Megcáfoljátok a tudomány "iterációs" fejlődéséről ezt a véleményt?

Nem. Teljesen rosszul fogod fel.

(a #6 meg nálad is butább, ezt a "levegőnél nehezebb stb." példát már vagy három topikban elmondta.

aztán meg idecitálja a Galilei sztorit, hogy az egyház képviselői nem néztek bele a teleszkópba - de csináljunk belőlük is tudóst, miért ne? interneten minden hülyeséget lehet állítani.)

Nem, a te példádnál maradva ez így működik:

Legyen a mai tudományos tudás 4zttt9000.l .

XY professzorjelölt kipróbálja, hogy mi lenne, ha 4zttt9000.2 lenne.

Ha mondjuk matematikus, filozófus, valamilyen teljesen elméleti jellegű téma szakembere, akkor semmi gond, nyugodtan próbálgathatja. Majd valaki más egyszer kitalálja, hogy milyen gyakorlati használhatósága van az ő módszerének, ha egyáltalán.

Ha kicsit is gyakorlati tudományban dolgozik -és itt mindegy, hogy fizikus, vagy mondjuk, nyelvjárásgyűjtő - akkor viszont muszáj a tényekkel összevetnie, és ha a tények azt mondják, higy 4zttt9000.2 az 4zttt9000.l, akkor nincs apelláta. Igazából ha elég időd és eszed van, felépítheted a teljes tud. történetet anélkül, hogy könyvet bármikor is a kezedbe vennél, csak a saját tapasztalataidra támaszkodva. Persze a legtöbbünknek nincs párszáz év ráérő ideje, de kis mértékben te szembeszállhatsz a fő csapásiránnyal és megpróbálhatod bizonyítani, hogy nem úgy van. (Valójában az ilyen 'fordított' bizonyítás - amikor valamiről úgy próbálsz információt szerezni, hogy az ellenkezőjét próbálod bizonyítani - az eszköztárunk fontos része.)

De igazából pontosabb így leírni:

mondjuk a mai álláspont az, hogy 4zttt9000.X

ahol X-ről tudjuk, hogy 2-vel osztható 3-nál nagyobb szám, ami 2 egész között található.

Tudjuk, hogy valami nem stimmel teljesen, és keressük, hogy mi.

Mondjuk, eddig csak egész számokkal dolgoztunk.

De majd jön valaki, aki bizonyítja, hogy X=1/3.

Ezt nem lehet 4zttt9000.033333333...-ként felírni, ezért mondjuk elnevezzük X-nek, és majd úgy haladunk, hogy 4zttt9000.Xa2(-1) stb. jön utána.

Még az is lehet, hogy valaki bizonyítja: az első részek közül a ttt valójában tt(0.9)T = tttΛ. A 3. t-ről azt hittük, hogy azonos a többivel, de nem az, vagy valamilyen módosítással lesz csak az.

Hogy az iteráció szót honnan szedted, mit akart jelenteni, azt nem tudom. Magyarázd meg.

Nem lehet így agyonegyszerűsíteni a dolgokat, mi az hogy iteráció? tudom a jelentéséd, de ezzel most fel akarod ölelni az egész módszertant? ...:/

Neumann-t félreidézted:

"A matematikában az ember nem megérti a dolgokat, csak megszokja őket."

Dr. Felix T. Smith kérdésére volt válasz, aki panaszkodott, hogy nem érti a részleges differenciálegyenletek egyik megoldási módszerét (method of characteristics).

Tőlem értelmezheted ezt, ahogy akarod, de számomra elég világosnak tűnik, hogy Neumann nem azt mondta: "Ne kérdezz, maradj buta" -_-, hanem azt: ne hagyd, hogy az eddigi ismereteid megzavarjanak abban, ogy új módszereket tanulj.

"Ha valaki nem azt ismétli el, ami a könyvben van, akkor megégetik, ordítoznak vele, lehülyézik."

Ez így van, ez figyelhető meg az életben. De arra még egyik "inkvizítortól" sem sikerült magyarázatot kicsikarni, hogy miért a nyilvánosságra hozzott tankönyvi ismeretet ismerik el, még akkor is miután önmaguk is egyértelműen meggyőződtek arról hogy az nem igaz. És miért nem a természet valós törvényeit ismerik el igaznak.

Tudnák még példákat mondani a történelemből is, de inkább nem teszem, mert nagyon fel szokta korbácsolni az érzelmeket. És nem is a megtörtént tények korbácsolják fel hanem pont az hogy az iskolában meg pont a szöges ellenkezőjét tanulták.

---

Iskolaéveim alatt történt olyan, hogy nem voltam hajlandó műszaki és fizikai képleteket bemagolni mint valami verset. Hanem a vizsgán logikusan megalkottam a szükséges képletet. Erre a tanár földönkívüli vagy legalábbis valami természetfeletti lénynek nézett, persze megadta a jelest csak nem bírta megemészteni hogy nem a szokásokat követem hanem gondolkodom. Én meg a mai napig ugyanúgy nem tudom megemészteni az ő felfogását, hogy a műszaki és természettudományok területén és egyáltalán egy egyetemen miért ne lehetne gondolkodni. Akkor hova menjünk gondolkodni? Na ne, ennyire nem változhatott meg a világ.