Számotokra mi a legfélelmetesebb dolog az álláskeresésben?

Nem félelmetes, inkább fárasztó és nincs energiám belevágni.

Fáraszt, mert úgyis szimpátia és esetleg kapcsolatok alapján dől el. Többször volt már hogy nem voltam szimpatikus, pedig szakmailag kegyetlenül odatettem magam, de csak a belekötés jött mindenbe. Ilyen helyre nem is mennék amúgy se, de mire ez kiderül már vagy 10 órám benne van a dologban (CV, hülye jelentkezős űrlap, 1-2 telefonos interjú, személyes interjú, oda-visszaút...).

Olyan is volt hogy szakmailag alig tettem oda magam a kérdéseknél de az elején szimpatikus voltam és felvettek (a főnökkel utána tényleg jó munkakapcsolatunk lett, így bejött a tippje).

Amit legjobban utálok, az a "házi feladat".

Az én szintemen ez annyiból áll hogy idedobnak valami adathalmazt és azt adjam nekik elő, jobbik esetben még van hozzá 1-2 célkitűzés.

Ennek semmi értelme, mert nem ismerem a témát, a körülményeket amiket munka során igen. Emiatt nem leszek persze annyira magabiztos, meg ha belekérdeznek bármit, mit mondjak ha az egész csak egy gondolatkísérlet? :D

Plusz őszintén, én még olyan munkahelyen nem voltam ahol a felettesem legalább rá nem nézett volna egyszer amit elő akartam adni.

Persze, tól-iget mondunk, de akkor meg a legalacsonyabbat fogja megadni, tök mindegy.

A gyerekes válaszolóval együttérzek, én is így voltam gyes után, pedig irodán dolgoztam, de az eredeti munkámba vissza sem vettek, mert 2 kicsi gyerekkel úgysem tudom ellátni. Meg sem kérdezte, hogy hogy oldom meg, nagymama, babysitter? Sajnos ilyen ez az ország, aztán meg csodálkoznak, hogy nem szülünk gyereket. 3 gyerekkel gyakorlatilag már képtelenség munkát vállalni.

Miért ne lehetne sávot megadni? Aztán lehet alkudozni, hogy kedvezőbb feltételek és sáv alja vagy kevésbé jó és sáv teteje.

Például ha azt mondják van éves prémium ami elég jelentős tétel, akkor a sáv alja is elég lehet.

Ezt úgy szeretem, amikor igazából "büdös a munka" típusú emberek itt megmagyarázzák, hogy miért nem dolgoznak. Nehogy már reggel felkeljek, nehogy már 2 műszakba járjak, nehogy már valaki parancsolgasson nekem, nehogy már ...

Szánalmasak vagytok. S szerintem az teheti meg, hogy nem dolgozik, aki megteheti, vagyis akit eltartanak. Egyszerűen menni kell és kész. Abból lesz pénzed, megélhetésed, megvalósulnak a terveid, képezheted magad, fejlődhetsz, előre léphetsz a cégnél. Nincs más módszer, minthogy élj. Mit kell ezen annyit ragozni?