A "bölcsész" tudománynak mi értelme?

Áh, a bölcsészek egy szöget beverni a falba sem tudnak. A gépeket pedig mérnökök tervezik. De ennél a kérdésnél valószinüleg ez lesz az utolsó válaszom. Ugyanis nincs szükségem lepontozásra, ahogy a #11-et is lepontozták. A helyzet az, hogy a bölcsészpártiak megszaporodtak a válaszolók körében is, így értelmes választ írni nem érdemes. Tudatlan műszaki analfabéták pontozzák le a reális válaszokat.

Az a baj egyébként itt a felsőoktatásban is, hogy annak a reményében akarnak minél kisebb energiabefektetéssel diplomához jutni, hogy majd akkor csak ülnek egy irodaszékben, és gondolják hogy vezető pozícióban tehetik ezt. Kis hányadban ez talán meg is valósul protekció útján, de nem ez a jellemző. Na és akkor ki fog dolgozni ebben az országban, ha mindenki csak a fotelban akar üdögelni?! Mondjuk ezt is még az előző kormánytól örököltük, és eltelt már 9 év azóta, de ezt a buta, sötét szemléletet nem sikerült eltörölni.

Nézzétek meg a felvi.hu oldalon hogy kb. az utóbbi 15 évben mennyi sok ezer bölcsészdiploma született. Egy kis matematika tudással ki lehet ezt számítani. A lesújtó viszont az, hogy sokan ezt nem is látják. Nem látják azt, hogy ezekből a diplomásokból túltermelés volt. Van nyilván bölcsészvégzettségre is igény a piacon, de az kb. tizedrésze annak amennyit képeztek. Szóval ezt kéne meglátni azoknak, akik begyöpösödve azt szajkózzák, hogy menjenek egyre többen piacképtelen szakokra.

Vagyis az adófizető állampolgárok becsületes pénzét tömködik ezeknek a nyamvadtaknak a zsebébe, akiknek büdös a munka, szakma nem érdekli őket, de diploma az azért legyen. Rendezvényszervezői diplomás. Ez botrány kérem, de van ilyen. Mi a fenéhez kell rendezvényszervezéshez diploma?! Meg egy-két idióta itt a honlapon még olyan butaságot is kiírt, hogy sminkezésből miért nincs egyetemi képzés. Hogy így hová jutunk nem tudom. De hogy az állam pénzét fogyasztják ezek a silány szakok az biztos.

Aki becsületes diplomát akar szerezni, az válasszon olyant ami érdekli és piacképes. Menjen orvosnak, informatikusnak, mérnöknek, közgazdásznak, jogásznak vagy természettudományos kutatói pályára.

Ezek becsületes, tisztességes képzések piaci igénnyel. De az hogy rendezvényszervezői, sminkes diploma meg ez a szabad bölcsészet minden értelmes ember fejében kiveri a biztosítékot.

És ezt már igazából arra is visszavezethetjük hogy az általános iskolában vannak alapból elrontva a diákok. Beléjük sulykolták hogy magolni kell, minnél több lexikális tudás bevágása és ezt merik műveltségnek nevezni. Nevetséges. A műveltség fogalma számomra ott kezdődik, hogy megtanulunk logikusan gondolkodni, megtanuljuk az ok-okozati összefüggéseket.

Ami most folyik az oktatásban az kész katasztrófa. Két lábon járó lexikonokat akarnak képezni a diákokból. De ez nem vezet sehova. Alapból a baj, a diákoknak még saját tanulási módszerük sincs. Hogyan kell tanulni, stb.

Mert az elő van írva, hogy mit kell betanulni, a módszert viszont nem tanítják.

Itt van a kutya elásva. Ezért utálják a matekot meg a fizikát is, mert oda nem elegendő a bemagolás. A bölcsész képzést is ezért akarják egyre többen választani, mert oda ez elég, elég beseggelni a dolgokat, gondolkodásra nincs szükség.

Ami folyik most az általános iskolákban, az gyakorlatilag egy agymosás. Kimossák a diákok agyából még azt a józan paraszti észt is, aminek esetleg egy csekély szikrája lenne. A médiáról, a buta show-műsorok, áltudományos média agysejtbontó és népbutító hatásáról már nem is beszélve.

Pedig lehetne általános iskolában is értelmes dolgokat csinálni. A 70-es, 80-as években megtanították technika órán hogyan kell forrasztani, hogyan kell villanyvezetéket bekötni, a lányok kézimunkáztak is, varrtak gépen, stb. Elmondták hogyan épül fel egy épület fűtése, melegvíz-hálózata. Kisebb famunkákat barkácsoltak. Most ez ugye nincs, helyette haszontalan médiaórákat, etikaórákat, meg a fene tudja miket raknak be.

Ezek csak arra jók, hogy terheljék a diákot, meg már egy 5.-esnek is leszakad a válla mert annyi tankönyvet kell cipelni a semmiről.

Kiábrándító. Utána meg az van, hogy mindent kidobálunk ami elromlik a háztartásban, mert ugye a javításhoz nem ért már lassan senki. A hozzáállás is megváltozott. Ma mindenből újat vesznek, mert nem értenek/lusták a javításra. Megy a szemétbe a csapágyas mosógép, a kontakthibás vasaló, vagy épp bármi ami nem dizájnos. Bezzeg régen még tudtak az emberek pepecselni, javítgatni ezt-azt, a Házi Mindentudó c. könyvsorozatból egy csomó mindent meg lehetett tanulni. Ma meg egy radiátort nem tudnak légteleníteni...

Utána meg csodálkoznak, hogy mennyi szemét van. Évente csak hazánkban 350 ezer tonna műanyaghulladék van kidobva. Kezelhetetlen. Mindez a javításhoz való hozzá nem értés, lustaság, a barkácsolás felé mutatott minimális hajlam és persze a tervezett elavulás szüleménye.

Persze ki akar itt már barkácsolgatni, ha mindenki bölcsész akar lenni...

#35 Akkor írd be a felvi.hu-ba a keresőhöz. Lehet hogy valami protokollos vacakot is hozzáraktak a névhez, de van ilyen képzés.

Egyébként meg kétdiplomás mérnök vagyok, szóval az előitéletért kár volt.

#36

Tipikus mérnök (tegyük hozzá)...

Egyébként nem a végzettség számít, mert én elméleti matematikus vagyok, mégis fontosnak tartom a bölcsészetet. Egyébkén az én munkám is elméleti (nincs gyakorlati alkalmazása), tehát a ti "logikátok" szerint az én tevékenységem is haszontalan. De akkor most a bölcsészettel van problémátok, vagy a teoretikus tudományokkal?

"Egyébként nem a végzettség számít, mert én elméleti matematikus vagyok, mégis fontosnak tartom a bölcsészetet."

Ebben egyetértünk. De ha elolvastad volna a válaszomat teljesen, akkor olvashattad volna hogy én is azt írom hogy szükség van bölcsészekre, de nem olyan mennyiségben, amennyit az utóbbi években okádtak ki az egyetemen.

Másrészt az elméleti matematikát én a természettudományok közé sorolom. A természettudományi végzettségűeket pedig ahogy olvashattad becsületes diplomás végzetteknek tartom. Bár egyesek szerint a matematika nem természettudomány. Ezt a szemléletmódot nem osztom. Az alkalmazott tudományterületeken -ahogy már évszázadok óta az felmerült - a matematika mindennek az alapja. Ha matematikus vagy, akkor bizonyára be kell látnod, hogy a differenciálegyenletek az alapja minden mérnöki tudománynak is. Az azt megalapozó analízis, deriválás-integrálás pedig mindennek az alapját képezi. Legalábbis a kutatás-fejlesztés ágazatban biztosan. Az más kérdés, hogy a mérnökök egy része csak közvetetten találkozik ezzel, mivel a szoftverekben a matematika már betáplálásra került.

"Egyébkén az én munkám is elméleti (nincs gyakorlati alkalmazása), tehát a ti "logikátok" szerint az én tevékenységem is haszontalan. "

Dehogynincs gyakorlati alkalmazása. Vagy ha jelenleg nincs is, majd lesz. Én egyébként azt becsülöm a matematikusokban, hogy Ők mindig egy lépéssel előrébb járnak elméleti szinten a mérnököknél. Pl. ha a differenciálegyenletek numerikus megoldási módszereit tekintjük, akkor ez már több évtized óta matematikailag elméleti szinten kidolgozott téma. Csak a számításigény túl nagy (volt). Pl. a mai végeselemes szoftverek működési elve már a 70-es években ki volt dolgozva. Az informatikai fejlődés ami kellett hozzá, hogy ez csak 20-30 év múlva valósuljon meg.

"De akkor most a bölcsészettel van problémátok, vagy a teoretikus tudományokkal?"

Nekem egyikkel sincs tulajdonképpen problémám. Nekem azzal van egyedül problémám, ha valaki azért jelentkezik bölcsésznek, ha ebben az időhúzást, az időnyerést látja célként (ahogy a többbség) érdembeli szakma tanulása nélkül. Az országnak ilyenből nincs haszna. Nem lehet foglalkoztatni Őket, annak ellenére hogy egy csomó állami pénz elment rájuk. Nem tudják visszatermelni az államhoz adóként a képzés díját, úgy mint egy végzett matematikus pl. aki többféle kutatóintézetben de akár mérnöki irodákban is elhelyezkedhetnek.

"megneznem a kis mernokot egyebkent aki az elobb valaszolt, lenezve a bolcseszeket hogy o pl mikor alkot olyan kiemelkedot a munkajaban ami miatt kikuldik az UsA ba :"

Egyrészt ismeretlenül kár bárkiről is személyes véleményt mondani. Másrészt mérnöki szempontból ez a "kiemelkedőt alkotó" szinte nonszesz hazánkban. Én 6 évet dolgoztam Németországban, 2 évet pedig az USA-ban. Az a baj, hazánkban a kutatás-fejlesztés háttérbe szorul, ez a szekció határokon kívül van. Európán belűl főleg Németországban, kisebb részben Oroszországban. Hazánkban amikor hallani hogy dübörög az ipar, Győrben az Audi, Kecskeméten a Mercédesz, Debrecen felé is épülnek valamit, azok igazából sablonos mérnöki munkák. Amit kintről diktálnak, tervezési szinten is, azt kell itt megvalósítani. Könnyen belátható, hogy az ilyen sablonos diktálás mellett valóban nem könnyű kiemelkedőt alkotni. Persze ez sem mindenki számára tiszta.