29 évesen hogyan tovább?

Nem tudom hogyan jussak egyről a kettőre az életemben.

Tíz évet éltem Dél-Európában, ott is jártam egyetemre. Jelenleg egész Dél-Európát gazdasági válság sújtja, hatalmas az országok tartozása és a fiatalok többsége munkanélküli. Miközben ebben a gazdasági válságban az átlagéletszínvonal magasabb mint a volt szocialista országokban. Dél-Európában mindig piacgazdaság volt, igy a tehetősek körében általános volt a tőkehalmozódás és a családi vagyon gyarapítása generációról - generációra. Sőt, az igazság az hogy a munkanélküliség leginkább a fiatalokat sújtja, mivel a negyvenen felüli generáció többségének van munkahelye és azok akik a közszférában dolgoznak ( Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban sokakat foglalkoztat a közszféra) jól keresnek (1300-1500€) és a nyugdíjasok is átlagban 1000€ körül kapnak nyugdíjat. Megszokott hogy van passzív bevételük a családoknak ingatlan bérbeadásából (olyan városokban ahol egyetemek találhatóak vagy üdülőövezet) vagy bármilyen más befektetésből.

De azt láttom hogy fiatalként képtelenség egzisztenciát építeni, mert pont a fiatalok számára nincs munkalehetőség. Képtelenség egyről a kettőre jutni, ha nincs hozzá szülői segítség,

Közben Budapesten méginkább nehéz kilépni a szegénységből és egy jobb életszínvonalat megteremteni szülői segitség nélkül.

Ez csak akkor elérhető, ha valaki orvos/mérnök/gyógyszerész/programozó és itt lezárult a kör.

Teljes mértékben kétségbe vagyok esve, semmi értelmet nem láttom az életemnek és a nem hinném hogy bármikor is jobbra fordulhatna az életem.