Milyen fantasy kliséket utáltok a legjobban?

29#

A Percy Jackson könyvekben Annabeth sportos alakú és nem alacsony :) habár nem a fő főszereplő aki körül forog a történet (Percy szemszögéből olvassuk), de egy főbb szereplőnek számít, talán a másod főszereplő.

Az amikor a fő hős csak egy váz amibe bele képzelheted magad. Nincsenek komolyabb pozitívumai vagy negatívumai.

Még azt is tudnám mondani, hogy minden karakter Tolkien-hoz hasonlóan több Archetipust sorakoztatt föl, akiknek annyiból is áll a személyiségük. Példa Gandal a bölcs mágus és ennyi a karaktere. Ezzel szemben Kvothe.(Királygyilkos krónikája) Aki emberi, gyakran vélt hibákat mert túlságosan megbízik az eszében és egy pillanatra sem jut eszébe, hogy más ember is képes gondolkodni.

A világ élettelensége és egyhangúsága, hogy minden pontosan ugyan olyan. És csak a fő szereplők körül történnek dolgok máshol szinte semmi.

Minden történetben van egy törpe, egy elf, egy barbár, egy mágus, egy lovag és egy nő, akinek annyi a szerepe, hogy ő a nő. Ez nagyon elcsépelt.

Emellett nekem nagyon klisés, ha egy kamaszoknak írt fantasyben a "kis csapat" minden tagja 16 éves. Ne már! Legyenek különböző életkorúak.

Ja, és amikor a főszereplő a 16. születésnapján derül ki, hogy ő voltaképpen kiválasztott.

Amikor a főgonosz nekiáll elmesélni a gonosz tervének részleteit.

Illetve a gonosz csak önmagától gonosz, nincs eredettörténete.

A random kitalált nevek a vegyesen olyan nevekkel, mint Derek, Siobhan. Tehát nincs logika, hogy most fiktív vagy walesi neveket használ a szerző. Mármint ha mondjuk különböző fajok közt van így, akkor korrekt, de egy városon, egy fajon belül fura.

Az egyértelműen koppintás nevek, például Gundulf vagy Frobó