Jézus milyen ajándéknak örülne Karácsonykor?

#3.

Lehet, hogy akkor született, de ugyanannyi esélye van annak is, hogy bármelyik másik napon született. A kereszténység korai szakaszában (még azelőtt, hogy az első niceai zsinat dec. 25-ét fogadta volna el a számtalan dátum közül, illetve már azt követően, hogy Jézus születésének ünneplése pusztán az epifánia ünnepének egy résztartalma volt) éppen emiatt nem volt kb. olyan hónap az évben, amikor a korai keresztény közösségek valamelyike ne ünnepelte volna a karácsonyt. Nem volt egyezményesség és egyetemesség a kérdésben, általánosan elterjedt és domináns hagyomány pedig nem volt, így a dátum közösségenként vagy akár templomonként változott (pl.: az örmények megmaradtak jan. 06. mellett, a koptok jelentős része igen sokáig májusban ünnepelt, úgy, hogy a nyomai még ma is érezhetők egy hétköznapi embernek is, de Szt. Hüppolütosz például dec. 25-én, míg egyes zsidókeresztények a szukkottal egy időben vagy nov. 25-én). Számtalan egymásnak ellentmondó hagyomány élt, amelyek szinte mindig bibliai leírásokból való következtetésekre épültek, de mégis szinte mindig ellentmondtak egymásnak. Végül a javaslatok, hagyományok közül dec. 25-ét fogadták el, amiben az játszott szerepet, hogy a kereszténység hosszú ideig tartó, régi riválisának, a mithraizmusnak/Sol Invicti kultuszának is ekkor volt egy ünnepe. Ez egy másik keletről jött vallás volt, ami a kereszténységgel együtt akkor tűnt fel a római középréteg körében, amikor a klasszikus római vallás válságba került. Eredetileg két egymástól független hagyományt aztán összekapcsoltak (ókeresztény, illetve mithraista), éppen azért, hogy kvázi megversenyeztessék a két kultuszt. A hasonló dátum oka feltehetőleg részben amiatt is kialakult még mindenféle hivatalosság tétel előtt, éppen ezen két hasonló irányból jött vallásban, mivel ezek követői elhatárolódtak a római vallástól, aminek az ünnepei december közepén voltak (szaturnália - dec. 17-23-ig), így nekik közvetlen utána volt idejük összegyűlni. Erről korábban már írtam ezen az oldalon egy jó kis összefoglalót történészi szemmel. Nagyon szeretem a késő ókor korszakát.

https://www.gyakorikerdesek.hu/unnepek__karacsony__12512391-..

Ki mondta, hogy az Egyiptomból való kivonulás (aminek a modern történészek szerint bár feltehetőleg lehetett valamilyen alapja, de nem izraelitákról, meg egész népekről, hanem héber, sémita pásztornomádok egy nagyon parányi csoportjáról, apró törzsekről beszélünk, és ezek is feltehetőleg max. kisebb léptékekben települhettek ki valami miatt egy karizmatikus törzsfővel, aminek nem volt túl nagy hatása) egyetlen éjszaka alatt zajlott le? Ki mondta, hogy Buddha a májusi teliholdkor született, világosodott meg, majd halt meg? Ezekre általában nem utalnak pontosan a szentiratok, max. évszakot mondanak, ha mondanak (például a zsidó Tóra említi, hogy tavasszal alatt történt, de a buddhista szutták és szútrák még ezt sem említik, bár nyilván felmerülhet történészként a kérdés, hogy ezek a részletek mennyire lehetnének egyáltalán hiteles források több száz évvel későbbről). A zsidók sávuótkor ünneplik a Tóra átadását is, pedig a modern tudósok szerint nem írhatta egyetlen ember egyetlen ihletésre. Miért ne ünnepelhetnék a Tízparancsolattal együtt a Tórát is? Híres embereket sok esetben szűk családi körben temetnek, de egy teljesen másik dátumon van egy nyilvános búcsúztatójuk, "elgyászolási ünnepségük" is. Ez se helyes?

Ezt kb. minden ünneppel kapcsolatban el lehet mondani. Most azért épp buddhista, meg zsidó (a keresztényeknek, muszlimoknak értelmezésében: ószövetségi) ünnepeket hoztam fel, mert ezek jutottak eszembe. Mondhattam volna máshonnan is példákat. Talán a húsvét az egyedüli, ami szinte pontosan a Bibliában leírt dátumhoz dátumhoz kötődik, ugyanakkor nem a Gergely-naptár szerint, hanem a zsidó naptár szerint. Bár már az sem annyira pontos, mivel nem a pészahhal egy időben (a tavaszi nap-éjegyenlőséget követő első holdtölte), hanem az azt követő vasárnapon ünneplik, aminek részben az az oka, hogy Jézus a Biblia szerint vasárnap támadt fel, az egész évben a heti ünnep a vasárnap, így furcsa lett volna mondjuk szerdán ünnepelni a feltámadást, a másik meg egy kicsit profánabb ok volt: a korai kereszténység részben pár gnosztikus irányzat tanaiban megjelent antijudaizmus hatására egy idő után próbált elszakadni a zsidó gyökereitől.

#Kérdező:

Szerintem filozófiailag, ha keresztény vagy, és az alapvető keresztény tanokat akarod gyakorolni, akkor nyilván a szeretet mindenki felé. Ha történelmi és filozófiatörténeti szempontból nézem (nem akarok most semmiféle vallás szemszögéből beszélni, csak objektíven) a keresztény vallás abban is elkülönült a hagyományos, II. templomi zsidó vallástól, hogy nem mindenféle tárgyi áldozat volt benne a központi (füstölő, olaj, kenyér, búza, állat stb.) imádat jele, hanem az a tan, miszerint a legtisztább áldozat mások segítése.

Ezt bizonyítják ezek a részek is:

"Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni. Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra? Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre."

Máté evangéliuma, 25. fej., 41-46. versek.