Ki hány évesen jött rá, mi érdekli?

Nehéz ügy. Kicsit a praktikum is beleszólhat a döntésedbe, hogy mivel mennyire fogsz boldogulni, de neked kell végiggondolni az egészet eddigi tapasztalataid alapján.

Mindig lesznek ilyen nehéz döntések, nehogy azt hidd, hogy nem!

Sok kutató életében vannak komoly vargabetűk amúgy, ha ez vigasztal.

30 éves vagyok és fogalmam sincs :p

Ha ez segít,

Érdekel-e?

(nem ugrom-e ki az ablakon már a gondolatára is?)

KÉPES vagyok-e csinálni?

(szeretem a pankrációt, de sok edzés után rájöttem, hogy az alkatommal legjobb esetben is csak gyenge átlagos lehetek. Szeretek festeni, de 10x lassabban dolgozom, mint bárki más. Szerettem a focit, de hobbiként; úgy érzem, ha munka, az kiszívja belőle az örömöt, és úg már utálom. stb.)

FIZET-e?

(mire van piaci igény? mire van egyáltalán bármilyen társadalmi igény? mennyi az alábbiakból: a sok pénz, kényelem, jó munkatársak, fejlődési lehetőség; venne rá, hogy rossz munkát is elvállalj? mi az, amit soha, bármennyit kínálnak? és milyen munkát végeznél úgy is, hogy ezek NINCSENEK meg?)

Az összes lehetséges munka közül, amit el tudnék végezni, ez a legjobb-e?

Alapvetően, amennyire én átéltem, az ember talál valamit, amiben jó és amiben lát karierrlehetőségeket (nagyon fontos: próbáld ki magad benne, ha tudod (vállalj ideiglenes munkát, kérdezősködj, menj el kapcsolodó bemutatókra, csinálj otthon, amit tudsz; és tájékozódj a piacról: milyen intézmények léteznek? merre tartanak a trendek? mennyi az átlagfizetés egy-egy szakmában? a pénzen túl milyen a kultúra: barátságos, támogató, kínál-e lehetőségeket nem pénzbeli juttatásokban, mennyi a lehetőség a szakmai tudás fejlesztésére, előléptetésre hány év alatt van esély, mekkora a mozgástér (kipróbálhatsz-e különböző munkaköröket, lehet-e könnyen váltani), mennyire 'biztos' állás (könnyen alkalmazna-e más azonnal, ha elbocsájtanának, esetleg az intézmények maguk támogatják-e a megszűnő munkakörök esetében az emberek átmozgatását máshova?)

Nem ritka egyáltalán, hogy az ember akár többször is módosítson pályát, tehát én nem rettegnék annyira.

(Persze sokan kitartanak egy munkakör mellett egész életükben, de van, aki vagy saját döntéséből, vagy mert a körülmények úgy hozzák, újat kezd.)

Az ember érdeklődése is változik. Pl. lehet, hogy a biológiát most utálod, de 30 év múlva rájösz, hogy a legjobb dolog a világon...változik az ember is. Ez nem azt jelenti, hogy eleve azt is kellett volna választani. Eltölthetsz X évet egy szakmában, majd, ha szerencsés vagy Y évet egy másikban.

Isten ments, hogy meggátoljalak, hogy megtaláld az élethivatásodat már most! :p De ne ess pánikba, ha még bizonytalan vagy.