Férfiak, miért zavar benneteket, ha egy nő az ismerkedés után továbbra is ugyanúgy foglalkozik a külsejével?

29 éves nő vagyok. Tavalyelőtt év vég felé 35 kg. felesleg volt rajtam, mikor felképeltem magam, és belevágtam ennek megváltoztatásába. Sejthetitek, nem ment könnyen és gyorsan, életemben nem kaptam még ennyi megvető pillantást és félhangos cikiző megjegyzéseket (férfiaktól, nőktől egyaránt)az edzőteremben, mikor vöröslő fejjel küzdöttem a gépeken.

Most már nem röhögcsélnek rajtam, és én sem fulladozom 200 méter futás után, vagy ha fel kell mennem 5 lépcsőfokot.

Eddig érthetően a kövérségem miatt voltak gondjaim a társkereséssel, most viszont az edzésem miatt.

Mikor megismerkedek egy férfivel, akkor elismeri, hogy az alakom, és az ápolt külsőm nagyon tetszik nekik. Eltelik pár hét, és jönnek a szemrehányások, hogy "már megint edzés", "miért nem tudsz kihagyni egy hetet?", "azt hiszed összedől a világ, ha nem mész futni?" stb...stb...

A kapcsolat elején mindig elmondom, hogy nekem ez az az életmód, amit választottam, és ez azzal jár, hogy hétköznapokon munka után, minimum minden második nap lemegyek edzeni, és hétvégén sem hagyom ki a reggeli futást. Ekkor még mindenki megértően bólogat, aztán pár hét, és megkapom, hogy nekem csak a külsőm fontos, és jön a zsarolás, hogy "vagy én vagy az edzőterem", és persze a szakítás, mikor elmondom, hogy nem árultam zsákbamacskát, nem szeretném viszontlátni a tükörben a régi önmagam. Egyszerűen azt nem értem, hogy ilyenkor felnőtt ember miért érzi becsapva magát általam? Én sem akarom ráerőltetni a saját napirendemet senkire, nem kötelezem, hogy márpedig igenis tartson velem, neki sem árt meg a mozgás. Nem neki kell finanszíroznia sem a bérletem, sem a fodrászom, én nem gondolom, hogy ezek extra igények lennének az ápoltság szempontjából. Továbbá nem vagyunk gimisek, hogy egymás hátsójában lógjunk, meg naphosszat cseverésszünk telefonon lógva. Miért nem elég a hétköznapi egy-két estés és hétvégi találkozások? Ráérek akkor változtatni, ha családom lesz, akkor nyilván más lesz a sorrend. Mindig azt hallom, hogy a férfiak szabadságra vágynak, és szeretik megtartani a saját elfoglaltságaikat. Azt is sokszor hallom, hogy egy igényes nő ne csak a körmeit manikűröztesse, meg a haját festesse, hanem tegyen azért, hogy ne löttyedt, zsíros test lapuljon a ruhák alatt. Én nem tudom más hogy csinálja, de nekem ez nem kevés munkámba és akaraterőmbe kerül, aminek a gyümölcsét, az egészségemet sokáig meg akarom őrizni.