Miért félek a szép lányoktól, miért érzem olyan senkinek magam mellettük, olyan kisembernek, jelentéktelennek?

Lehet hülyén fog hangozni, amit most leírok, de én amúgy már jó ideje kerülöm a szép, igazán vonzó lányokat, mert van ez a fura érzésem,a mit a kérdésben is leírtam, valahogy egy kicsi jelentéktelen alaknak érzem magam ilyen lányok közelében, társaságában, főleg, ha előzőleg nem bezséltünk még egy szót sem, vagyis vad idegenek vagyunk egymás számára. Ilyenkor, ha jönnek szembe velem nagyon szép, nagyon vonzó lányok, még a levegővétel is fura lesz meg nem is tudom kínomban hová nézzek, szinte sírni támad kedvem valamiért, nem vicc mintha hirtelen könnyezni akarna a szemem. :D Aztán nem rég sikerült végre több hónapnyi csetelés utána taliznom egy lánnyal, aki képeken ilyen tipikus átlagos csajnak tűn, mint akikkel már ezelőtt is hasonlóképp összehoztam talikat. De nagyon néztem, mert mikor taliztunk kiderült, hogy ilyen kib-szott vonzó, szép lányról van szó. Nem tűnt pedig agyonsminkeltnek, volt egy természetes bája, az arca, mosolya különösen megfogott meg a szép szemei. Az alakja is tökély volt, jó mellek, fenék. Persze meg is lepődtem, hogy sikerült vele úgy bánnom, mint a többi átlagos számomra nem igazán vonzó lánnyal, de amikor már hasonlóképp közeledni akartam volna, mint az azelőtt átlagos lányokhoz, valahogy itt megtorpantam, hirtelen nem volt képem nagyon nyomulni, valahogy jött egy érzés, főleg, mikor megtudtam, hogy valami pasival kavarhatott nem rég, hogy én kevés vagyok neki, meg ő túl jól néz ki én meg ronda vagyok. Aztán hagytam is a fenébe, végül egy puszi meg egy ölelés volt, ami történt csak köztünk, pedig más lányokat simán le is kapok első talin, ha jó a hangulat, már pedig vele is jó volt a hangulat, semmi kínos csend, jól eldumálgattunk, nevetgéltünk, de én akkor is úgy éreztem, hogy nem vonzódik úgy hozzám,csak barátként esetleg. Csak hát más lányoknál ilyenekkel sem szoktam foglalkozni, hisz volt egy átlagos lány előtte pont, aki szintén benyomta, hogy barátnak szeretne engem én mégis pofátlanul megcsókoltam és ő nem is ellenkezett, de ennél a számomra tökély külsejű, vonzó csajnál már minden más volt, mintha elvesztettem volna a tökeimet és csak egy lány barátként viselkedtem vele főleg a vége felé. Azóta sem beszéltünk, szerintem nem is fogunk már sosem beszélni, se talizni. Ő is nyílván tudta, hogy bejött nekem, mint minden másik fiúnak, főleg, hogy egyszer elég fura jeleket adtam azért számára, ugye az ölelésnél meg szóban volt pár csípkelődés részemről azért. Ő nem keres és én sem fogom, nem akarom még ennél is jobban bealázni magam, ronda gyerekként. Inkább keresek egy hozzám való egyszerűbb lányt, akinél ne kell paráznom ennyit meg szoronganom.