Hamár mindenen spórolni kell akkor minek élünk?

Az a baj, hogy meg sem érted az élet összefüggéseit.

Az, hogy valaki ÁTMENETILEG nehéz anyagi helyzetbe kerül egy dolog. Ilyenkor jön képbe a spórolás, amin csak lehet egészen addig, amíg meg nem oldódik a helyzet vagy szerencsésebbre fordul.

És ez különbözteti meg az okos és tehetséges embert a pazarló agyatlantól. Az okos ilyenkor spórol AMÍG KELL (legyen az egy hónap, egy fél vagy akár több év), míg a buta kölcsönkér, hitelt vesz fel, pazarol, hogy "ne rongyokba kelljen járnia", stb.

És általában az okos kikerül a nehéz helyzetéből előbb vagy utóbb, míg a buta eladósodik és utána csak panaszkodik...

Már bocs de amiket írtál eléggé nevetségesek.

Mobilt már kapsz 2000ft-alatt újat, nem előfizetés nincs felesleges kiadás, telefonálni pedig lehet vele, hihetetlen de arra való, mást nem kell tudnia.

Több helyen pedig ingyen hozzá lehet férni az internethez, vagy éppen fillérekért, könyvtár 30ft, e-mail-hez pont elég.

Hogy az autó elvárás, hát nem csomó helyen, a legtöbb helyen nem kérik, olyat kell keresni és a tömegtaxit használni. És nem csak a szám jár mielőtt nekem esnél, szükség esetén én is megtette, lemondtam mindent és a kocsimat is eladtam mert muszáj volt.

Az olyanokat meg nem igazán tudom megérteni akik kocsival furikáznak, szívják a 600ft-os bagót és sírnak hogy nincs pénzük, amíg ezekre telik addig ne sírjon.

És hogy minek élni? Hát kösd fel magad ha neked ezek nélkül nincs élet, a te dolgod, de élnek emberek ennél sokkal rosszabb körülmények között is és nem kötik fel magukat, tudnak örülni minden kis dolognak.

Nem nyavalyogni kell ha valakinek nem tetszik a helyzete hanem tenni ellene. A mai világ ilyen, hogy 8 általánossal, vagy talpraesettség nélkül nem viszik semmire sem az emberek, és persze mindenért a Fidesz, meg az IMF, meg a szomszéd macskája a hibás.

Faterom egy szakmunkás autószerelő papírral volt egy Német cég ker. igazgatója, mert értett az emberekhez, meg a munkájához, nekem volt hogy 5000 ft-al mentem fel pestre, mert nem volt munkám, 1.5 év múlva új autóval gurultam haza, majd mikor megint csak kilátástalan lett a helyzet Londonba költöztem, és nem otthon siránkoztam, mert egyszerűen elegem lett hogy már az élelmiszeren is spórolnunk kellett, és kerestem a megoldást. Sajnos sem a kormány, sem a rokonok, sem a barátok nem fogják helyettünk megoldani ezeket a helyzeteket, és nem fognak nekünk lakást, ételt, ruhát venni.

Én Pesten kerestem munkát kb 1 évig. E-mail címet nem minden helyen kértek, kocsira is csak kevés helyen kérdeztek rá.

Internetezni, telefonálni nyilvános helyről is lehet; sőt, vidéken a munkaügyi központokban ingyen is (legalábbis 7 éve még lehetett).

Olyan apró luxuscikkekről kell lemondani, ami fel sem tűnik az embereknek: cigi, egy süti, egy feles, egy üveg bor, autó stb. Ha ezek elmaradnak, akkor az ember fel tud állni és utána lehet újra ezekre is költeni.

Fogatlanság: fogkefe 100 ft, fogkrém szintén. Persze nem a legjobb minőség, de átmenetileg megteszi.