Mi van a polarizációs fólián és mit csinál a fotonnal?
http://www.youtube.com/watch?v=KM2TkM0hzW8&feature=player_de..
Nem értem az egészet , először azt magyarázzák a rácsokkal hogy van egy síkbeli irányultsága a fotonnak és azért megy vagy nem át rajta mert irányfüggő ,de aztán nem értem hogy amikor a tükörbe bohóckodnak akkor miért fekete a filter ,mi a f szért csavarná el a tükör az eredetileg adott síkban rezgő foton síkirányát ,mással nem magyarázható hogy miért nem megy újból át a fény a polarizátoron.
Aztán mi az hogy http://www.youtube.com/watch?v=Fu-aYnRkUgg&feature=player_de.. Ex Ey hullám ,mik ezek ? Miért mennek át mindketten a résen amikor a kék el van forgatva 90°al és mi értelem van a berajzolt zöld virtuális erővektornak .
Gyakorlatilag itt mi megy át a résen és hogy megy át de egyáltalán mi a nyavaját akarnak jelölni a hullámokkal ,egy darab fotont ??? vagy mi mást mert hogy nagyon más nincs a fényben.
Miért magyarázzák a polarizációt egyszer rácsokkal máskor meg a tipikus beesési szöggel ? Hogy tud egy tükör abban a tipikus kiszámítható beesési szögben polárszűrőként viselkedni ,és miért nem megy át a polarizált fény a saját polarizátorán ha egy tükör visszatükrözi ,ez a tükrös példa.
Itt a középső rács elforgatása miért engedi át a harmadik zárt állapotot mégiscsak , vagy ezek csak lepattanó fotonok? http://www.youtube.com/watch?v=7r0aS6iTA_k&feature=player_de..
válasza:Jó de ha ezt így fogjuk fel akkor meg visszalyukadunk oda hogy a foton az kígyózva halad előre mint egy sinus hullám. Pedig az elején még azzal kezdted hogy a foton nem is rezeg ,az olyan mint egy kilőtt puskagolyó.
De most se vagyok előre mert a könyvekben két részre hasadó és fáziseltolást szenvedő azonos fényhullámként írják le a cirkuláris polarizációt de a foton már oszthatatlan vagyis a foton nem lehet a képen látható zöld nyil eredő hullámfüggvénye .
Nem derül ki hogy miért tűnik el a merőleges rezgés a tükrön ha a beesési szög ugyan akkora mindkét rezgésnél .Ha a foton egy labda aminek a belsejében értelmezzük a rezgést és a labda csak egyenes vonalban halad akkor meg hogy hat ki a tükörre a merőleges rezgés ,ahogy mondod hogy beleütközzön és elnyelődjön ?
válasza:Kedves kérdező!
A foton nem labda. A foton nem tekergőzik, és nem halad kígyózva meg szinusz vonalban. A foton addig nem is igazán létezik, amíg nem méred (azaz nem hat kölcsön semmivel). A foton fogalmának akkor van értelme, amikor a fény részecsketulajdonságát vizsgáljuk, azaz egyedi, lokalizált becsapódásokat tudunk észlelni pl. egy szcintillációs ernyőn vagy fotoelektron-sokszorozón. Amíg ez nem történik meg, addig nem nagyon van értelme fotonképben gondolkodni.
Egyébként pedig hasznos tudni, hogy az EM tér klasszikus, koherens állapotai, amelyek egy adott frekvenciájú elektromágneses rezgésnek felelnek meg, nem fotonszám-sajátállapotok, vagyis NEM meghatározott számú foton van jelen a bennük, hanem a fotonok száma Poisson-eloszlás szerint ingadozik egy átlag körül.
A polarizációs fóliát pedig jobb úgy elképzelni, hogy az egyik irányban polarizált EM hullám nem terjed benne tovább, míg a másikban polarizált igen. Ha az EM hullám intenzitását annyira lecsökkented, hogy statisztikailag nagyon nagy valószínűséggel csak egyetlen foton van az egész rendszerben, a fizikai törvények továbbra is igazak maradnak, azaz a polarizáció mint tulajdonság a fotonnak is tulajdonsága kell legyen, de a klasszikus értelemben semmi köze semmilyen irányban való rezgéshez. Az csak egy ananlógia, illetve az a klasszikus kép, amelynek kis intenzitású hatéresete az egy szem foton, és amely határesetben a polarizációs sík (vagy csavarvonal) már nem egy szemléletes fogalom többé.
Na most aztán megint egy lépést előre két lépést hátra mentem tudásilag ,és egyre jobban zavarosabb lesz minél több magyarázat érkezik .
Most juttattad eszembe a fóliával kapcsolatban a következő rejtéjt hogy az valóban csak az egyik irányba polarizált mert amikor megfordítom akkor már nem működik bár ha jól emlékszem kicsit kékes a kép . Szóval most aztán végkép nem értem az egészet hogy mi miért történik ,és hogy mi rezeg egy síkban ami egy rácson egyik irányba át tud menni másik irányba meg nem .
válasza:Könyörgöm, felejtsd már el, hogy hullámzik a foton! Van a fény, ami attól függően részecske vagy hullám, hogy mit akarunk megfigyelni. A polarizációs fólián pl. hullám... Innentől kezdve a szemléleted értelmét veszti, és emiatt gátolja a megértést
Gondold végig: egy szinusz mentén szaladó foton sokkak hosszabb utat futna be, mint ahogy az általa vitt fény terjed, következésképpen a fénysebességnél gyorsabban kellene mozognia, ami lehetetlen. A fotonok tehát nem hullámozhatnak.
A rezgésekre pedig: Egy deszkára szögelj kötelet egy pontban. Az egyik végét rázd a deszkára merőlegesen. A másik vége meg sem rezdül. Most rázd a deszkával párhuzamosan. A másik vége is rezegni fog. (Már ha nem túl szorosan rögzítetted.) Végül forgasd a végét körbe. A másik vége a deszkával párhuzamosan fog rezegni, polarizálódik, pedig itt sem volt piros nyíl meg zöld nyíl.
Igen ezt már hallottam de ha így mutatod be akkor ez azt jelenti hogy a fotonok egy olyan képpuskából kilőtt részecskék amikor a forrását mozgatod ide oda vagy körbe ,ekkor valóban igaz hogy csak olyan rezgés megy át amilyen a rés .
De nem válaszoltál a rejtélyekre miért csak az egyik irányból szűr a rács fólia? Ez már megint ellent mond annak hogy egy kötelet rázol és figyeled milyen komponensek mennek át , a kötél a kerítés mindkét oldaláról figyelve működik ,egy polárszűrő legalábbis ami fotóhoz van csak az egyik irányból , a másik ilyen kéks lilás fényt enged át.
De ez a köteles analógia több szempontból sem jó ,lehet úgy nézni hogy a kötél a foton és csak a hullám terjed rajta ,ez esetben a fotonok egy helyben állnak a levegőben és a hullámot csak közvetítik mint a víz. Ha mint mozgó gépfegyverként értelmezzük a fényt ,egy folyamatos hullámnak akkor meg tök mindegy hogy rezgeted a puskát ,egy visszaverő felületről minden esetben ugyan az a fázisú és ugyan az a hullámhosszú hullám fog visszaverődni ha nem hiszed szerkeszd ki én megcsináltam és ráadásul ez arra vonatkozik amikor NEM Kanyarog a foton a hullámon tehát a te verziódat erősíti. Mégsem magyarázza a polarizációt. Tehát nem igaz hogy egy hullám terjed ,hanem minimum kettő egymásra merőleges amiket nem látunk csak az eredőjét (zöld nyil) és a polarizáció a két láthatatlan hullámnak az eltolása ahogy írták is . ÉN továbbra is azt kérdezem hogy a fenébe tolódik el az a két hullám egy rács vagy egy beesési szög hatására?
válasza:Na figyu!
Én ELTE fizika szakot végeztem, és elég jó jegyekkel az évek alatt. Komoly dolgokat sikerült megértenem (kvantumfizika, spec. relativitás, stb.), pár dolog haladta csak meg a felfogókészségemet.
Az egyik épp a polarizáció értelmezése volt. (aztán a hologram, meg az ált. rel. elm., jaj és az elméleti termodinamika)
Vedd elő a Budó-féle Kísérleti fizika c. könyvet, abban igényesen le van írva az egész. De akárhányszor olvastam el, akármelyik könyvet, nem sikerült befogadnom. Itt valami komplex hullámszámról tárgyalnak, ráadásul az is a kitevőben.
Na csak azt akarom mondani, hogy nem hiszem, hogy itt bárki jól el tudná magyarázni a lényegét. Szánj rá pár év felső szintű tanulást, aztán esetleg meglesz.
válasza:Nos, én is ELTE fizikus szakot végeztem, szintén elég jó jegyekkel, és biztosíhatok mindenkit, hogy nem felfoghatatlan dolgokról van itt szó.
A kérdező alapvető baja a klasszikus elektromágneses hullámok elképzelésével van, amelynek nyomán aztán a fotonokat is hibásan képzeli el. Folyamatosan szinuszvonal mentén terjedő fotonról beszél, holott az elektromágneses hullám sem szinuszvonal mentén terjed. Szinuszosan vagy a tér egy adott pontjában mérhető térerősség időbeli változását vagy egy adott időpillanatban a terjedési irány mentén lévő pontokban mérhető térerősség nagyságát lehet ábrázolni. Ezért van a síkhullám tér-és időfüggésében a sin(k*x - omega*t) faktor (vagy koszinusz, ez csak fáziskonvenció kérdése). Azonban a terjedés egyenes mentén történik (a k vektor irányában), nem szinuszvonal mentén.
Fotonokról akkor beszélünk, ha olyan eszközzel vizsgáljuk a fényt, amely képes nagyon kis intenzitású fényt is érzékelni. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy a fény sosem folytonosan, hanem kis csomagokban érkezik. Ezeket a térben és időben is lokalizált kis csomagocskákat hívjuk fotonoknak. Ez alapján hajlamosak sokan a fényt ilyen kis részecskék sokaságának tekinteni, azonban a kvantummechanika elmúlt 90 éve bebizonyította, hogy ez így túl leegyszerűsített, alapvetően téves felfogás. A fény (illetve az anyag) általános természete, hogy képes hullám- illetve részecske tulajdonságokat is mutatni aszerint, hogy hogyan vizsgáljuk, és teljesen értelmetlen a fotonoknak jól definiált pozíciót és haladási irányt elképzelni addig, amíg nem kapjuk el őket, azaz nem detektáljuk egy adott pillanatban a tér egy adott részén. Emiatt értelmetlen az ő síkbeli vagy csavarvonal menti rezgésükről is beszélni, miközben repülnek. A polarizáció egyszerűen egy fizikai mennyiség, ami egy fotonnak ugyanúgy lehet, ahogy egy elektronnak vagy protonnak a spinje. A spin is forgásra, pörgésre utal, mégse hiszi senki, hogy az elektron pörög, és ezért van a spin. Ugyanígy a fotonnak sem attól van polarizációja, hogy rezeg. Ez csak egy olyan fogalom, amely a klasszkus fizikában jól definiálható, szemléletes jelentéssel bír, míg a mikrofizikában, kvantumelektrodinamikában pedig nem.
Javaslom a kérdezőnek, hogy tájékozódjon, olvasson a témában sokat, tanuljon, és fogadja el, hogy a modern fizikai világkép megértésének egyik velejárója egy sereg olyan fogalom elfogadása, amelyet nem lehet egyszerűen egy papírlapon ceruzával lerajzolva szemléltetni.
Ez mind nagyon szép és jó csak az egy probléma van vele hogy én nem ezt kérdeztem , hanem azt hogy hogy a krfva életbe megy át egyik irányból egy rácson a fény míg másik irányból nem , (polarizált ról beszélünk).
Mondjuk elég vicces így látni hogy három végzett fizikus sem érti hogy valójában mi történik ott mert képtelenek voltatok elmondani ,legalább valaki be is vallja hogy ő sem érti ,de azt nem értem minek kell rizsázni amikor én egy gyakorlati kérdést tettem fel .
Mindenki csak mellébeszél,vagy az ellenkezőjét mondja vagy ,nem mond semmit csak közli olvassak el húsz könyvet meg sok sok év az LTÉN , hát nyilván nem azért raktam ide a gyk ra a kérdést mert meg tudnám érteni 3 év alatt ,igaz amit lehetett elolvastam csak épp baromira nyitva hagyják hogy mi történik a rácson és mi történik a tükrön . Az engem nem érdekel hogy a végeredmény működik ,az érdekel hogy pattan le a fény a tükörröl maga a részletek érdekelnek nem az hogy kiszámolod és működik.
Maga a rejtély érdekel hogyan tolódik el a két hullám és egyáltalán miért kettő ha közben végig egy rezgéssíkról beszélünk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!