Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Miért van az, hogy a tudományo...

Cro-minyon kérdése:

Miért van az, hogy a tudományok képviselői nem hajlandóak a holisztikus látásmódra?

Figyelt kérdés
Egyszerűen a specializáció olyan mértékű, hogy a szaktekintélyek csak egy szűk területen jók, de borzasztóan együgyűek tudnak lenni komplex kérdésekben. Szerintem ez nem természetes, a szelekcióval lehet gond.

2019. jan. 9. 19:33
1 2 3 4 5
 11/41 anonim ***** válasza:

Már bocs, de PhD fokozattal ez a kérdésfelvetés nonszensz.


Ideböfögtél egy nagyképű állítást érvek nélkül.


Lehet 84626279 impakt faktorod, ez akkor is tudománytalan.

2019. jan. 10. 16:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/41 anonim ***** válasza:

Ilyen értelemben a kérdés megválaszolhatatlan, mert nulla konkrétummal és információtartalommal rendelkezik.


Tedd fel a hallgatóidnak, az ő idejüket rabold inkább.

2019. jan. 10. 16:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/41 anonim ***** válasza:
Azért kíváncsi lennék, hogy egy szűk látókörű fizikus érti-e meg hamarabb a Black-Scholes formulát, vagy te, a széles látókörű közgazdász a Schröginger-egyenletet.
2019. jan. 10. 18:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/41 A kérdező kommentje:
Tudok mondani természetesen konkrét példát is. EU-28 és összes OECD ország szintjén kiderült, hogy az inkább policentrikus városszerkezetű országok (vagyis ahol a GDP/fő alapján, csak simán népesség-koncentráció alapján, esetlegesen fejlettségi indikátorok alapján (internet-felhasználók népességen belüli aránya, diplomások népességeben belüli aránya, K+F tevékenységek intenzitása...) lakossága szenved nagyobb valószínűséggel rákos megbetegedésben. Itt nem a mortalitást, hanem az incidenciát kell ez alatt érteni és azt, hogy hányan élnek az adott országban rákkal. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy a nem kifejezetten erős centrumokkal rendelkező országok esetében jellemzőbb a rákos megbetegedés a társadalomban. Erre alapvetően egy egyszerű párhuzamos gondolkodással is eljuthattunk volna, nem kellett volna megmozgatni komolyabb statisztikai apparátust, hiszen ez a centrum nélküli burjánzás a rák alapja, vagyis, ami a testben megjelenik, az leköveti az ország térbeli tagozódását. Az eredményeket nem kérdőjelezték meg, hiszen minden határérték megfelelő volt, ellenben arra utaltak, hogy ne ragadtassam magam párhuzamos gondolkodásra, másrészt nem gondolták, hogy ennek igenis van társadalom-politikai, gazdaságszervezési jelentősége. Mindössze egy egyszeri, véletlen összefüggésnek gondolták, miközben az adatokat több évtizedes eltolással is megvizsgáltam, életkor alapján sztenderdizálva... Két tekintetben is szűk látókörűek voltak: nem vették észre a jelentőségét a kutatásnak és csacsiságnak tartották azt, hogy igazából józan ésszel is következett az adathalmazból és a tréképekből az eredmény.
2019. jan. 10. 20:21
 15/41 A kérdező kommentje:
De nem ez az egyetlen eset, hasonló vizsgálatokat végeztem termékenységi ráta és szociológiai-gazdasági indikátorok kapcsán, regionális integrációk szupranacionális szervezeti működésének hatékonyságára vonatkozóan és az újszerű, a kánonba bele nem illő eredményeket soha nem fogadták kedvezően, ezért kellett mondjuk kétszer annyi publikációval elérni a doktori fokozatomat mint az évfolyamtársaimnak, mivel nem igazán érdekelt az üres ellenvéleményük, érvekkel kellett volna alátámasztani álláspontjukat.
2019. jan. 10. 20:27
 16/41 anonim ***** válasza:

"hiszen ez a centrum nélküli burjánzás a rák alapja, vagyis, ami a testben megjelenik, az leköveti az ország térbeli tagozódását"


Ez elég izzadtságszagú párhuzam. Már ha jól értem ezt veszed holisztikus gondolkodásnak?


Főképp, hogy nem is igaz. Az emberi testben nincsenek ilyen szinten centrumok. Lokális folyamatok szabályozzák a sejtszaporulatot és az apaptózist. Természetesen vannak globális moduláló tényezők. Viszont ezek lokális "swarm" szerűen működő jelátviteli molekulákon alapuló szabályozómechanizmusok pont azt jelentik, hogy nincs egy központi intelligencia, vagy algoritmus ami megmondaná, hogy xyz koordinátán hány sejtnek kéne lenni, hanem a szövetben lévő sejtek önmagukat szabályozzák a mikrokörnyezetükben. Lásd hangyaboly, vagy együtt repülő madarak.


Rák esetében ez a lokális szabályozórendszer sérül, és bekapcsol egy ősi amőba életforma. Ezek a sejtek teljesen kiesnek a közösségből, és nem hajlandóak megállni ha a szövet eléri a megfelelő volument. Csak osztódnak és vándorolnak is egy idő után. Ráadásul a mikrokörnyezetüket is megváltoztatják, gyakran befolyásolják az ép sejteket is.


Szerintem egyáltalán nem hasonlít az városias emberi társadalomra... első körben magát az összefüggést sem tartanám triviálisnak. Eleve a szociológia nem túl egzakt tudomány, főleg egy ilyen borzasztóan komplex rendszer esetében, mint a humán társadalom. Legalábbis kövezzetek meg, de én mindig kétségekkel szoktam még az erősnek vélt statisztikailag megtámogatott publikációkat is fogadni... a pszichológiával együtt, amiről nemrég kiderült, a humán fMRI kísérletek elnyomó többsége megismételhetetlen.


Aztán lehet csak nekem nem világos a rák-társadalom holisztikus szemléleted.

2019. jan. 10. 23:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/41 2*Sü ***** válasza:

Ez nem annyira a holisztikus szemlélet, mint inkább az analogikus szemlélet. Azt meg azért nem kedveli a tudomány, mert a múltban nagyon sokszor vezetett tévútra. Találtál egy korrelációt. Nyilván ha ismered a tudományos módszertan mibenlétét, tudnod kell, hogy egy korreláció mögött számtalan ok állhat. Lehet szimpla egyidejűség, mindenféle ok-okozati összefüggés nélkül. Lehet hogy nem oka az egyik a másiknak, hanem mind a két tényező valamilyen közös okból eredeztethető. Lehet, hogy van ok-okozati összefüggés, csak annak is számtalan formája lehet.


Meg kell vizsgálni, hogy a korreláció más esetben is fennáll-e, mondjuk Ázsiában, Dél-Amerikában is. Vagy meg kell vizsgálni történelmi adatokat is. Mert ha pusztán a policentrikusság és a rákos megbetegedések aránya csak bizonyos feltételek esetén teljesül, akkor az is lehet, hogy ez a bizonyos feltétel – jelen esetben a fejlettségi indikátor – nagyobb szerepet játszik, mint maga a párhuzamba állított jelleg (a policentrikusság).


Viszont az analógia ettől még csak egy jó hasonlat, „mese”, vagy jóindulattal is maximum valamiféle hipotézis, hogy a két jelenség összefüggései között van valamiféle párhuzam. Ugye azt írod: „hiszen ez a centrum nélküli burjánzás a rák alapja”. De nem az. Ez nem az alapja, hanem a következménye. A ráknak a működéséből következik a centrumnélküliség, de ennek analógiájára az emberek rákos volta az oka a policentrikusságnak? Nyilván nem, a városok kialakulása régebbi, mint a benne élő emberek maguk. Itt inkább egy fordított analógiát sejtetsz, hogy a policentrikusság következménye a rákos megbetegedések növekedése. Ez viszont már egy külön vizsgálandó kérdés. De lehet, hogy ez tényleg csak egyidejűség. Az is lehet, meg van benne logika, hogy pusztán a jólét olyan életmód változással jár, ami elősegíti a rákos betegségek kialakulását, és a policentrikusság ettől független. Lehet a hatás közvetett, a policentrikusság okozhat nagyobb fejlettségi mutatót, ami egy dolog, a nagyobb fejlettség meg okozhat életmód változást, ami egy másik dolog, az életmód változás meg okozhatja a rák gyakoriságát. Vagy az is elképzelhető, hogy mondjuk a policentikusság valamilyen földrajzi tényező miatt alakult ki, és ugyanezek földrajzi tényező vezet a rákos megbetegedések nagyobb arányához, tehát nem ok-okozati kapcsolat van közöttük, hanem közös ok.


De így egy puszta korrelációra ráhúzni egy ilyen analógiát? Ezzel nem az a baj, hogy holisztikus, hanem az, hogy erősen távol áll a tudományos módszertannak való megfeleléstől. Mint írtam, ezzel meg voltak gondok a múltban, az összes áltudomány, ezoterikus katyvasz pont ilyen analógiákon alapszik, amiknek vagy semmiféle alapja nem volt, de jól hangzottak, vagy ha volt is valami alapjuk, azokból olyan fals, a valóságnak meg nem felelő következtetések születtek, hogy ihaj… Pl. ilyen analógiákon keresztül jutottak oda, hogy sok betegséget érvágással gyógyítottak, ami sokszor nem hogy nem használt, de kimondottan ártott. Nem csoda, hogy a gondolkodásmódod egy tudományos módszertant jól ismerő embernek „gyanús”.

2019. jan. 11. 00:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/41 anonim ***** válasza:

#17,


Teljesen egyetértek a korrelációval kapcsolatban.


Ráadásul én inkább pont az ellenkezőjét érzem az analógiának.


Ugyanis az egészséges emberi szövet pont hogy policentrikus, ahogy említettem... inkább hasonlít egy hangyabolyra. Ott is lokális feromonkommunikáció zajlik, vagy a madarak, halrajok swarm repülésében is lokális és egyszerű matematikia formulák játszanak szerepet, nem pedig egy központi vezér!


Ugyan ez zajlik osztódáskor is. A rendszer a lokális jelátvitel alapján önszabályoz.


A tumor pedig akár felfogható centrumnak is. Felrúgja a polocentrikus szabályokat... és önkényesen ereket növeszt, hormonokat szekretál és terjeszkedik. Újabb és újabb centrumokat hoz létre metasztázisok formájában.


Az a baj az ilyen analógiákkal, hogy gyakran a fantázia szüleményei és szabad assszociációval egy ellentétes hipotezis is felállítható ilyen módon - a példából látható módon.

2019. jan. 11. 00:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/41 anonim ***** válasza:

>"csacsiságnak tartották azt, hogy igazából józan ésszel is következett az adathalmazból és a tréképekből az eredmény"

Ez finoman szólva tudománytalan megközelítés. Úgy látom, kevered a szűk látókörűséget a tudományos módszertannal, ami egy PhD mellett (?), mondjuk úgy, hogy kínos. Rengeteg kutató dolgozik olyan bizonyításokon, amik józan ésszel talán nyilvánvalóak, de a tudomány épp ezt a gondolkodást igyekszik megkerülni, és az józan észnél is objektívebben következtetni. Elég, ha mondjuk csak a különféle sejtésekre vagy hipotézisekre gondolunk. A gondolatmeneted alapján azokat is teljesen felesleges lenne bizonyítani.

2019. jan. 11. 06:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/41 anonim ***** válasza:

Kérdező, önmagad bizonyitottad, hogy miért nincsenek ma már polihisztorok. Azért mert a szakterületükön kivül sokkal nagyobb valószinűséggel mondanak blődséget, mintha egy jól körülhatárolt szakterületen belül mozognának.


Mégis mi a fene összefüggés lenne a Föld különböző országainak városszerveződési formái, és a rák ember egyedeken belüli megjelenési gyakorisága között?

Növeli a mutációs rátát az ha egy nem centralizált országban élek?

Magyarországon tehát kevesebb rákbetegnek kéne lennie mint egy vele megegyező népességű, de kevésbé centralizált országban?

Miért?

Mi az összefüggés?


Olyan mintha azt mondanád hogy egy olyan országban ahol sok az áfonya, ott gyakoribbak a kék szemű emberek, ellenben ahol kevés az áfonya, ott ritkák a kék szemű emberek.

És ezt tökéletesen alá tudnád támasztani azzal a ténnyel, hogy Norvégiában, Svédországban, és Finnországban rengeteg az áfonya, minden erdőben csak úgy búrjánzik a talajon, és ezzel együtt ezekben az országokban nagyon magas a kék szemú emberek népességen belüli aránya. Ellenben Olaszországgal, ahol jellemzően már barna az emberek szeme, és nincs sehol se áfonya.


Ez valós összefüggést jelent?


Természetesen nem!


Ugyanilyen koholt összefüggés az országok településszerkezete, és a rák közötti összefüggésed.


Olyan faktorokat nézzél inkább hogy mennyire figyelnek oda a dolgozók munkakörülményeire (pl gyári munkások védőfelszerelése biztositott-e a gyárban), vagy mennyire szigorúak a permetezőszerek használati és forgalmazási szabályai, mennyire része az adott ország étrendjének a zsiros, olajban sült hús, vagy hogy mennyire figyelnek oda az adott országban a városi levegő káros anyag határértékeire. Ezek már olyan faktorok amik összefüggésbe hozhatóak bizonyos daganat tipusokkal.


Ha mindenáron szeretnél polihisztort játszani, és holisztikus kutatást végezni, akkor ajánlom, verbuválj egy több tudományterületet ismerő szakemberekből álló csapatot. Legyen egy biológus, egy epidemiológus, egy matematikus, és te mint közgazdász. Igy már elkerülheted a nagyon durva mellénézéseket.

Ha 3 évvel előrébb tartanék az egyetemmel akkor szivesen beszállnék egy ilyenbe mint biológus.

2019. jan. 12. 03:08
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!