A Focault inga nem bizonyítja a Föld gömb alakját?
Azt hiszem azzal mindenki tisztában van, hogy a fizika tankönyvek szerint a Focault inga bizonyítaná a Föld gömb alakját. Persze a fizika laborban már ezt nem tudja egyetlen kísérleti fizikus sem kimérni. Emlékszem én is 6,58-at kaptam a g-re (9.81 helyett)a fizika laborban. Akkor hogyan lehetne ilyet egy ilyen érzékeny ingával kimérni.
prof.Székyel Sándor feltaláló értekezett a Focault inga és a Föld gömbölyűségének kapcsolatáról, hogy valójában nincs összefüggés köztük. Az ingával nem lehet kimutatni a Földünk alakját. Idemásolom amit írt. Kíváncsi vagyok ti mit gondoltok erről?
Focault inga: "1. Az inga lengési iránya és szögsebessége több tényezőtől függ, pl hogy indítod el, milyen egyéb hatások érik.
2. Az inga magától nem tud órákon át lengeni, meghajtás kell neki - vagy újraindítás - ezért nem hiteles mérés az elfordulása sem.
3. Valamint csak egy lehetőséget igazolna, de nem bizonyíték a Föld forgására, mivel más is okozhatja az elfordulást.
Második tételem:
A jelenség nem definiálja a kiváltó okot.
(Jelenség az inga elfordulása, kiváltó ok a Föld forgása, vagy más!)
Nézzük a déli 'sark' közelében felállított Foucault inga kísérlet leírását:
"Mivel az inga periódusa független a bob súlyától, ezt a kísérletet különféle súlyokkal végeztük el, amíg nem találtunk egyet, amely következetes eredményeket adott."
Az inga periódusa független a bob súlyától, vajon miért kellett válogatni a súlyok közül, hogy valamelyik 'következetes eredményt' adjon? 🤔
"A világ fenekén állva a Föld az északi féltekéhez képest hátrafelé forog.
Első kísérletünkben az inga fordítva forgott, mint ahogy vártuk. Ezt először nem vettük észre, mert mindannyian az északi féltekéről származunk, és megszoktuk, hogy a Föld az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ezután rájöttünk, hogy a viszonyítási keretünkből adódóan a Földnek az óramutató járásával megegyező irányban kell forognia, ezért módosítanunk kellett az ingát.
11 000+ láb magasságban kicsit lassabban gondolkodunk."
Tehát az első próbálkozásnál fordított irányba fordult az inga, mint kellett volna!
'Módosítani' kellett az ingát 😂
"Második kísérletünkben a Föld a megfelelő irányban forgott, de a szögsebessége kétszer akkora volt, mint amire számítottunk (vagyis 12 óra a 24 helyett). Valami kormányzati összeesküvésre gyanakodtunk, de úgy döntöttünk, hogy további módosítást hajtunk végre az ingán, és megpróbáljuk újra."
Tehát a második próbálkozásnál már 'a jó irányba', de kétszeres szögsebességgel forgott!
Mégis mitől? 🤔
'További módosítás' az ingán... bármit jelentsen is az.
Harmadszorra sikerült 'beállítani', hogy a számításoknak megfelelő irányba és szögsebességgel forduljon.
Tehát beállítás kérdése, így nem objektív mérés eredménye! Ezt jól jegyezzétek meg. ☝️
Ezen az ingán nincs meghajtás, így pár óránként újra kell indítani: nincs 24 órás mérés!
Azok az ingák, amiket bemutatnak jellemzően motoros meghajtásúak, ami értelemszerűen nem bizonyíték.
Az inga elengedése is számít, hogy sikerül-e síkban, vagy ellipsziseket ír le, ami viszont módosítja a szögelfordulás eredményét.
Bónusz:
"A lefolyóban a víz véletlenszerű irányba pörög"
😉
#9 Kedves 9-es. Ez így nagyon mesterkéltnek hangzik, hogy az erőmérés rossz lenne. Akármilyen referencia helyre origóra mérsz is ugyanazon eredmények jönnek ki. Mindegy milyen skálát használsz. A fizikában is különféle mértékegység rendszererek vannak pl CGS vagy MKSA, ugyanaz a fizikai következtetés lesz minden mérésből. A potenciális energiát is akárhova válaszod nullszintnek az energia megmarad konzervatív erőtérben mindig. Nem hiszem hogy lenne bármilyen kritikai alap abban hogyan skálázzuk a mérőrudat, rugósmérőt
~~~
13 "A fizika teljesen hibásan van megcsinálva, ezért mondtam, hogy minden kísérlet rossz. Például egy rugós erőmérő szándékosan úgy lett beskálázva, hogy végül a mérés ne mondjon ellen Newton törvényeinek. Nem derül ki semmilyen objektív dolog egy ilyen súlymérésből."
Nem lehet egyetlen kísérlet sem rossz a fizika tankönyvekben, mert akkor nem lenne matematikailag számítható. Az hogy egy matematikai leírást tudunk a világról produkálni, ami mentén működik a természet bizonyítja hogy jó úton járunk. Ezt neked is el kellene fogadnod, mert így racionális. Mégis mi lenne rossz a mai fizikában? Mondj páldát, akár a modern fizikából is.
18 Igen, tudjuk, a fizika rossz, az elektron nem létezik, "
Miért ne létezne elektron, amikor minden egymástól független kísérletben látjuk a hatását? Mégis mi folyik a vezetékekben az áram helyén? Ezt te sem gondolhatod komolyan. Egzakt kísérletekkel igazolták az elektron létezését és már az előző század elején. Nem valami misztikus kvantumfizika ez
válasza:Volt itt egyszer egy troll, aki többek között azt állította, hogy az elektron nem létezik, mert ő nem tudja elképzelni, erre utalt.
Kérdező, mi a f*sz?:D
Te most laposföldes vagy, vagy normális? Tudom, ne gondolkodjak végletekben...
Nem igazán értem a helyzetet, hogy ha normális vagy, miért olvasgatsz laposföldes cikkeket.
Előző kommented alapján te is pontosan tudod, hogy mekkora hülyeségeket írt le az a kretén, akit idéztél.
válasza:"az elektron nem létezik, mert ő nem tudja elképzelni, erre utalt"
Nem, éppenhogy az volt az indokom, hogy SENKI nem tudja elképzelni, még te sem, sőt még nagytudású Wadmalac sem. Sajnos hiába beszélek, mindig lesz egy-két önként jelentkező, aki azt állítja, hogy el tudja képzelni a különböző helyeken különböző valószínűségekkel létező elektront. Ez szimpla hazugság és nagyképűség. Ha ti hisztek neki, akkor ostobák vagytok.
válasza::DDDDDDDDDDDDDD
ÉS tényleg ő az:DD
Rendben, akkor pontosítok: az volt az érve ennek a kreténnek, hogy
mivel senki nem tud elképzelni valamit, az a valami nem létezik.
Persze az az apróság, hogy a valóságot nem érdekli, hogy el tudják-e
képzelni, elkerülte a figyelmét, de hát mindenkivel megesik az ilyesmi:)
válasza: válasza:Nem tehetek arról, hogy te teljesen hülye vagy.
Nincs semmi a létezés definíciójában, ami kizárná ezt.
Tudjuk mérni az elektron számos tulajdonságát, tehát létezik.
De tessék, ha mégis lenne ilyen kikötés a létezés definíciójában, akkor alkotunk egy új szót, amit mostantól minden olyan dologra használunk, mint amire eddig a létezés szót, +a szubatomi részecskékre. Lényegtelen, hogy minek nevezzük.
De ezt mind elmondtuk már akkor is. Nézd, te vagy a gyk. egyik leghülyébb felhasználója, nyilván nem fogtad fel...
válasza:Ha már tudományos választ, akartok, remélem tudománynak tartjátok a matematikai logikát. Márpedig a matematikai logika egyik törvénye, hogy állítás és ellentetje közül pontosan az egyik igaz. Kérdem én, az elektron esetében ez hol teljesül?
"Az nem tartózkodik az (x,y,z) pontban."
"Az elektron tartózkodik az (x,y,z) pontban."
válasza:Nem tudom, a valószínűségszámítást tudománynak tartod? Valószínűségi-eloszlás?
Az elektronnak, mint kvantumfizikai objektumnak, nem adott a helyzete, tehát nem alkalmazható rá ez az analógia.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!