Beleférhet egy kutya az életünkbe?

Örülök neki, hogy így gondolod, de sajnos nem mindenki gondokodik így, nagyon sokan nemhogy a kutya- de a gyereknevelésben is elfogadottnak találják a fizikai erőszakot. :(

Ezek, amiket írsz teljesen rendben vannak, a jutifalatozás vagy jutalom játék (pozitív megerősítés) nagyon jól működik kölyökkortól, tiltásnál valóban a határozott rászólás + a fizikai megakadályozás: pl. felugrálásnál leteszed a tappancsait a földre/eltolod magadtól, elfordulsz, vége a játéknak, harapdálásnál (aminek kölyökkorban semmi köze az aggresszióhoz, játék, viszont a tűhegyes fogak miatt elég fájdalmas) élesen felkiáltasz, elhúzod a kezed és elfordulsz, vége a játéknak, illetve valaki írta is, hogy alternatívát kell felajánlani: legálisan rágható játékot adni a kutya szájába, hogy azt lehet rágcsálni, húzgálni, ha az emberi kezet rágcsálja, akkor nincs játék.

Mo. 8 hetes kor előtt tilos az anyjától elszakítani, de inkább 12 hetes korában hozzátok csak el, mert az első hónapokban pl. ilyesmit is megtanul a kiskutya, hogy hol vannak a határok az interakcióban, játékban (anya-tesó odamorran/odakap, ha túl erősen húzza a fülét), ez sokat számít a későbbi ember és kutya interakciókban is, de pl. a szobatisztaság alapjait is megtanulja már ekkor. Szokott itt is elég gyakran olyan kérdés lenni, hogy a 6 hetesen elhozott kiskutya "cápaként" marja véresre az emberi kezet játékból, mert túl korán kiszakították az alomból és nem tanulta meg az anyja mellett a határokat.

Youtube-on Kriz Orsit szokták javasolni, néhány videóját láttam, azok rendben voltak (szerintem), Nyakas Gábornak is vannak hasznos videói (vannak teljesen bullshit videói is, illetve indokolatlanul sokat beszél szerintem), és még a Kutya Duma csatoran is jó alapozáshoz, bár ők már régen nem töltenek újakat. Én úgy látom, hogy a "mit hogyan csináljon a kutya" témában a legtöbb irányzat egyetért abban, hogy jutalmazás, klikker, pozitív megerősítés stb., de a tiltásnál, "büntetésnél", "mit csináljunk, hogy ezt és ezt NE csinálja a kutyánk" kérdésnél válik el az ocsú a búzától - ha valamilyen erőszakos módszert ajánlanak ehhez, azt érdemes elkerülni.

Megint csak a többiekkel tudok egyetérteni, Caesar Milan egy showman, ráadásul egy rég meghaladott módszer showmanje, inkább árt, mint használ.

Szerintem Nyakas Gábor is hasonló kategória, nem azt mondom, hogy teljesen haszontalan, de egy hobbira szánt uszkárt azért nagyon nem úgy kell nevelni, mint egy munka dobermannt és Nyakas inkább ehhez ért. Pl. családi kutyát soha senkinek nem kell úgy tanítania helyben maradni, hogy kiköti a kerítéshez... és ez csak egy a sok közül.

A büntetéssel nevelt kutyákról:

A legtöbb gazdi hozzád hasonlóan gondolkozik, családtagként tekint a kutyára, nem akarja bántani, de óhatatlanul előjönnek olyan helyzetek, ahol a kutya nem úgy reagál, ahogy az ember szeretné és ez sokszor azért a rémijesztő, mert a kutyára is veszélyes. Ilyenkor jönnek a kókler kiképzők, akik gyors megoldást akarnak felmutatni, aminek persze a gazdi is örül, hogy hamar maguk mögött hagyhatják a rossz szokásokat, szóval ilyenkor jön az, hogy a klikker meg a jutalomfalat helyett hozd rá a frászt a kutyára valamilyen hanghatással, vágj mellé kavicsokkal töltött palackot (az úgysem fáj neki), sőt rángasd meg a grabancát (az se fáj neki, hisz az anyja is a grabancánál fogva cipelte...) és minderre azért van szükséged, mert nem voltál elég jó gazdi, nem voltál elég következetes, nem voltál jó falkavezér... És ezt sajnos baromi meggyőzően elő lehet adni :(

Na az ilyet kell azonnal ott hagyni. Mert lehet, hogy a csörgő palack fizikai fájdalmat nem okoz, de egy érzékeny kutya számára baromira és feleslegesen ijesztő - ilyet akkor szoktak javasolni, amikor játszik a többi kutyával és te nem tudod a játékból kihívni, mert egyszerűen nem éri el az ingerküszöbét az, hogy hívod, sokkal érdekesebb a játék. Viszont ha a játékhoz elkezd társulni egy ilyen váratlan, ijesztő hanghatás, annak kiszámíthatatlan következményei vannak. Gondolj arra, hogy ha a gyerekek elmennek egy játszóházba, ahol teljesen véletlenszerűen, kiszámíthatatlanul valami ijesztő dolog történik - egy idő után tuti, hogy nem akarnak bemenni abba a játszóházba. Ugyanígy a kutyát is marha jól le lehet szoktatni arról, hogy élvezettel játsszon a fajtársaival.

Egyébként az ilyen álpozitívos suliknak a legárulkodóbb jele, hogy könnyen, gyors megoldást kínálnak, illetve, ami legyen gyanús, hogy nem az okot, hanem a következményt akarják megszüntetni. A játékból kihívós példánál maradva, nem azt akarják elérni, hogy játék közben is képes legyen rád figyelni a kutya, hiszen az sokkal több idő és sokkal több macera, hanem azt, hogy sose tudjon olyan felhőtlenül belemerülni a játékba, hogy ne tudd elérni az ingerküszöbét. Pedig itt is pofonegyszerű a megoldás, rengeteget kell gyakorolni, egyre feljebb tornázni szép fokozatosan az ingerszintet, először figyeljen rád akkor, amikor még csak a közelben van a játszópajtás, aztán, amikor kis szünet van a játékan hívd magadhoz és rögtön engedd is vissza, a behívás ne jelentse egyből a játék végét. Persze ez tényleg nem alakul ki egyik egyik pillanatról a másikra, de hosszútávon azért mégiscsak jobb.

Nálunk 8-9 órát vannak egyedül. Ezt szokták meg.

Lakásban lakunk 6 és egy 22 kg-os kutyával. Reggel 40-45 perc séta szerencsére közel a park ahol elengedem őket, ha találkozunk kutyással tök jó,mert akkor van bandázás.

Meló után pedig 1-1,5 órát vagyunk lent kb. Nagyon szar időben fél óra,de akkor itthon még dobálom a plüssöket nekik,meg mentálisan fárasztás van szimat szőnyeg stb.

De előfordul,hogy ez elmarad. Vagy ha beteg vagyok akkor sem vagyok lent velük túl sokat. De igazából mivel szinten van tartva a lefárasztásuk ha heti 1-2 nap kevesebb a séta nem tesz oda nekik.

Lefekvés előtt 23 körül még leszaladok velük egy pisire.

Hétvégén vagy szabadnapon minden séta hosszab, kutyafuti,plusz kirándulások vannak.

Nyaralásnál panzióba mennek amit élveznek,mert vannak játszó pajtások.

Nem tudom írták e,de az uszkár kozmetika igényes fajta 6-8 hetente minimum el kell látogatni a köztes időben heti 2x minimum átkefélni alaposan.

Ezt pedig már kölyök kortól el kell kezdeni,hogy szokja :)

#37: ” Nem tudom írták e,de az uszkár kozmetika igényes fajta 6-8 hetente minimum el kell látogatni a köztes időben heti 2x minimum átkefélni alaposan.

Ezt pedig már kölyök kortól el kell kezdeni,hogy szokja :)”

Kerlek ne irj mar ilyen hulyeseget a kerdezonek. Uszkarnak 4, MAX 5 hetente kozmetika, es MINDEN NAP fesules, nem hetente. Ha 2-3 napig nincs fesulve, befilcesedik a szore.

Sziasztok már írtam ehhez a kérdéshez én voltam a Shibás homeofficos valaszoló a szeparációs szorongással. Akik azt mondták, hogy semmilyen fizikai "erőszakot" nem szabad alkalmazni a kutyán, ők mit mondanak egy erőszakos, makacs, önfejű kutyánál? Csak mert mondjuk ez bármelyik fajtánál kijöhet h születik egy ilyen kutyus. De ugye egy csomó ilyen fajta is van ami ezt hozza magával. Pl a legtöbb kunkori farkú (husky, malamut, shiba, akita, stb...). Esetemben a shibát igenis kellet dorgálni például fenékre csapással (értsd => nem egyenlő az agyonveréssel) Volt olyan, hogy 50x szóltam neki szóval, játékot dugtam a szájába, elhúztam őt, sőt volt h permetezős flakonnal spricceltem az arcába :D (utálja a vizet). Ennek ellenére 51 edejére is visszafordult az adott dologhoz... Nekünk van sztorink a futtatóból, hogy egy aranyos kis francia bulldog oda hányta az ebédre kapott tápot. Kutyasuliban tanultuk, hogyan tiltsuk le a kutyát erről. Mondanom sem kell 0 reakciót váltott ki belőle ment tovább nyalni. Majd kapott egyet a fenekére... Nyalta tovább... Majd kapott mégegyett. Ez se hatott. Ekkor elkaptam a nyakörvét, hogy elhúztam onnan és vissza fordult a nyakörvben és a kezemre harapott mert annyira akarta(hozzá tenném nem volt vészes csak egy kis horzsolás lett a kezemen). Ezután le kellett szorítanom a földre 5 percre kb és még ott is morgott... Mikor abba hagyta akkor engedtem csak el. Azóta ne eszik meg semmit a földről. Vagy kikerüli vagy felnéz rám, hogy "na most mi van, ehetem?".

Én teljesen úgy álltam hozzá ehhez az egész kutya témához(első kutyám még), hogy én is majd minden cuki Kríz Orsi módszert alkalmazva fogok kutyit nevelni. Minden alaklommal ha már túlzásba viszi a kutya és kap a fenekére akkor konkrétan beleharapok az alsó ajkamba annyira utálom büntetni (konkrétan érzem a belső ajkamon a harapás nyomokat azóta xD) de egyszerűen másképp fel sem néz a kutya csak célirányosan makacsul megy, hogy azt csinálja amit akar. Pl megrágni valamit vagy megenni. Nekem ő 4 napja lett ivartalanítva. Levettem a fejéről a gallért 2 percre, hogy igyon... Meg akarta nyalni a sebet és mondanom sem kell megint "összevesztünk" mert nem engedtem neki...

És nem azt gondolom, hogy agyon kell verni a kutyát de a sok jutalmazás, cukiskodás mellé néha elfér egykét anyai/apai pofon mondjuk a seggére vagy az orrára, legalább akkora, hogy kizökkentse a "csibészségből".

De szeretnék látni egy példát, hogy valaki csak pozitív módszerekkel megnevel úgy egy Shibát, hogy az nem a fejére nőtt és mindent megtehet hanem egy jól viselkedő mégis szabad kutyus lett.