Mi van a polarizációs fólián és mit csinál a fotonnal?
http://www.youtube.com/watch?v=KM2TkM0hzW8&feature=player_de..
Nem értem az egészet , először azt magyarázzák a rácsokkal hogy van egy síkbeli irányultsága a fotonnak és azért megy vagy nem át rajta mert irányfüggő ,de aztán nem értem hogy amikor a tükörbe bohóckodnak akkor miért fekete a filter ,mi a f szért csavarná el a tükör az eredetileg adott síkban rezgő foton síkirányát ,mással nem magyarázható hogy miért nem megy újból át a fény a polarizátoron.
Aztán mi az hogy http://www.youtube.com/watch?v=Fu-aYnRkUgg&feature=player_de.. Ex Ey hullám ,mik ezek ? Miért mennek át mindketten a résen amikor a kék el van forgatva 90°al és mi értelem van a berajzolt zöld virtuális erővektornak .
Gyakorlatilag itt mi megy át a résen és hogy megy át de egyáltalán mi a nyavaját akarnak jelölni a hullámokkal ,egy darab fotont ??? vagy mi mást mert hogy nagyon más nincs a fényben.
Miért magyarázzák a polarizációt egyszer rácsokkal máskor meg a tipikus beesési szöggel ? Hogy tud egy tükör abban a tipikus kiszámítható beesési szögben polárszűrőként viselkedni ,és miért nem megy át a polarizált fény a saját polarizátorán ha egy tükör visszatükrözi ,ez a tükrös példa.
Itt a középső rács elforgatása miért engedi át a harmadik zárt állapotot mégiscsak , vagy ezek csak lepattanó fotonok? http://www.youtube.com/watch?v=7r0aS6iTA_k&feature=player_de..
válasza:Igen, láttam kölcsönható fényt. Sőt, még azt is tudom, hogy miért nem hat kölcsön két fénysugár. Sőt, még fényinterferenciát is láttam, sőt, fényképeztem is.
Ki nem szaharja le, hogy időben állandó? Speciel egyébként nem állandó, mert az iránya változik!
Az E_x és E_y az elektromos mező komponenseit jelölik. Ha ezek változnak, akkor indukálják a mágneses mezőt, ergo elég csak ezeket használni, a másikat már ezek meghatározzák.
Nem tolja el sehogyan, ezt csak a jelenség magyarázatának egyszerűsége érdekében vezették be.
A többire nem reagálnék, mert egyszerűen sezmélyeskedés meg felesleges trágárkodás. Ezt viszont jó lenne, ha abbahagynád.
Igen, láttam kölcsönható fényt.
Na lássuk hol láttál engem is nagyon érdekel.
Ne azt mondd hogy hat az anyagra hanem hogy hat egymásra két fény.
Sőt, még azt is tudom, hogy miért nem hat kölcsön két fénysugár.
Ja szóval beismered hogy nekem van igazam:D.
Sőt, még fényinterferenciát is láttam, sőt, fényképeztem is.
Nem a tárgyhoz tartozik
Ki nem szaharja le, hogy időben állandó?
A rezgés definícója.
Speciel egyébként nem állandó, mert az iránya változik!
Szóval gyorsan kitaláltál egy paramétert amire igaz a változás mert közben rájöttél hogy a hullámdef hez kell egy időbeli változás, kár hogy azt nem árultad el miféle irányról beszélsz ,erre tényleg kíváncsi lennék mert pont az a fény lényege hogy a rezgéssíkja állandó lásd rádióteknika antennák H V beállítása polarizáltság.
Most kitalálod azt is hogy a piros kék hullám igazából nem az E M jelölése hanem csak az E nek a felbontása ,szuperpoziciója ,érdekes eddig az elektromos és a mágneses terekről beszéltetek és a tankönyvekeben is ennek a kettőnek a fáziselolódását értik polarizációnak.
De azért nincs is fáziseltolás ,akkor mindenki mást mond csak te mondasz igazat?
Azt nem értem hogy mért nem egyszerűbb azt mondani hogy bocsi de én sem értem csak visszamondom amit hallottam,ahogy ezt az egyik válaszoló is bevállalta.
Meg az a vicc hogy nem kérdeztem bonyolultat csak annyit hogy írjátok le miért nem megy át valami egy rácson csak ha párhuzamos vele. És tök mindegy hogy foton vagy hullámmal mondod el ,mindkettőre igaz hogy nem megy át ,vagy átmegy.
válasza:Sőt, önmagával hatott kölcsön. Két különböző fénysugár is hathat kölcsön, csak a koherenciahossz olyan kicsi, hogy ezt nem fogjuk tudni észlelni. Rádióhullámoknál viszont lehet...
A fényinterferencia a tárgyhoz tartozik, mert a kölcsönhatás eredménye.
Definiáld légy szíves a rezgést, mert szerintem nem tudod, mi az... Addig ezen fölösleges rágódni...
Azt meg nem fogom bevallani, hogy nem értek hozzá, mert vizsgáztam belőle. Neked viszont erősen javaslom a Mátrai-féle Optika jegyzetet, vagy Litz József háromkötetes Fizikáját.
Persze hogy nem tudod észlelni mivel ott nem mágneses terek vannak ,hogy egy vasdarab eltérítse a csóvát. Ezen kívül egymásra sem hatnak ,ha hatnának egyszerűen nem működne a telekommunikáció . A rádióhullámok egymást térítenék el és értelme nem lenne az antenna vízszintesbe állításának.
Itt a kérdés hogy amire mutogatsz olvasmányra az kiszerkeszti nekem hogy a levegőben repülő fény miként polarizálódik egy tükrön,rácson?
Vagy ez csak egy elkeseredett próbálkozás arra hogy háríts.
Abból hogy már meg sem próbálod mentegetni a saját ellentmondásaidat elkönyvelem hogy te is elvéreztél a válaszadásban. Nem szégyen az csak illik észrevenni. Én is észrevettem hogy ezt nem tudom ezért is tettem fel kérdést hátha valaki tudja , a nagyarcosok meg elmehetnek a francba.
Ja és a fényinterferencia meg továbbra sem fénykölcsönhatás ,az csak a detektorban jelenik meg (okoz elváltozást)!
Tehát legfeljebb fény -anyag (detektor ernyő) kölcsönhatásról beszélhetünk ,ezt egy ilyen okos embernek illene tudnia mint te.
A fényhullám nem keverhető,ez a rádiózás optinetezés alapköve, ezért is igaz hogy semmi köze a vezetékben futó elektromos mágneses hullámokhoz amik meg keverhetők mert a részecskék hatnak egymásra.
válasza:Hagyd már abba, mert fáj az oldalam. Attól, hogy mágneses mező, még nem fogja egy vasdarab eltéríteni. Valami szörnyen hibás képed fixálódott az elektromos és mágneses mezőkről.
Zavaróadóról hallottál-e? Pont azon elven működik, hogy a rádióhullámok egymással kölcsönhatnak.
A könyvek nem szerkesztik meg. Csak esetleg megértheted belőlük, amit már napok óta papolunk neked.
Ellentmondásokat csak te látsz. De még nem válaszoltál: mi az a rezgés?
A fényinterferencia nem fény-anyag kölcsönhatás, nem csak a detektorban jön létre.
A fényhullámok keverhetőek, ezért is kell megfelelően kiválasztani a frekvenciát. Vajon az FM rádiózásnál miért kell komplett frekvenciasávokat kijelölni, ha egyszer elég kettő? Az optinetezésnél ellenben már annyira kicsi a koherenciahossz, hogy azt az egyes források messze túllépik.
De még nem válaszoltál: mi az a rezgés?
A rezgés nem anyagi folyamat az nem tud kölcsönhatni erre utalt a vizes példa.
A fényhullámok keverhetőek, ezért is kell megfelelően kiválasztani a frekvenciát.
Nem keverhető ! Ezért tudsz száz rádiócsatornát fogni egy rádióval mert mindig képes vagy egy adott frekvcenciára hangolódni ergo a száz féle fényhullám a levegőben nem keveredett össze mint a hanghullámoknál.
Vajon az FM rádiózásnál miért kell komplett frekvenciasávokat kijelölni, ha egyszer elég kettő?
Mert ez egy ócska analóg rendszer ,a detektorok és elektronikák kifinomulatlansága,a véges csatornaszám,és a szomszédos áthallás miatt.
De amiről te beszélsz annak semmi köze ahoz amiről én beszélek te az antennába becsapódó különböző frekvenciák keveredéséről beszélsz vagyis EM hullámok keveredéséről a fémekben.
A vivőközeges hullámok keverednek ezt már elmondtam ilyen a hang víz de a fénynek nincs vivőközege ,nem a levegő viszi a hullámát ő maga a hullám ezért egymillió frekvencia is bejárhatja a földet körbe és te kitudod szedni belőle azt ami neked kell , ilyen a prizma fénybontása is hogy ne csak rádiós példát mondjunk.Nem keveredik miközben halad.
Fordíts majdnem szembe egymással két 1000w os lézert és vizsgálld meg a fény kereszteződésében hogyan térítik el egymást a szembemenő fotonok .
válasza:Ha nem anyagi folyamat, akkor hogy lehet, hogy mindig anyaggal kapcsolatban találkozunk rezgésekkel? Egyáltalán, akkor mi a helyzet az anyaghullámokkal?
A többivel meg te mondasz ellent önmagadnak...
Nem a rezgéssel találkozol hanem a hullám terjedésének okozatával.
Maga a hullám teljesen megfoghatatlan fogalom ,az egy dolog hogy tudod detektálni hogyan terjed az anyagban de magát a hullámot nem látod ,az csupán az energia terjedése ahogy az energiát sem látod.(iterferencia kép csak az ernyőn létezik)
A vízben ,anyagban haladó hullám mutatja hogy a víz részecskéi közben nem haladnak sehova csak föl le vagy elipszis -kör pályán mozognak a síkban . A hanghullám eljut a fülükbe de levegőt nem fúj ki a hangszóró csak rángatja a részecskéket.
Nem mondok ellent sajátmagamnak sehol te viszont megint mert a fény az nem kimondottan anyag mégis elfogadod hogy önmagában rezeg tehát hullámtermészetű is ahogy a kimondottan anyagok is .
És nem válaszoltál mi van ha két lézersugár szembe keresztezi egymást ,hogyan hatnak egymásra az elektromágneses téridőkoordináták??? Amik egymást gerjesztik hogy a ti szavaitokkal éljek. :D
válasza:Először is felkérnélek, kedves kérdező, hogy moderáld magad. Ilyen paraszt stílussal pofont érdemelnél, nem választ. Az írásaidat olvasgatva te semmit nem tudsz a témáról, itt mégis azt várod, hogy matek nélkül pár sorban magyarázzanak el neked olyan dolgokat, amelyekhez a lineáris algebrát, elektrodinamikát és kvantummechanikát kellene ismerned, amiktől nyilván fényévekre vagy. Így elég nehéz lesz megértened, amit még az arroganciád is súlyosbít.
A kérdésed már réges-rég meg van válaszolva, csak nem tudsz olvasni. Egy foton polarizációs állapota nem azt jelenti, hogy egy síkban rezeg, ugyanis a foton nem "rezeg". Szép geometriai jelentése a polarizációnak csak elektromágneses hullámok esetén van, nem egyetlen fotonnál. Amikor mégis úgy magyarázzák, hogy a foton "rezeg", az csak olyan hülye gyerekeknek szánt egyszerűsítés, akik nem hallottak még kvantummechanikáról. Egyetlen foton esetén a polarizáció szimplán egy belső szabadsági fok, amely szerint a polarizátor szelektálni tud, de nem úgy, hogy szigorúan csak egy irányút enged át. Ennek oka, mint már előttem leírták, az, hogy minden polarizációs irány felbontható két merőleges irány szuperpozíciójára, így amennyiben pl. a foton függőlegesen polarizált, egy NEM VÍZSZINTESEN elforgatott polarizátor mindig át fog belőle engedni valamekkora hányadot. Hogy mekkorát, az a kettő közti szögtől függ. Általánosságban a koszinusz függvény négyzete adja meg ezt az arányt.
Hogy konkrétan mi az a fizikai folyamat, ami lezajlik ilyenkor a foton és a polarizátor között, azt elég nehéz felfogni annak, aki vajmi keveset tud fizikából. Normál elektromágneses hullámok esetén a dolog még követhető klasszikus fizikával: egyik irányban vezetnek a molekulák, másik irányban nem, így a túloldalon kisugárzott hullám polarizált lesz. De egyedi fotonok esetén csak kvantumos leírás jöhet szóba. Ilyenkor a polarizátor felfogható egy mérőrendszernek, amely a bejövő fotonon polarizációs iránymérést végez, és hacsak nem merőleges egymásra ez a két irány (amennyiben a fotonnak egyáltalán van egyértelmű a polarizációja, és nem mondjuk összefonódott állapotban van), akkor valamilyen valószínűséggel átereszti a fotont vagy elnyeli. Ha viszont átereszti, az azt jelenti, hogy ami átment, az a polarizátornak megfelelő irányban lesz polarizálva. Egy következő polarizátoron aztán ez megismétlődhet újra, és ha azon is átmegy a foton, akkor annak megint új polarizációja lesz.
Ebben van-e valami amit nem értesz?
Ami a második videót illeti, itt nincs is szó fotonokról. Ez a cirkuláris polarizációt magyarázza.
Ami a beesési szöget illeti, az a Brewster-szög. Ez két különböző közeg határán fellépő visszaverődésre utal. Elektromágneses hullámok esetén a visszaverődés függ a polarizációtól is, és vannak olyan beesési szögek, amelyeknél egy adott polarizációjú hullámkomponens visszaverődés nélkül halad tovább, azaz a visszavert hullám nem fogja ezt tartalmazni, ergo erre merőleges irányban polarizált lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!