Klímaváltozás ellen atomerőművek?
Atomerőmű baleset miatt meghalt emberek száma:
A több évtized eltelte közben a Csernobili balesetben, és a többiben meghalt emberek száma a leges-legdurvább becslések (szvsz. köze sem lehet a valósághoz, hiszen olyanok számolták ezeket, akik atomenergiaellenesek - pl. Greenpeace szerint Csernobil miatt akár 200000 ember is meghalhatott) szerint is mikroszkopikusan eltörpül a fosszilis üzemanyagok elégetése (szén, kőolajszármazékok és földgáz) miatti halálokok száma mellett, ahol persze nem kis szerephez jutnak az ilyen jellegű erőművek.
Csak 2018-ban, több mint 8 millió ember halt meg emiatt. Hol van ehhez képest pl. a legszörnyűbb Csernobili eset is akár??? Persze lehetne szajkózni, hogy ha te haltál volna bele... De a légszennyezettség miatt az ugyanilyen érvek miért nem mérvadóak? Csak azért, mert a halottak nem egy "kis" helyen vannak, látványosan, és a csendes légszennyező gyilkos nem látható?
Valóban veszélyes az atomenergia (de hát mi nem, ami kis helyen sok energiát termel), de inkább csak lokálisan. Ám egyre rémültebben hirdetik a tudósok, hogy a klímaváltozás gyorsul, ami elképesztő léptékű világkatasztrófába torkollhat, de nem nagyon látom még vitatémaként se nagyon a "vissza az atomenergiát" tézist, a kisebb rossz kockázatának vállalása okán. Szvsz. nagyon félő, hogy az alternatív energiaforrások komolyabb kihasználhatóságának ideje jóval túlmutat azon, amikor a klímaváltozás még visszafordítható lenne. Ráadásul egyre jobban elterjednek az elektromos autók, így az elektromos áramigényünk hatalmasat ugorhat, vagyis a szükséges mennyiségű mindent elborító napkollektorok előállítási és leselejtezési folyamatainak környezetszennyezése kontrollálhatatlanul megugorhat. A szélerőművek ilyen mennyiségben már irdatlan nagy területeket foglalnak le, hatalmas és mérgező akkumulátor telepek szaporodása... stb...és szintén nem kevés anyag előállítás, szennyezés... stbstb. Geotermikus... össze-vissza fúrt föld? Gázerőművek? Mikorra lesz fúziós erőmű? Hát, nem tudom.
válasza:Mondok jobbat: csinálják meg végre a tóriumos erőművet.
Nagyon kicsi kockázat, és nagy haszon.
Ja, hogy katonai célra nem jó... na bumm!
Egyszer végre már kéne pénzt adni tisztán polgári célra is!
(Ja: a kínaiak már elkezdték. De ők a feltalálásban sajnos nem túl jók.)
válasza:A fosszilis szennyezés sokkal több embert öl, mint az a pár nukleáris baleset.
Összességében az atomerőművek létjogosultsága addig maximálisan fennáll, amíg a fosszilis erőművek el nem tűnnek és amíg nem kiváltható MINDEN más megújulóval (vagy fúziós erőművel).
"Jönnek az elektromos autókkal. De azok működtetéséhez áram kell, amit elő kell állítani."
És utána lehet nézni, hogy a legkörnyezetbarátabb dízelek is csak azokban az országokban jelentenek minimálisan kisebb élettartam-emissziót (beleértve az előállítást, visszaforgatást is), ahol az áramellátás fosszilis része nagyon magas. Már Maygarországos is az elektromos autó a kisebb emissziójú. A legjobb dízelnél is. A benzines meg mindenhol rosszabb.
"Az akkumulátorok előállítása szintén szenyezi a környezetet."
Is. Nulla szennyezésű ipar nincs.
Azt nézd, mi helyett.
"Mi lesz az elhasználodott akkumulátorokkal?"
Autóban töltött 10-15 év után újabb 15 év szigetüzemű napelemes rendszerek tárolóakkujaként, majd 95%-os visszaforgatás.
"Mi lesz az elhasználodott napkollektorokkal?"
Huszonéves működési ciklus után újrahasznosítás.
"Mind veszélyes anyagok!"
Nem mind veszélyes anyagok. És nagyon nagy részben újrahasznosíthatóak. És az újabbak egyre inkább és egyre kisebb problémás anyagtartalommal készülnek.
Az új akkufejlesztések többsége pl. nulla kobaltot használ, ami a legproblémásabb adalék.
Mire az elektromos közlekedés, az EV-k elterjednek, nem is ez a mai akkutechnika lesz.
"Belegondolva, ha mondjuk Németország csak elektromos járműveket enged használni, honnan lesz annyi áram? Stb."
Kimutatták, ha a világ összes személyautója le lenne cserélve elektromosra, az az összes energiatermelésre maximum 5-10% pluszt igényelne.
És az minimum 30-50 év, mire szinte minden fosszilis autó lecserélődik.
Az eenrgiatermelés fejlesztése miért is állna meg 50 évig a mai szinten?
Szóval ezek mind hamis érvek az elektromos autózás ellen.
Nem ez fogja megmenteni a világot, csupán egy részét adja annak a sok változásnak, amire szükség van. De fontos része.
Kínai tórium erőmű:
" De ők a feltalálásban sajnos nem túl jók."
Ezt honnan veszed?
Pillanatnyilag a világ második legnagyobb ipari-fejlesztési nagyhatalma.
válasza:"Kimutatták, ha a világ összes személyautója le lenne cserélve elektromosra, az az összes energiatermelésre maximum 5-10% pluszt igényelne."
Németországban ma a napi villamosenergia termelés 1400 GWh. A benzinfelhasználás meg 425 ezer hordó, s valahol olvasom, hogy egy hordó az 1700 kWh, az meg 720 GWh összesen. Ami nem 5-10 %, hanem 50 % plusz lenne.
válasza:#13:
Elfeledkeztél arról az apróságról, hogy a full EV világban annak a 425 ezer hordó üzemanyagnak az előállítására, logisztikájára, kutakon kiszolgálására már nem kellene energia.
Meg arról is, hogy annak a benzin-energiának a 70%-a hőveszteségre használódik el a kocsiban, nem a gurulásra, míg az elektromos áramnak meg minimum 80%-a hasznosul a jármű hajtására.
Vagyis alapból harmadannyi hasznos energiatartalom kell, mint amennyi ma benzinben van tárolva.
Ha ezt a kettőt bekalkulálod, szépen be is üt a plusz szükséglet a 10% alá.
válasza:#10-hez. Ha összehasonlítani akarunk, mindig érdemes egy adott időszak összes hasonló adatát összevetni. Igen, az atomerőmű, ha balesete van, sokkal több halottat produkál. Csakhogy sokkal kevesebb atomerőmű van, mint közlekedő busz. Sokkal kevesebb a baleset is, ugyanakkor a felelőtlen sofőrök száma elég magas. Szóval kétleném, hogy 10 év alatt több az erőművi halottak száma, mint a buszbaleseteké.
#12-höz. Nem árt tudni, minden élet termel káros anyagot. Például nem ártana lemondani a marhahúsról, tejről és társairól, mert a marha az egyik legnagyobb széndioxid kibocsátó... Vagy mégse mondjunk le? E téren érdemes globálisan és fontossági sorrendben gondolkodni. Megtartunk néhány nagyon fontos, ám erősen káros életelemet, ugyanakkor cserébe kiszórhatunk sokkal kevésbé fontosakból többet. A vita mindig amiatt keletkezik, hogy csak részletekben gondolkodunk. Például azt is tekintetbe kéne venni, ha egy fejlődő ország (emiatt) sok káros anyagot bocsát ki az utoléréshez, segítsünk neki, hogy hamarabb abbahagyhassa. Gyanítom, a lenagyobb paradigmaváltás a gondolkodásmódban szükséges. Rögtön egyszerűbb és biztonságosabb lenne az élet.
válasza:#10: "És mégsem jó ez a megállapítmány. Mert pont a atomerőmű miatt tudnak ilyen súlyos következményei lenni ezeknek az emberi alaptulajdonságoknak"
Elnézést, de a kérdésem felvezetőjében ott van elsőként az összehasonlítás. Több évtized alatt is a hivatalos becslés alapján alig néhány tízezer ember halt meg atomerőmű balesetben, míg a légszennyezés miatt évi 8 millió ember, amely szennyezésnek tetemes hányadát a fosszilis üzemanyaggal működő erőművek termelik ki.
A fosszilis erőművek üzemeltetéséhez elképesztő mennyiségű területet aknáztak ki, mérgeztek meg, romboltak le, tettek tönkre, úgy hogy a rekreációjuk is sokszor egyszerűen elmaradt, sosem történt meg, vagy a pusztítás jelenleg is folyamatban van. Az atomerőművek által tönkretett területek összmennyisége ehhez képest relatíve kb. zsebkendőnyi részt ad ki a Földből, a balesetek által lepusztított területeket is hozzáadva.
Mindezek tükrében kissé nevetségesen hangzik a te "súlyos" következményekre való utalásod. Minek nevezed akkor a fosszilis energiahordozók elégetéséből azt a katasztrófát, ami során évente 8 millió ember hal meg? És területek tömegei mennek tönkre...
Ja... #10
A #17 alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a felrobbant atomerőművek a felelőtlen üzemeltetés, a rossz kivitelezés (pl. Fukusima esetében is) mellett is sokkal kevesebb kárt okoztak, mint a feltételezetten tök jól megépített és hibátlanul működtetett és mondjuk soha egy darab se felrobbant fosszilis erőművek.
No, a szén-dioxid kibocsátás fontos dolog...
A felvezetőmben azt írom az atomerőműről: " a fő lényeg, hogy nincs szén-dioxid kibocsátás."
De az az igazság, hogy ez tényleg csak a tiszta üzemidőre igaz, ugyanakkor az üzemeltetéshez szükség van uránbányászatra, őrlésre, átalakításra, dúsításra, üzemanyag előállításra, és ezek igen nagy energiákat emésztenek fel, amik során viszont fog felszabadulni szén-dioxid. Plusz az erőmű építéskor a betonozások, a kiégett fűtőelemek feldolgozása és tárolása, valamint a lebontás a végén, meg a rekreáció is mind CO2 kibocsátással jár.
Ezt így együtt a teljes életciklusnak nevezzük, és ezen idő alatt kibocsátott CO2 mennyiség a mérvadó ténylegesen.
Itt egy cikk, ami hipotézisként kezeli, hogy lecseréljük az összes fosszilis erőművet atomosra
A konklúzió, hogy a teljes életciklus alatt a CO2 kibocsátás olyan nagy, hogy egyszerűen nem számottevően képes így versenybe szállni a szél és naperőművekkel. Bár a kép számomra olyan, mintha úgy számolna, mintha robbanásszerűen épülne fel fel mindenhol minden, holott ha eloszlik a CO2 kibocsátás, közben drámaian csökken a bezárt fosszilis erőművek kibocsátása...
Azonban gyökeresen mást állít ez az alábbi oldal, amelyik határozottan leszögezi, hogy az egész életciklus alatt pont ugyanannyi szén-dioxid-ot bocsát ki az atomerőmű, mint a szél- és naperőmű megoldások, de ezek mellett persze számos más sokkal nagyobb előnye van, és őszintén, kissé aggódok, hogy a nap- és szélenergiába vetett nagy bizalom, hogy majd az utoléri az atomenergia teljesítőképességét, inkább álomképnek tűnik semmint megalapozott tudományos jövőképnek, ugyanakkor mind a két oldal minden alkalommal leszögezi, hogy már tényleg az utolsó percekben vagyunk!
Persze ez a nuclear.org, amit lehet elfogultsággal is vádolni, de vajha a másik oldalt nem?
És nem most kellene játszadozni, amikor mind a két oldal hihetetlenül fontosnak tartja a klímabaj megoldását... Jó lenne végre konszenzusos tudományos látképet kapnunk, mielőtt nem túl késő lesz... :(
Egyszóval, nem tudom... De kissé szkeptikus vagyok, ha ennyire drámai eltéréseket látok két véleményben.
Ja.. még
#12(Wadmalac): "Kimutatták, ha a világ összes személyautója le lenne cserélve elektromosra, az az összes energiatermelésre maximum 5-10% pluszt igényelne."
Hmmm. Ez azért túl álomszépnek tűnik. Be tudnád mutatni ezt a tanulmányt?
Hát, itt nagyon nem erről írnak. 2050-re, legfőképpen az elektromos járművek miatt, akár a nemzeti elektromos áramfogyasztás átlagban 38%-ra is felugorhat, de egyes területeken akár 55%-al is nőhet az igény. Ezek hatalmas léptékek szvsz., és alighanem még mindig akkor is lesz bőven nem elektromos autó. Nem is véletlen, hogy a cikk nagy kihívásnak tekinti felfejleszteni az ilyen igény kielégítésére az új hálózatot.
Persze lehet, hogy javul majd a helyzet az új technológiák bevezetésével (még jobb hatásfokú autók), meg az ilyesmik okán:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!