Angliában élő magyarok, leírnátok a negatív tapasztalataitok kérlek?

Az elsőnek mindenben igazat adok. Ami nekem nem tetszett az a közvetlen környezetem, 10 melóssal együtt lakni, mert jobb helyre nem volt pénzem (szakképzettség és diploma nélkül voltam kint). Jó arcoki voltak amúgy, de hát belevittek a rosszba mindig.

És igen, a nyelvtudás. Rengetegen kimennek, hogy majd megtanulnak angolul, és az elején összeszorítják a fogukat, és csinálják az alja munkát, ahol meg piszkosul semmi nyelv nem ragad rájuk a többi bevándorló között. Rengetegen emiatt nem tudnak továbblépni.

Nekem még nem tetszett az időjárás, meg elképedtem, hogy mennyivel pazarlóbb az életstílus, mint itthon.

Rasszizmus: szerintem nincs. Egy néger lány mondta nekem, hogy "mit rinyálsz azért, hogy nem kapsz munkát! Te legalább féhér vagy!" Úgyhogy lehet, a feketékkel szemben él valamilyen szinten. (bár szerintem nem, ez inkább kultúrális külömbség)

Tényleg, velem csak fekáknak volt problémjuk, másnak nem.

Ja meg talán az, hogy nincs olyan, hogy ellébecolod a munkaidőd. Mindenütt pörgés van. (vagy csak én nem tudtam/akartam úgy helyezkedni)

Viszont még egy. Utána nem úgy nézel a hazádra, mint előtte, és sokan nem találják itthon meg a helyüket újra.

"Még az elsőtől megkérdezném, hogy mit értesz az alatt, hogy "sok mindenről amit otthon esetleg megszokott, le kell mondani"?"

Arra gondolok itt, hogy, főleg az elején, mikor kijössz akkor bármilyen (legális) munkát el kell hogy vállalj és otthon lehet hogy nem ehhez szoktál. Vagy mondjuk nem tudod a megszokott ételeidet, italaidat enni, ezért szidod az országot. A kulcs a a külföldi munkavállaláshoz, hogy tudj alkalmazkodni a körülményekhez és mindent csinálj magad, mert senki sem fogja helyetted! Fontos tanács! Lehetőleg kerüld a magyarokat! Ez nem vicc! Itthon is utálják egymást a magyarok, külföldön még halmozottabban igaz. Sok régi "kedves" magyar lakótársam nem érti hogy én hogy kaptam a szakmámban, rendszergazda állást, mikor ők csak mosogatnak! Mert én éltem a lehetőséggel, volt hozzá nyelvtudásom és meg voltak az ismereteim. Most már egy kis garzon lakásban lakom, ami csak az enyém, illetve a barátnőmé is. Sokan sajnos abban a hitben élnek, hogyha kijönnek, akkor mindjárt ölükbe hullik a pénz. Na ez nem igaz! Itt nagyon keményen kell dolgozni ezért pedig kapsz olyan fizetést, amiből megélsz. Egy jó példa az alkalmazkodásra! (Egy közeli ismerősöm aki diplomás informatikus, 2 hónapig kukásként dolgozott, mert kevés tartalék pénze volt.)

Második vagyok.

Az mondjuk hozzátartozik, hogy nem minden magyar kötsög kint sem, én jó arcok között voltam, akik segítettek sokat, néhányukat ismertem itthonról.

És ilyen munkaerőközvetítőknél, ahol dolgozott magyar, ők segítettek egy csomót, meg összehaverkodtam munkaközben néhány arccal, akik szintén segítettek, amikor szarban voltam.

Viszont átcseszések vannak. Vettek autót ismerősömék egy magyartól, akivel haverok voltak, együtt ettek hétvégente, meg ilyenek, nos az outóról meg kiderült, hogy kétszer annyi a biztosítás, mit amennyiért megvették (kb 700.000 ft volt az autó ára)

Meg egy kőműves srácot cseszett át a magyar főnöke nagyjából egy havi bérével, mert valamit elcseszett a főnök.

Szóval meg kell válogatni, kiben bízol, de valakiben úgyis meg kell, és minden negatívummal együtt szerintem könnyebb magyar társaságban kezdeni, már abból a parktikus szempontból, hogy a hétköznapi tudnivalókról könnyebb információkat szerezni.

Nem minden kint élő magyart kell kerülni, vannak jófejek is. Én nem tapasztaltam rasszizmust illetve, hogy meg szóltak volna eddig, hogy bevándorló vagyok, mivel azt sem tudják sokan, hogy hol van Magyarország. A kivándorló magyarok nem egy komplett massza, de általában a következő rétegek vannak:

A leírt rétegek csupán a véleményem, nem biztos, hogy mind ilyenek és akinek esetleg van még ötlete, az írjon.

1. A szánalmasak:

Tényleg elhiszik, hogy a "Peti ismerősömmel és 4 haverral összeköltözök egy 60 nm-es lakásban Brixtonban, amit magyar ad ki, akkor itt buli lesz tesa". És tényleg benyalják, hogy "magyaroknak kell dolgoznom, emiatt nyelvtudás sem kell" munkák legálisak. Ők - nyelvtudás hiánya miatt is - rendszerint, azok, akik a londoni rémtörténeteket írják és csodálkoznak, hogy átverték őket, illetve hogy, attól mert magyar valaki, még nem garancia az semmire. Szerintem ez a legszánalmasabb, hogy valaki vakon bízva idegenekben kiszolgáltatottá teszi magát és elhiszi, hogy kint tényleg minden az ölébe hull azonnal. A sok csalódás miatt minden otthoni rossz emlék megszépül és már nem is akarnak kint élni, de nem látják be, hogy csak ők a hibásak.

2. A prolik:

Eljátszák itthon a menőt, kérkednek a "tökéletes angol tudásukkal", miközben kint a legalja munkát végzik el, de minden kint élő magyarra irigyek és rosszindulatúak, akiknek jobb munkája van és nem értik meg a sötét agyukkal, hogy akinek jobb munkája van, annak jobb nyelvtudása, szakmája is van. Jellemző, hogy hangosan tesznek olyan magyar szavakkal megjegyzéseket (mint nig.ger, r.aszta, idi.óta, kr.etén) amit minden nyelven meg lehet érteni és emiatt csodálkoznak, ha cikis helyzetbe kerülnek.

3. Alkalmazkodók:

Van nyelvtudása, tud és akar alkalmazkodni. Az elején ugyan nehéz nekik, de aztán 1-2 éven belül tovább tudnak lépni és jobb körüményt teremtenek maguknak. Ők ugyan tartják a kapcsolatot az 1. és 2. kategóriában leírt emberekkel, eleinte még lakótársak is lehetnek, ám rendszerint szétköltöznek, mivel jobb munkahelyre kerülnek. Ők is keményen dolgoznak, de félre tudnak ők is tenni. Mivel sokkal jobban beszélik és értik a nyelvet, mint az 1. és 2. kategóriában leírtak, emiatt jobb munkahelyen dolgoznak (pl.: jobb szálloda, jobb étterem, kávézó alkalmazottja, managere is, de nem kizárt a 4. kategóriába való tartozás.), ezáltal sokszínű körben mozog és vannak más nemzetiségű barátai is.

4. Akiknek bejött az élet:

Nagyon keresett szakmája van, ennek értelmében beszéli, érti és írja is az angolt tökéletesen. Nagyon jó fizetése van, amiért keményen dolgozik, de cserébe normális környéken él és olyan életszínvonala van, amire itthon sosem lett volna lehetősége.

5. Akiket kint jobban elfogadnak:

Általában melegek és leszbikusok. Az ő esetükben bármelyik kategória lehet. Ők általában megkedvelik a kinti életet, mivel jobban tolerálják a másságot, tapasztalatom szerint, még az egyik meleg ismerősöm, aki egy vidéki angol kisvárosban él a barátjával, is meséli hogy a kollégái már alig várják hogy házasodjanak. Teljesen érthető az ő esetükben, hogy nem akarnak hazajönni.

Előző válaszoló vagyok:

A 4-est kijavítanám: Nekik keresett és ottani viszonylatban jól fizető szakmájuk van.