Téged mi motivál a legjobban a munkában?

Ket évig dolgoztam egy "menő" media vallalatnál - itt elsősorban a név, a feladatok, a felelősség es a fejlődés motivált. A fizu kezdetben (első fizetésének) nem volt rossz, de ket ev utan nem változott, viszont egyre több es több feladatom es felelossegem lett.

Majusban váltottam egy "menő" multihoz. Fizetés nem rossz, de alig van valódi munka. Az elején ez még annyira nem volt gond, mert volt időm "kipihenni" az előző helyet... 5 hónapja vagyok a cégnél, de már nagyon unom a "semmittevést" es a latszat munkát , szóval érik egy váltás. :/

Az, hogy ha nem megyek be dolgozni, akkor a hengerfejes autómat nem fogom tudni megcsináltatni, és a korábbi munkahelyemen eltöltött fél évnyi tömör szopás hiábavalóvá lesz. Meg hogy ha nem dolgozok, nem tudom fizetni a diákhitelemet, illetve a fényképezőgépem törlesztőrészletét.

Most mi motiváljon? Az, hogy a boltba naponta 5-10 cigány horda verődik be, hogy alkudozzon, fenyegetőzzön, balhézzon, amit én imádok? Vagy az, hogy ott kínlódhatok napi 12 órában nettó 170-ért? Mondjuk nem feltétlenül rossz pénz, főleg itt Keleten, na meg én 12-ből jó, ha másfelet töltök valódi munkavégzéssel, csak éppen az egész szabadidőm rámegy, illetve nem tudom, mikor vár meg egy makákó a bejáratnál. Amúgy magával a munkahellyel ki vagyok békülve, a bérrel is, de az emberekkel nem, így egyre kisebb lelkesedéssel megyek be dolgozni. Ha lesz gyerekem, mindent elkövetek annak érdekében, hogy ne kelljen egy percet sem a kereskedelemben dolgoznia. Négy dolog miatt nem hagyom ott a céget: 1) gyakorlatilag nem kell dolgoznom, 2) a pénz keleti viszonyokhoz képest abszolút korrekt, 3) legalább van munkám, ha elmegyek, újabb fél évnyi munkanélküliség következik, illetve 4) -és ez a legfontosabb- nem kell korán kelnem. Ha ebből úgy jön le, hogy nem szeretek dolgozni: gratulálok, tiéd az NDK turmixgép! Ha már azzal nem dolgozhatok, amit tanultam, akkor legalább olyan helyem legyen, ahol a lábamat lógatom naphosszat.

Mindenesetre jó tudni, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek az egyetem tönkrevágta az életét. Már amennyire jó lehet más kárának örvendeni.

" Karrier, meg lehetőség, meg elvégzett munka orgazmusa, meg mit tudom en. Akkor miert nem dolgoztok ingyen, penz nelkul?"

Nekem például fontos az előrelépés, karrier. Hiába keresek a jelenlegi helyemen 350 ezret, mégis azt látom, érzem, hogy meg vagyok rekedve egy szinten. A cégnek így jó, így termelem nekik a legtöbb pénzt. Viszont én személy szerint többre vágyom mint az aktuális munkaköröm.

Alapból gyűlölök olyan munkát végezni, aminek nem látom értelmét. Csináltam én gyári munkát is, hát soha többet. Egyszerűen kikészített a monotonitás, céltalanság és hogy semmi fejlődést nem látok csak robotolok.

@14

Olyan munkát végzek (és végeztem világéletemben), amihez az egyetem abszolút fölösleges volt, de legalább elment rá 4 évem és lett két milla diákhitelem, amit már most megmondok akár a banknak is, hogy a büdös életben nem fogok visszafizetni, ha meggebedek se. Ha azt a négy évet egy tök fölösleges tanulás helyett munkára pazaroltam volna (tök mindegy, milyenre), most valószínűleg vagy albérletben laknék, vagy lenne annyi pénzem, hogy bármikor kivegyek legalább egy szobát akár ebben a városban, akár máshol, meg nem 26 éves lenne az autóm, aminek első körben a fékje, most a motorja szart be, az előjelek szerint pedig hamarosan a kuplungját kell megcsináltatnom. Félelmetes belegondolni, hogy mivel ennél egy érettségivel se lett volna nagyobb fizetésem, mára már kétmilliós tartozás helyett kétmilliós megtakarításom lehetne...

#8-as: sokan vagyunk még így...

Mindenhol azt harsogják, hogy egyetemre kell menni, diplomát szerezni, holott elég sok embernek csak fölösleges idő és pénzkidobás az egyetem.

Oké, programozóként, mérnökként, pénzügyi, gazdasági téren végzettként LEHET hogy jól el fognak tudni helyezkedni, de ehhez nem MINDENKI "ért", nem mindenkinek van egyáltalán KEDVE és TEHETSÉGE ilyenekkel foglalkozni.

A többiek elmennek a divatosan "büfészaknak" nevezett képzésekre, amikkel valószínűleg nem fognak elérni semmit, legalábbis nem lesz szükséges ez a képzettség a későbbi munkájukhoz. Egyébként manapság az összes olyan szak, ami nem az előzőleg felsoroltak között van "büfének" minősül, függetlenül attól, hogy a legtöbb ugyanannyi tanulást és erőbefektetést igényel, mint a "sláger, divat szakok".

Bár nekem nincs egy fillér tartozásom sem, de nagyon megbántam a 4 év egyetemi szenvedést. Ez alatt az idő alatt ugyanezt a munkát már bőven elkezdhettem volna, közben esetleg 1-2 OKJ-s kapcsolódó képzést is el tudtam volna végezni. Többre mentem volna ezekkel, mint a semmitérő diplomával. Így van egy papírom, ami semmire sem jó, cserébe nem értek igazából semmihez sem.

Kötelező egyetemi továbbtanulás helyett én inkább azt javasolnám mindenkinek, hogy "tradicionális", kétkezi, illetve hiányszakmákat tanuljon ki, de ne felsőfokon, hanem MÁR középszinten elkezdve (tehát középiskolában). Persze, ha van hozzá tehetsége, lehetősége és tényleg érdekli az embert akkor tanuljon tovább magasabb szinten is, de kötelező jelleggel ne tegye!