséggel jár és még pénzbe is kerül. De ezt a cégek jobbára azért csinálják, mert végső soron nekik kell majd az a munkaerő, aki náluk, vagy másnál gyakorlatot folytat.

Egy cukrász egy kőműves vagy egy orvostanhallgató viszont nekik nem biznisz. Ezért aztán, nem elhajtják az ilyeneket, hanem esélyt sem adnak nekik.

A hármaska ismét hazudott egy félkeményet.

Nincs ilyen szabály, ez csak a Programozás kategória bohóca. Jót szalmabábozik a saját hülyeségeivel.

Neked virítanod kell valamit, hogy szóba álljanak veled, pl. ahogy említettem, saját projektek. Nézelődj a Schönherz szövetkezet honlapján, menj el hozzájuk tesztet írni, és fejleszd magad.

"Én ezt értem, de sokan vannak akik akár diploma nélkül is programozóként dolgoznak. Akkor ennyi erővel őket se vennék fel sehova, de mégse így van. Pont emiatt kérdezem, hogy a gyakornoki pozícióknál hogy működik ez. "

Az, hogy akárhány ember programozói jellegű munkát végez, még nem jelent semmit.

A gyakornoki státusz akkor is az amit már leírtam.

Azt elég buta dolog elképzelni, hogy majd egy képesítés nélküli, vágyakozó akárkit felvesznek és kinevelnek programozó betanított munkásnak.

Eleve, akik programozó-szerűség-ként dolgoznak, azok is éppen azért nyertek alkalmazást, mert elég komoly szintet ütöttek meg.

Azt nem tudom, tudod-e, hogy a diplomás embereket is elég alaposan megszűrik és simán eltanácsolják, vagy még próbaidő alatt felmondanak nekik, ha nem hozzák az elvárt teljesítményt.

A legtöbb cég gyakornokokat nem is nevel ki, nem is foglalkoztat. Nem véletlenül, mert szerződnie kell az oktatási intézménnyel, felelősségbe kerül, sok pénzbe kerül, egy jó szakembert rá kell áldozni.

Akkor mit akarnál te?

Nem is tudom, hogy képzeled?

A gyakornoki idő lejártának hónapjában a munkáltató köteles a gyakornokot minősíteni, melynek szabályait a Kjt. 40. §-a tartalmazza. A gyakornok nem megfelelő eredményű minősítése esetén a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik a minősítés ismertetését követő 10. napon.

A gyakornoki státusz annyiban speciális, amennyiben a Kjt. 22. §-a és 22/A. §-a, valamint a végrehajtási rendeletek, illetve ágazati törvények speciális szabályokat írnak elő.

A Magyarországon államilag elismert felsőoktatási intézmények hallgatói a szakmai gyakorlatukat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) szerinti hallgatói munkaszerződés keretében végzik – a köznyelvben ezt nevezzük gyakornoki foglalkoztatásnak, melyre a tipikus munkaviszonytól eltérő szabályok és jogszabályok vonatkoznak – olvasható a munkajog.hu-n.

A gyakornoki foglalkoztatást első lépésben el kell határolni a diákmunkától és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonytól.

Hallgatói munkaszerződés keretében történő munkavégzés (gyakornoki foglalkoztatás)

Térjünk rá a gyakornoki foglalkoztatásra, vagyis a hallgatói szerződés keretében történő munkavégzés szabályaira, amit az Nftv. 44. §-a tartalmaz. E szerint a hallgató két formában végezhet hallgatói munkaszerződés alapján munkát:

1. duális képzés ideje alatt külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,

2. a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

A hallgatói munkaszerződésre a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, de Korm. rendelet a hallgatók számára az Mt.-nél kedvezőbb rendelkezéseket állapíthat meg – erről mindjárt szólunk részletesebben.

Díjazás tekintetében a törvény eltérő szabályokat állapít meg a szerint, hogy a munka közvetlenül kapcsolódik-e vagy sem a felsőoktatási intézmény képzési programjához. Amennyiben közvetlenül kapcsolódik a munka a képzési programhoz, akkor díjazás kötelezően csak akkor fizetendő a hallgatónak, ha a gyakorlat ideje egybefüggően meghaladja a hat hetet, ennél kevesebb időtartamra nem kötelező a díjfizetés.