Mit gondoltok az alkímiáról?

A megfigyeléseken alapuló tudás megszerzése nem volt mindig magától értetődő! A "modern" tudomány kialakulása előtt a misztikum és a tényleges tudás és a bizonytalan eredetű elképzelések még össze tudtak mosódni. Ez jelentősen összezavarva a kutatókat. Ezért nem tudott a kémia egyből kialakulni, amint elkezdtek komolyan foglalkozni az elemekkel a tudósok. És akkor még nem beszéltünk a rengeteg babonáról és a többi vallásos elképzelésről, amikben kb. ugyan annyira bíztak, mint a valódi megfigyelésekben.

Azóta (szerencsére) a tudományos módszer fejlődése már korlátozza a nem megerősített ismeretek komolyan vételét: Rá kellett jönnünk, hogy csak akkor fogunk valóban hatékonyan új ismertekre szert tenni, ha tényekkel próbálunk magyarázni tényeket. Tehát a babonák, vallások, mítoszok tanulmányozása csak nehezíti a természet megismerésének folyamatát. Szépen lassan leesett, hogy az ok-okozati őszfüggések feltárásával tudjuk csak a természetben tapasztalt jelenségeket megfelelően értelmezni és megérteni.

Az alkímia minden sallang-ja és téves belemagyarázásai nélkül tulajdonképpen a modern kémia alapjának tekinthető: Az alkimisták rájöttek, hogy a természetben létező anyagok átalakulása megérthető és felhasználható lehet. Akár még aranyat vagy a bölcsek kövét is létre lehetne hozni. Azt viszont nem sejtették, hogy ez milyen nehéz feladat is lenne. Ma már tudjuk, hogy mibe vágták a fejszéjüket. A modern kémia habár a bölcsek kövét nem segítette kifejleszteni, de az eredményei így is elég bámulatosnak bizonyultak.

Szóval végül-is bejött az emberiségnek az alkímiával való foglalkozás. Annak ellenére is, hogy mennyire naiv és gyermeteg volt a ma ismert kémiához és vegyészethez képest...

18/22 anonim tegnap 23:31

Elolvasod amit küldtem (főleg az angol wikipédiát). Ez önmagában tekinthető egy vallásnak. Ha a korai időszakot nézzük (ld. ókor). Látható, hogy egy halom filózofikus vallás létezett. Ezek a mai értelemben a filozófia és a vallás határán mozogtak. Ilyen volt pl. a görögök vallása (erről sokat tanultunk, görög istenségek, odusszei, iliász és társaik, zeusz, ariadne sorolhatnám) eltűnt a sűlyesztőben. Ott volt az ókori Egyiptomiak hit világa (ez is vallás-filózófiai határán mozgott, ahogy egy másik hozzászóló már írta (21/22 anonim ma 00:44). Ez is Egyiptom hanyatlásával eltűnt a sűlyesztőben, szinte semmit nem tudunk belőle (ld. pl. Alexandriai könyvtár leégés is), gyakorlatilag minden "tudás" elveszett. Távol kelet Buddha, Konfuciusz, Tao és társaik tanai részben fennmaradtak. Valamikor Platon - Arisztotelész korában kezdett szétválni a valás és a filozófia ők (főleg Arisztotelész) megpróbálta a filozófiáról leválsztani a vallásos részeket. Itt most főleg európa, közel- és távol-kelet amit tudunk vizsgálni, mert arról még kevesebbett tudunk, hogy mi volt Amerikában (Inkák, Aztékok, stb.). Nagyjából ebben a korban kezdhetettek kialakulni a korai izraelita-kersztény vallások is. Ezek inkább a mai értelemben vett vallások voltak, jóval kevesebb filozófikus tartalommmal, mint pl. akár az Egyiptomi, akár a Görög, de a bidhizmus, hinduizmus is sokkal erősebben filozófiai alapokon nyugszik. Ebben a korban rengeteg valásos-filozófikus irányzat volt (vallás kezdemények, filozófiai iskolák, beavatási rendek stb. neveken, melyik volt az erősebb). Pl. az általam korábban linkelt wiki oldalon a pütagoresi iskola is tekinthető egyfajta vallásnak is. De ilyen volt a stoiczmus és még egy rakás más irányzat. Akkoriban nem igazán foglalkoztatta őket, hogy ez most filozófia vagy vallás. Ez a kérdés inkább a keresztény vallás felfogás egyik szüleménye. Hogy valami vagy filozófia vagy vallás. Valójában (sok Platónt olvasva) lényegi különbség nincs közte, hogy én most egy istenségben hiszek, vagy pl. a számok erejében (ld. pütagoreusok), vagy az anyag erejében (ld. alkímisták), vagy az önismeret, meditáció erejében (ld. Buddha és nem a budhista valás, hanem Buddha írásai). Valamennyi ilyen korai (mondom most a korai időszakról beszélek) filozófikus vallás esetén a fő kérdés feltehetően az "isteni tökéletesség" elérése lehetett. Ebben volt nagy fordulat az izrealita-keresztény vallás (ld. pl. 2MOZ20.1-2MOZ20.7 és még pár helyen), amelyik gyakorlatilag de jure kimondja, hogy ne akarj "istenné válni". Nyilván ez majd kihat a késő alkímistákra is. Hiszen alapvetően egy keresztény környezetben dolgoztak, az eretnekség határán. Ezért is kellett sok mindent titokban tartaniuk, mert már az alapvető kérdéseik is ellentétesek voltak a keresztény tanításokkal (ld. a fent idézett 2MOZ20 és környéke). Nyilván ennek lett eredménye, hogy alig-alig maradt fen kézzel fogható értelmes leíás. Amik fenmaradtak általában titkosírással készültek és alig vagy egyáltalán nem érthetőek. Nyilván kiszávorgtak onnan is korai kémiai, anyagtudományi ismeretek. De hogy ezek közül melyik az ami ma gyakorlati haszonnal jár nem tudjuk, és alig találtam nyomát. Pl. a pütagoreusi iskolából gyakorlatilag csak a pithagorasz tétele és az aranymetszés szabálya az ami megmaradt. Hogy ez számottevő-e vagy sem azt döntse el akinek ez a feladata.