Téged mi motivál a legjobban a munkában?

# 8 voltam.

# 19

Nem azért, mert megszólítottál, hanem egyetértek azzal, amit írsz.

Orvos, mérnök, programozó, gazdasági, kb ezek kellenek és én is úgy érzem, nem mindenkinek van akár képessége arra, hogy pont ezeket elvégezze.

Kétkezi munkára sem mindenkinek van kedve, minden lenézés nélkül.

Ráadásul a jó szakmák zöme is férfias, szerelő vagy ha női, akkor direkte emberekkel foglalkozó.

Nekem pl. az sok, hogy az irodában emberek között vagyok, nemhogy velük foglalkozni és különben sem vagyok egy nagy emberszerető.

Reálos vagyok, de szerelni nem akarok.

Nem mertem igazi mérnöki szakra menni vagy informatikusnak, orvosira se (ezek érdekeltek volna), de féltem, hogy nem tudom elvégezni, és ez pszichológiai okok miatt így is lett volna.

Így választottam egy némileg könnyebb szakot, ami érdekelt is.

Igen, így ott vagyok, ahol a part szakad.

Egész jó bent a társaság, könnyű a bejárásom, csak néha van hajtás, csak néha van túlóra és az is fizetett. De ezek nem motiválnak, ezektől elviselem a munkát, de nem motiválnak. Motivál a közös költség, közüzemi számlák, kenyér, ebéd vagy ebédnek való, néha barátokkal sörözés, teázás, sporteszközök...

Most pedig szépen tanulhatom a programozást, mert egyébként amúgy érdekel és talán nem lennék biorobot....

Baráti körömben is van más "büfészakos" illetve az ilyen-olyan érettségi utáni, 2 éves OKJ-k egy része is annyit ér, amennyit.

Tehát árufeltöltő, pénztáros, irodai adatmásolgató vagyunk.

Ha valakit nem érdekel egy jó kétkezi szakma vagy nem IQ 150, az hátránnyal indul, mondjon bárki bármit.

Szóval 18-19 évesen át kellene látni az álláspiacot, és tiniknek,még bohó gyermekeknek, akik azt se tudják, mi érdekli őket, tudatosan olyan pályára kellene menniük, ami hasznos. Miután átlátta a helyzetet, és tudja, mi hasznos.

Hiába szeret tanulni és elméleti ember, akár hiába nő, menjen kétkezire, szerelni, hogy később ne biorobot legyen - amennyiben képtelen elvégezni egy nagyon nehéz szakot egy nagyon nehéz egyetemen.

Vagy hiába a környezetvédelem érdekli, legyen gépészmérnök vagy villamosmérnök, hátha később tud környezetvédelemmel foglalkozni.

Szóval tudatosan, ennyire tudatosan 18-19 évesen, lehetőségeket figyelembe véve, vagy megy diplomával bolti eladónak, mint egyik barátnőm.

# 24

Én egyébként úgy tapasztaltam, hogy legalább annyira fontos a jellem, a személyiség, mint a tudás.

Alkalmazkodóképesség, jó beilleszkedő-képesség, határozottság és/vagy kellemes természet, jó kommunikációképesség kell.

Nagyon széjjelrobbantunk a BSc után, de Facebook-on azoknál látok szakmai, jó állásokat, akikben a fentiek (fentiek egy része) megvan.

Még mindig ne hagyjuk...

Mi van azokkal, akik butábbak (például: nem látnak át alapvető logikai összefüggéseket), esetleg a jellemük se a legjobb (mentális betegség, akár enyhe, személyiségzavar, rossz gyerekkor, bármi) és kétkezi munkát se szívesen csinálnának?

Jó, valamit muszáj nekik is, vagy nincs mese, kétkezi, vagy meg kell erőltetni magukat, és beülhetnek az irodába mégis.

Oroszlántörvények uralkodnak.

Én például irgalmatlanul lassan tanulok.

Szerintem az összes olyan tanár, magántanár, aki jobban megismert, sőt, a gépjárművezető-oktatóm is megmondta, hogy magamtól nem jövök rá a dolgokra, de amit elmagyaráznak, azt megértem, megtanulom és a továbbiakban alkalmazni tudom. A gépjárművezető-oktatóm megmondta, hogy nem jövök rá egyedül a dolgokra, olyanokra, amikre esetleg más igen; volt, amit agyongyakoroltatott és valahogy elejtette, hogy nem mindenkivel kell ennyit... Ugyanakkor azt mondta, nem lesz baj a vezetésemmel és valamekkora érzékem is van hozzá (bár ezt talán a parkolásra értette csak).

Tapasztalom magamon, hogy amint megértettem valamit és alkalmazom, akkor visznt az átlag fölé tudok emelkedni.

Ezekkel például mit tegyek?

Szumm:

Utálom ezen a téren is, ha lehurrogják, aki gyengébb, például aki nem szereti a munkáját.

Könyörgöm, nem mindenki jön ugyanolyan háttérrel, van, aki gyengébb (idegileg, mentálisan, EQ, IQ, bármilyen téren), van, aki jobban terhelhető, más kevésbé...

A sok büfészak és hasonlóan "büfé" OKJ, a sok színvonaltalan kar, ahol az oktatók kvázi nem is kutatnak, TDK-lehetőség kvázi nincs...