Miért van az, hogy a tudományok képviselői nem hajlandóak a holisztikus látásmódra?

" adott évben Luxemburgban a teljes népesség 1,7 százaléka él rákos betegséggel, míg Romániában ugyanez az érték 0,85"

A megfogalmazásban már ott a hiba.

Ennyi százalék él DETEKTÁLT rákbetegséggel.

És most vesd össze a két ország rákszűrési színvonalát.

#31 Na meg arról nem is beszélve, hogy a mortalitást elvileg nem figyelték.

Ami azt jelenti, hogy Luxemburgban a legjobb kezeléssekel, immunterápiákkal, genetikai vizsgálat utáni személyreszabott terápiával jóval kitolható a túlélés - még ha az illető rákbetegként van nyilvántartva.

Nyilván az elmaradott régióban jóval előbb meghal az illető modern terápiák és kiegészítő gondozás híján.

Pont nemrég olvastam egy cikket erről, a jövő kezeléseivel a rák egyre inkább a cukorbetegséghez vagy a HIV-hez fog hasonlítani és karbantartható akár tünetmentesen évekig.

Persze csak ott ahol a borzasztóan költséges személyreszabott terápiákat fizeti az EÜ.

#33 Ha a szűrési különbségeket nem látod be, akkor sürgősen módosíts pályát.

Már bocs, de Magyarországon is gyakran 6-9 hónapot kell várni egy UH vizsgálatra állami szinten. Rokonomat és anyám is ilyen időtartamokkal küldték. Nyilván elmentek maszekba, de ezt egy nyugdíjas néni lehet nem engedheti meg. Ezalatt 3x meghalsz legalább.

CT, MRI szinte tökéletes módszer lenne - főleg az utóbbi, mert nem invazív. Általában akkor küldenek el ha már vér folyik a füledből. Egyszerű hasfájásra kapsz egy fél éves beutalót...

Ehhez képest hol lehet Luxemburg? Eleve az orvoshozjárási tudatosság is sokkal nagyobb. Átlag magyar akkor megy orvoshoz ha már nem bír felkelni az ágyból és bumm 1 hónapja maradt.

Bennem is felmerült egyébként rögtön, hogy a rákos megbetegedésekre mennyire lehet adni, hiszen az erősen függ az ország gazdasági helyzetétől, az emberek átlagos jólététől, az egészségügy helyzetétől, az embereknek mondjuk a rákszűrésen való részvételének hajlandóságától, ami meg részben népnevelési kérdés is.

De felmerült bennem egy plusz kérdés is. Van egy hierarchia a területi egységek között:

1. Ott az Európai Unió, aminek a hivatalos fővárosa Brüsszel, ahol az Unióban élő emberek 0,0347%-a él. Jogi szempontból vannak további főbb városai az Uniónak, de úgy kulturálisan nehéz lenne megmondani, mi Európa fővárosa. Berlin? Róma? Párizs? Madrid? Európa kulturálisan és sok tekintetben jogi, gazdasági szempontból egy decentralizált jelleget mutat.

2. Mi ezen belül a keleti országokhoz is tartozunk, ami megint csak egy erősen decentralizált terület. Ennek mi a fővárosa? Varsó? Budapest? Bukarest? Prága? Pozsony?

3. Ezen belül Magyarország egy ország, ami viszont erősen centralizált, a fővárosa Budapest, ahol a lakosság 17,89%-a él.

4. Ezen belül mondjuk vegyünk egy régiót, mondjuk a Közép-Dunántúli régiót. Ennek a központja Székesfehérvár, ahol a régióban élők 8,86%-a él, de 5,98% él Tatabányán, 5,44% él Veszprémben, 4,04% él Dunaújvároson. Ez most mennyire decentralizált, hiszen nincs egy olyan központja, ami nagyságrendileg eltér lakosságban, mégis az emberek negyed ebben a négy városban lakik.

5. Ennek része Fejér-megye, a lakosság 22,85%-a él Székesfehérváron. Itt még Dunaújváros kicsit labdába rúg a maga 10%-val, de a többi város nagyjából sereghajtó. Elégé centralizált.

6. Székesfehérvár, mint régi magyar város megint erősen centralizált, mind közigazgatási, mind kulturális szempontból.

Tehát ha én egy centralizált városban, ami egy centalizált megyében van, egy decentralizált régióban, egy centralizált országban, egy decentralizált EU-régióban, és egy decentralizált EU-ban van, akkor én most egy centralizált, vagy decentralizált környezetben élek, vagy sem?

Nyilván bizonyos területen a város a legmeghatározóbb, hiszen a hétköznapi életem jelentős részét a városban töltöm. Életmód, kulturális sajátosságok szempontjából meg lehet a megye, régió, vagy úgy a tájegység meghatározó lehet, nyilván más életmódot él egy hegyvidéken élő ember, mint egy alföldön élő, egészen más egy folyók mentén élő, megint más egy tengerparton élő ember. Illetve ez is munkakör kérdése, nyilván aki mezőgazdasággal foglalkozik, vagy mondjuk bányász, azt ez jobban meghatározza, aki meg egy iroda négy fala között dolgozik, az meg nem másabb egyik területi adottság által sem, ha a munkahelye éppen tengerparti városban van, vagy egy hegyvidéken, attól függetlenül az életmódja hasonló lesz. Gazdasági, jogi, kulturális szempontból az ország nyilván kiemelt szerepet kap, ami megint csak hatással lehet az életemre. De az EU is nagyobb szerepet kap, mind gazdasági, mind jogi szempontból, ami erősen kihat az ország gazdaságára, jogrendjére.

Ugye van az a statisztikából sok helyen az első órán bemutatott eset, mikor a világháborúban bevezették a rohamsisak használatát a statisztikában erősen megugrott a fejsérüléssel kezelt betegek száma. Na itt van szükség holisztikus szemléletre, mert ha az nincs meg, akkor hibásan azt a feltételezést hozzuk meg, hogy akkor a rohamsisak káros, növeli a fejsérülés esélyét. Ja, csak ha jobban megnézzük, más statisztikával is összevetjük, akkor kiderül, hogy azért nőtt meg a fejsérüléssel kórházba került emberek száma, mert ők a rohamsisaknak köszönhetően bár fejsérülést kaptak, de túlélték, a rohamsisak nélkül ők nem a fejsérültek, hanem a csatában elesettek számát szaporították volna. Innen nézve egészen más a kép…

Még egy szempont, ami eszembe jutott, amivel lehetne árnyalni a kérdést. Az egyes országokban az átlagos megélt életkor változó, azaz változik az, hogy átlagosan az emberek hány éves korukban halnak meg, mi a halálozáskor az életkoruk eloszlása. (A születéskor várható életkor is ezt igyekszik feltárni, de az jövőre vonatkozik, ami nem biztos, hogy teljesül, tehát nem ez a legjobb kiindulási alap.) Mert ugye időseknél is diagnosztizálnak rákos megbetegedéseket 60-70 évesen. Ez növelheti a rákkal való diagnosztizálás statisztikáját, de lásd a rohamsisakos példát. Lehet máshol azért nem adódik hozzá ez a rákkal való diagnosztizálás statisztikájához, mert az illető nem élte meg a 60-70 éves életkort, előbb meghalt mondjuk munkahelyi balesetben, szívinfarktusban stb… Tehát valahogy az átlagos életkorral is kellene korrigálni a statisztikát.

Szóval egy egyetemi oktató a GYK-n kérdez, pontosabban tesz kérdésnek álcázott, amúgy hamis, ámde hangulatkeltő állításokat. Oké. Kérdező, igen, ezt természetesen elhisszük majd neked, de kicsit gyakorolj még hozzá :D

Sorry mindenkitől, csakaz első oldal közepéig jutottam, ahol ezt a bődületes kamut bedobta a kérdező, szóval ha más is reagált rá, azt már nem láttam. De nem is hiszem, hogy ezután van értelme bármit tovább olvasgatni itt. Max, ha a humor rovatba lenne a kérdés.

#39, Mojjo hidd el igaz.

Társadalomtudomány témábak olyan bődületes ostobaságokat olvastam komoly PhD disszertációk címén, hogy én már semmin se csodálkozok.

Itt tart az oktatási rendszer.

Egyébként a kutatócsoportunknak van egy kötelező heti alkalom amin bemutatjuk és atomjaira szedjük a legújabb idegtudományi cikkeket.

Egy kis kapargatással kiderül, hogy rémisztően sok gyenge statisztikával és adatokkal megtámogatott (magas impaktos lapban) elfogadott publikációt találni. Csak azért mert a területen nagyon kevesen értenek az adott témához és maga a kutatás 100 milliókba kerül. Tehát senki nem áll le a megismételhetőségen gondolkozni.

Több hibajavítást és korrekciót is küldtünk már be illetve egy jóbarátom több komoly orvosi pszichológiai cikket torpedózott már meg.

...és ez hozzávetőlegesen egzakt műszeres méréseken alapuló tudomány. Jócskán belejátszva a publikációs kényszer is. (Kérdező példája, miért kellett dupla annyi publikáció a PhD-jéhez?)

Ehhez képest hol van a szociológia.. és a humán társadalom komplexitása? Fényévekre...