Mi van a polarizációs fólián és mit csinál a fotonnal?
http://www.youtube.com/watch?v=KM2TkM0hzW8&feature=player_de..
Nem értem az egészet , először azt magyarázzák a rácsokkal hogy van egy síkbeli irányultsága a fotonnak és azért megy vagy nem át rajta mert irányfüggő ,de aztán nem értem hogy amikor a tükörbe bohóckodnak akkor miért fekete a filter ,mi a f szért csavarná el a tükör az eredetileg adott síkban rezgő foton síkirányát ,mással nem magyarázható hogy miért nem megy újból át a fény a polarizátoron.
Aztán mi az hogy http://www.youtube.com/watch?v=Fu-aYnRkUgg&feature=player_de.. Ex Ey hullám ,mik ezek ? Miért mennek át mindketten a résen amikor a kék el van forgatva 90°al és mi értelem van a berajzolt zöld virtuális erővektornak .
Gyakorlatilag itt mi megy át a résen és hogy megy át de egyáltalán mi a nyavaját akarnak jelölni a hullámokkal ,egy darab fotont ??? vagy mi mást mert hogy nagyon más nincs a fényben.
Miért magyarázzák a polarizációt egyszer rácsokkal máskor meg a tipikus beesési szöggel ? Hogy tud egy tükör abban a tipikus kiszámítható beesési szögben polárszűrőként viselkedni ,és miért nem megy át a polarizált fény a saját polarizátorán ha egy tükör visszatükrözi ,ez a tükrös példa.
Itt a középső rács elforgatása miért engedi át a harmadik zárt állapotot mégiscsak , vagy ezek csak lepattanó fotonok? http://www.youtube.com/watch?v=7r0aS6iTA_k&feature=player_de..
válasza:A Brewster szöges ábrákhoz szoktak olyan magyarázatot fűzni, hogy mivel ebben az esetben a megtört és a visszavert sugarak merőlegesek, egy spéci helyzet áll elő. Mivel a visszavert fényt is tkp. az üvegben gerjesztett rezgő dipólusmomentumok keltik, a beesési síkba eső polarizáció az üvegben is ilyen irányban kelt dipólrezgést. Ezek az ábrán ferde nyilacskák. Na most a dipól a saját rezgési irányába nem sugároz, ez az irány pedig a visszavert sugarak iránya. A másik polarizációnál az indukált rezgő dipólok az ábrára merőlegesek, ők az ábra síkjában sugároznak a legjobban, tehát ez a polarizáció megjelenhet a visszavert fényben még Brewster szög esetén is.
Létezik olyan optikai elem/anyag, amelyik képes lineráisan polarizált fényből cirkulárisat csinálni. Ehhez megfelelő polarizáció irányítással kell ráküldeni a fényt. Mivel az anyag optikailag anizotróp, benne két lineáris sajátpolarizáció rendelkezik két kissé különböző törésmutatóval. Emiatt a két komponens eltérő fázist vesz fel, mire áthalad az anyagon. Ha megfelelő az anyag vastagsága, akkor épp 90 fokot. A kimenő oldalon tehát lesz két db 90 fokban eltolt lineáris polarizáció, ezek eredője pedig már cirkuláris.
Ha belenéznél egy cirkulárisan polarizált lézerbe, megtapasztalnád, hogy igenis hullám, és szállít energiát. Aztán már Braille billentyűzettel nyomulnál. Sőt, helikális antennákkal szoktak cirkulárisan polarizált rádióhullámokkal is szórakozni.
Nem azt tagadom hogy létezik cirkuláris meg lineáris tulajdonságúnak nevezett jelenség hanem a fény szerkezetét kutatom és már asszem meg is találtam amiben benne van a két komponens de ezt úgyse todom itt leírni úgy hogy megércsed még én sem igazán látom át de a lényeg hogy bebizonyosodott hogyan kelti egy valami a két merőleges hullámot és ez hogy osztódhat . Az én modellemben az egy részecske tartalmazza a két hullámot és az is ki fog derülni hogyan tolódhat el a fázis miközben végig egy marad a jel.
Meg fogom jeleníteni egyszerre az anyag és a hullám tulajdonságát amire a tudomány képtelen ,na szerusztok szevasztok szervusztok szevasztok szevasztok.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!