Eistein Relativitás elméletének cáfolása. Ötletek?

Pedig jobb lenne itt, hogy mindenki okuljon belőle :)

Ha emailbe be tudod írni vagy másolni, akkor valószínűleg ide is.

Nem értem, e-mailt miért nem kell bepötyögni, ezt meg igen.

Mindkettőt lehet telón meg pc-n is.

De nekem végül is mindegy, csak valóban ide kéne, a privátban adott válaszokból nem okul senki és itt nyoma sem marad.

Sziasztok

Rájöttem hogy az egész könyvet nem tehetem ide. És nem is tudom hogy hogyan kéne Viszont a vonatos dologgal megvagyok. A dokumentumok alkalmazásban külön nektek bepötyögtem betünként.most azon szenvedek hogy hogy a faszba tegyem ide. Ha tudjátok jelezzétek.

Worden van? Google fiókod van ,nemde?

Google docs, Google drive, feltesz, megoszt.

Ötletek a cáfolásra?

Halott ötlet.

Newtont talán megcáfolta Einstein? Nem. Csak kiegészítette. Ugyanígy lesz kiegészítve majd Einstein elmélte is később valaki más elmélete által.

Vannak olyan átfogó, paradigmaváltást jelentő elméletek, amelyeket azért fogadunk el, mert évtizedeken vagy évszázadokon át jól mőködtek a jelenségek adott körének leírásában.

Ez a tény 1000 év múlva sem fog megváltozni, ennélfogva sem Newtont, sem Einsteint nem fogjuk kidobni az ablakon.

Ha cáfolaton azt érted, hogy majd valaki jön egy még jobb elméelttel, amely egy olyan paradigmaváltást fog okozni, amely az einsteini világkép volt a newtonival szemben, akkor persze ilyen értelemben "meg lesz cáfolva" Einstein. De a tudomány működésének lényege, hogy ettől még nem tekintjük az előző paradigmát érvénytelennek, csak világossá és korlátozottabbá válik az alkalmazhatósági köre.

Egyébként pedig az ilyen paradigmaváltást mindig megelőzik az addigi paradigmának ellentmondó és magyarázat nélkül maradó megfigyelések. Ilyenek a relativitáselmélettel kapcsolatban egyelőre nem nagyon vannak. Sőt, a részecskegyorsítókban naponta százezerszámra mennek végbe a relativitáselméletet alátámasztó folyamatok - merthogy maguk a gyorsítók is ez alapján épültek és működnek.

A GPS, ami a kocsidban van, pedig szintén nem működne nélküle.

Szóval ne akarj te cáfolni semmit. Főleg nem magának a cáfolásnak a kedvéért. Inkább fogllakozz fizikával magáért a fizikáért. És ha előrukkolsz valami klasszal, az klassz lesz. Ha meg nem, legalább akkor is értelmesen töltöttd az idődet.

Megkaptam a dokumentumot, nemsokára közkinccsé teszem a szerző helyett.

Csak rá kell jönnöm, hogyan, mert sajnos olyan formátumban kaptam (pdf, de szerzői jogos), hogy simán nem tudom google drive-ból továbbosztani.

Na a pdf letöltése, wordbe másolása és drive-ra töltése után végre tudom linkelni.

A pdf-word átalakítás sajnos a szövegszerkesztést kinyírta, így némiképp "ömlesztett szöveg" lett, ezért elnézést kérek.

A tartalmat nem befolyásolja.

Ez Atomocska írásából egy részlet.

A szerzőt nem akarom megsérteni, de már az első soraiban kibukik az, amit eddig is írtam, félreértelmezésből, a rel. elmélet nem megértéséből és a hétköznapi megszokásokból származó hibás következtetések sora áll benne.

De nem akarom szétspoilerezni, sem pártosan indítani, mindenki vonja le a saját következtetéseit és véleményét.

[link]

Első variáció:

"azaz a figyelme szinkronizált a vagon mozgásával és belsejével. Ebben az esetben a figyelme által lényegében a vagon részévé válik"

Én már itt elakadtam, illetve nem tudtam értelmezni a "figyelme szinkronizált a vagon mozgásával" kijelentést. Hogyen kell szinkronizálni egy "figyelmet" valaminek a "mozgásával"?

"azaz egy időben fogja látni a fény megérkezését a vagon végeinél lévőkhöz, hiszen ebben az esetben a figyelme által a fény kiindulási pontját is a vagonnal együtt mozgó pontnak fogja értelmezni és ez alapján elemzi a fény terjedését"

Először is magát a fény megérkezését sehogy sem fogja látni, mert ahogy a szerző később ki is fejti, valaki csak azt a fényt láthatja, ami a saját szeméhez érkezik.

Nehéz értelmezni a leírtakat, de nekem úgy tűnik, itt az szerző nem megfigyelésekről beszél, hanem arról a folyamatról, ami a megfigyelő agyában lezajlik, ahogyan elképzeli és értelmezi a dolgokat, a "józan paraszti ész" szerint. De hát épp arról szól a relativitás, hogy a tapasztalatok ellentmondanak ennek a "józan paraszti észnek".

Második variáció:

"takarjuk el a fény kiindulási pontját a peronon lévő elől... A fény ebben az esetben pontosan egy időben fog a vagon végeihez érkezni."

Itt nincs semmi bizonyítás, még csak érvelés sem, a szerző egyszerűen csak kijelenti, hogy a fény egyszerre fog megérkezni. Nem, nem egyszerre fog.

Harmadik variáció:

"És miután a vagon képe egyszerre fog megérkezni a rajta felvillanó fény képével együtt a peronon lévőhöz, ezért... a vagon közepén felvillanó fényt egyszerre fogja megérkezni látni a vagon két végénél lévőhöz."

Itt két különböző pillanatról van szó. Az első pillanat, amikor a fény elindul. A második pedig az, amikor a fény megérkezik (valamelyik vagy mindkét) utashoz. A szerző az első pillanatról készít egy "fényképet", amin látja a felvillanást és az egész vonatot is. Pusztán ebből a tényből, hogy ez a felvétel sikerült, arra következtet, hogy a második fényképen mindkét fény megérkezése rajta lesz (ugyanabban a pillanatban). Én itt semmilyen logikai összefüggést nem látok.

Azzal is probléma van, hogy az a vonat, amit a peronon álló a fényképeken lát, az "melyik" vonat. Hiszen pont erről szól a relativitás, hogy az egyidejűség is relatív. A peronon készült képen látható vonat egyidejű pontjai nem azonosak azokkal a pontokkal, amik a mozgó vonatból nézve egyidejűek.

A szerző itt tehát épp az általa bizonyítani kívánt állítást próbálja felhasználni a bizonyításhoz, bár az még így sem sikerül. Vagyis azzal próbálja bizonyítani, hogy az egyidejűség abszolút, hogy feltételezi, hogy az.

Negyedik variáció:

"Viszont ha jól belegondolunk akkor ebből az következik, hogy ehhez a „hátsó” megfigyelőhöz gyorsabban is fog közeledni a fény 300000km/sec sebességnél míg a menetirány szerinti első megfigyelőhöz lassabban (legalábbis a peronon lévő nézőpontjából).

Na most akkor hogyan is van ez a „fénysebesség állandósága” kérem tisztelettel???"

Úgy, hogy a szerző nem értette meg, mit is jelent a fénysebesség állandósága. Nem azt, hogy két tetszőleges sebességet összehasonlítva ne kaphatnánk c-nél nagyobb értékeket. Természetesen, ha két foton egymás felé halad, akkor ez egy álló megfigyelő számára azt jelenti, hogy a két foton 600 000 km/s sebességgel közeledik egymáshoz. Vagyis ha most a távolság 600 000 km köztük, akkor pontosan 1 mp múlva fognak találkozni.

A fénysebesség állandósága nem ezt jelenti, hanem azt, hogy a fény a MEGFIGYELŐHÖZ képest halad mindig fénysebességgel. De itt nem erről beszélünk.

Ötödik variáció:

"a peronon és a vonaton lévők pozíciójából vizsgálva a dolgot a két helyzet teljesen szimmetrikus, egyforma. Tehát a peronon lévők és a vonat utasai között nem lehet idődilatáció."

Pontosan. És ezt nevezik ikerparadoxonnak. Ha két rendszer mozog egymáshoz képest, akkor mindkettő azt látja, hogy a MÁSIKBAN múlik lassabban az idő. De ez a paradoxon szépen feloldható.

Hatodik variáció:

Itt nem is hangzik el semmilyen kijelentés a fények megérkezésére vagy az idődilatációra vonatkozóan. A szerző egyszerűen csak megállapítja, hogy mivel a vonatot látjuk, így a fényfelvillanást is látjuk. Hurrá. De ez mit bizonyít?

Aztán következik egy rövid okfejtés a már említett ikerparadoxonról, hogy mi van akkor, ha a két rendszer sosem gyorsult egymáshoz képest, hanem mindöröktől fogva egyenletesen mozognak. Nos akkor nincs semmi, az idődilatáció mindkét irányban fennáll. Mindkettő úgy látja, hogy a másik öregszik lassabban. De minek mond ez ellent? Semminek. Ellentmondás csak akkor tudna keletkezni, ha a két iker ismét egy rendszerbe kerülne, amihez valamelyiknek lassulnia kéne. És amikor majd szépen egymás mellé állnak, akkor kiderül az igazság. Persze ha a gyorsulás és a lassulás is teljesen szimmetrikus volt, akkor végül egyidősek lesznek.