Ti felmondanátok?
22 éves vagyok, több mint 3 hónapja dolgozom egy gyárban. A meló könnyű fizikai, 3 műszak, 100k fizu ami nem gond, viszont baromi stresszes, a csoportvezető és a coach folyamatosan basztatja az embert, és mivel csapatmunka ezért ha idióta mellé tesznek be el van baszva az ember napja.
Napi 3,5 óra megy el utazással(ingyenes járat) ezért a munkáért.
Környéken nem igazán van más, szakmát szeretnék majd tanulni, viszont a környező sulik a harmadik világ oktatási színvonalát súrolják.
Egyre kevésbé járok be szívesen, első hónapban volt hogy a csoportvezető mindenki előtt leordította a fejem hogy be se jöjjek dolgozni másnap ha ilyen teljesítményt nyújtok de még akkor is szívesebben jártam be mint most, pedig azóta már javult a teljesítményem. Az hogy minden héten más emberrel kell dolgoznom és hogy az ingadozik a teljesítményem az kezd kikészíteni.
A szüleim el tudnak tartani olyan szinten hogy lesz mit ennem, viszont a 3 hónap alatt rákaptam a fogyasztói társadalom ízére. Jó érzés azért hogy van pénzem olyan dolgokra amiket 5 éve meg akarok venni, de ez a munka akkor is halál.
Félretett pénzem nincs, esetleg az ehavit tudom félretenni, bár ezen egy új matracot akartam venni mivel a jelenlegi kényelmetlen. De 100k nem hiszem hogy változtatna bármin.
válasza: válasza:Egyetértek az előttem szólóval.
Ma már nehéz nyugis munkahelyet találni. Emberekkel kell együtt dolgozni, akiknek mindenféle bogaruk van. Vagy azért olyan, mert őt is cseszegetik felülről, vagy azért, mert teljesítménykényszerben tartják őket.
Az intelligenciát nem lehet tanulni, az egy hozott dolog. Vagy van alapból, vagy nincs.
Emberekkel dolgoztatni/dolgozni pedig a világ egyik legnehezebb dolga.
Szinte biztos, hogy hasonlóan pocsék helyre tudnál elhelyezkedni függetlenül attól, hogy kinek mi a végzettsége, milyen munkakört lát el. Szinte már mindenhol ez megy.
Fogd fel "tanulmányi kirándulásnak". Vagyis ez arra lesz jó, hogy megtanuld "kizárni" a zavaró elemeket, türelemre, kitartásra sarkall, megtanulod kezelni az embereket úgy, hogy a legrosszabb helyzetből is a legjobbat tudd kihozni.
Nekem ez úgy sikerült (igaz évek alatt sajátítottam el), hogy minden embert a saját szintjén kezeltem, a viselkedésüket az eszükhöz mértem, és már nem is fájt annyira a "létezés". :)
Nehéz, de tanulságos utazás volt, és ez által bárhol képes vagyok jól érezni magam, még a legköcsögebb helyen is.
Had' ordítson a főnök, elég nagy az udvar, elfér benne a hangja. :D
Sok sikert!
válasza:Miert mondanal fel?
Van jobb? Hat akkor?
válasza:Moszt nem azért a két fillélrt, de ha a szüleid eltartanak, persze hog rákapsz a költekezésre és rögötn eltapsolod a 100 ezret, úgy marha könny ám... Azért annyi eszed lehetett volna, hogy ha nem is sokat, de 20-30 ezret félreraksz minden hónapban, elkezdesz spórolni, soha nem tudhatod, mikor fog kelleni...
Ha a környéken meg olyan pocsék az oktatás, nincs nagyon más opció, mint másik városba menni tanulni vagy pedig rohadsz a gyárban egy életen át. Az előbbihez ugye meg nem ártana a spórolt pénz, hogy mégse a szüleidet húzod le teljesen...
Utolsó, 3 hónapja dolgozok ott, 30 ezer * 3 az 90 ezer forint, az ehavi fizu még nincs elköltve, 100%ban félre tudom tenni, de nem leszek tőle előrébb. És mivel nincsenek lényeges kiadásaim teljesen mindegy hogy az első 2 havi fizut elköltöttem olyan dolgokra amiket már évek óta meg akarok venni, vagy félretennék belőle 30-akat és csak a következő hónapban venném meg, de hát a logika nem minden embernek az erőssége.
Egy normális képzés kezdjük ott hogy 500 ezer forint mindennel együtt, ha a fizum 100%-át is teszem félre ez 5 havi fizu, és 5 hónapot kibírni úgy hogy a hét napjai teljesen ingadozva telnek el nem egyszerű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!