Melyik programozási nyelvet kezdjem el tanulni?

[link]

[link]

[link]

[link]

Ja, és ha magadtól nem jutott volna eszedbe:

[link]

nem kérdeztél hülyeséget, ne foglalkozz azzal az idiótával. a villamosmérnökök legtöbbször C-ben és C++-ban programoznak, és a BME-n is ezt oktatják. emellett ajánlom még a python-t. ezekkel jó, ha tapasztalatot szerzel. keress valami jó könyvet, ami kezdőknek szól, és bújd a netet, szintén kezdőknek szóló anyagokért. nézz utána a raspberry pi-nek is. nem észveszejtően drága, de jó dolgokat lehet vele csinálni. ezután is utána kereshetsz: "microcontroller simulator"

itt a bme villamosmérnök szak tanterve:

[link]

rákereshetsz a google-ben az adott tárgyakra. sokszor a tananyag kint van a neten.

az angolra mindenképp hajts rá, mert sok jó anyag csak angolul érhető el. érdemes amúgy inkább a google-el információt szerezni, a gyakorikérdéseken a válaszok nem annyira megbízhatóak. tudod, sok a troll. ha tudsz látogass el nyílt napra is.

egy másik jó trükk lehet belógni a bme-ek facebook csoportjába, stb...

én elte-s vagyok, és elfoglalt szóval sajnos ebben nem tudok segíteni. :)

Villamosmérnök hallgatónak a legjobb a C.

A raspberry helyett én arduino-t, később ARM kontrollert javaslok. A raspi egyrészt drága, másrészt, mérsékeltebben alkalmas vezérlési feladatokra, mint az arduino, vagy más ARM alapú kontroller.

Csak összehasonlításképpen:

1 db raspi 'B' kb. 14000 Ft.

1 db arduino klón kb. 2000 Ft.

1 db 'jobb' nucleo board 4000 Ft.

Már bocs, de egy LED szerintem nem programozható (legalábbis én még soha nem láttam programozható LED-et). Vannak programozható vezérlők amikre LED-eket lehet kötni!

És szerintem egy villamosmérnöknek legalább egyfajta procinál de az Assembly programozást meg kell tanulnia. Nagyon szépek ezek az elméletek, hogy C-ben programozzunk. Én elég rég óta villamosmérnökként dolgozok, főleg ipari automatikákat programozok. De C programot az utóbbi 10 évben csak hobbiból, meg azért írtam, mert valamelyik ismerősnek kellett segíteni házi feladatban. Lehet, hogy ezt tanítják az egyetemen, de a hétköznapi életben nagyon-nagyon ritkán fogod használni. Pl. egy korszerű PLC programozása még mindig közelebb van az assemblyhez mint a C-hez. Az igazán hatékony programokat meg legkevésbé C++ban és társaiban írják, mert én még nem láttam olyan procit ami objektum orientált lenne. Még olyan proci is alig-alig van, ami normálisan támogatná a függvény hívást (ld. pascal). Tehát a fordító programnak kell ezt valahogy megoldania, és leképeznie. Nagyon szép szöveg, hogy egy programban nem lehet "GO TO, vagy JUMP" utasítás, de a lefordított binárisban tuti találsz. Aki ezzel nem ért egyet annak javaslom, hogy egy C++ban írja meg a hello world-öt majd a lefordított binársra küldjön rá egy disassembelrt és nézze meg az eredményt.

Ezek után lesz a "hello world" program lefordítva, linkelve, futtatásra készen 3-500 kByte vagy mégtöbb. Ugyanezt Assemblyben max 500Byte-ban meg lehet írni. Z80-as környezetben volt mindenre 64kByte és nagyon komoly vezérlések, automatikák működtek vele. Nyilván leht egy csomót tekergetni a fordítót, meg optimalizálni, hogy kisebb legyen a bináris, de ez ilyen szélmalom harc.

És valahol ez a szemlélet, meg az, hogy már az oktatásba is begyűrűzött vezet oda, hogy egyre kevesebb az olyan friss diplomával kikerülő PLC programozó aki képes normális méretben, jól működő programot írni.