Szerintetek jogosan akadt ki a nő?

Rengeteg ilyen debil van.

Figyelj, én egyszer, egyszer vittem el sétálni (AZ ERDŐBE) a - még - agresszív kutyámat láncos fojtó és szájkosár nélkül. Német juhász jön, kan-kan a felállás, és a német juhász nem fogta fel, hogy mi van az én kutyámmal. Jött volna bulizni, meg barátkozni, a kutyám meg már úgy őrjöngött, hogy ketten alig bírtunk vele, mert felénk is kapdosott...(nem mi neveltük ilyenné, épp az ellenkezőjét próbáljuk elérni).

Az az igazság, hogy ha valakinek nem behívható, BÁRMILYEN helyzetben a kutyája, akkor az ne vegye le a pórázról. És nem számít, hogy barátságos-e vagy sem. Nem az a lényeg. Hanem pont a durva esetek elkerülése miatt, ha nem behívható, akkor ne legyen lehetősége odarohanni egy keményebb kutyához, mert sajnos elég neveletlen vagy rosszul nevelkedett kutya járja az utakat. Engem kikerülnek, ha kitámad a kutyám, beszólnak, hogy miért nem lövetem már le, éssatöbbi, de ma mentem rokonhoz, panelpatkánytacskó meg pórázról két lábon őrjöng nekem meg még utánam is. Mondtam is a gazdájának, hogy gratulálok, hogy főnököt nevelt a kutyájából, és még csak rá se szól...

Mindig lesznek hülyék. Azt se felejtem el soha, mikor egyszer odaszaladt hozzánk egy kutya, a kutyám meg tök normális volt, se egy morgás, se egy feszülés, "oszt'" szalad a gazdája, hogy jajjj buksikám gyere onnét, mert ez egy harci kutyaaaaaaa......

Mondjuk szerintem nem jó, hogy "kapott" egyet a német juhász, mert bár nem ez az eset lesz az,de egy érzékenyebb kutyánál akár egy ilyen helyzet is kiválthat olyat, hogy utána ő is agresszívvé váljon a negatív tapasztalat miatt...de a gazdáját nyugodtan szóld le, és mond neki, ha legközelebb is lenne ilyen, hogy a saját kutyája érdekében ne engedje minden kutyához oda a kutyáját, mert nem biztos, hogy mindegyik jól nevelt. Lehet, hogy épp nevelés alatt áll..

Teljesen jogosan akadtál ki, Neked van igazad!!!

Számtalan esetben történt meg, hogy mi nyugodtan sétálunk póráz nélkül, s összefutunk pórázos (vagy szabadon lévő) kutyákkal, akik támadnak-őrjöngenek. Enyémet ilyenkor lábhoz rendelve kikerüljük őket, vagy épp lehúzódunk és lefektetem, szitutól-helytől függően. És még a másiknak áll feljebb, hogy hol a póráz, szájkosár...hát anyád!!! Annyit szoktam mondani, hogy nézze meg, az övé pórázon is támad és alig tudja visszatartani, enyém meg szabadon is közömbös...aztán otthagyom őket.

Amikor más kutyákat sétáltatva, tanítva el-elszaladtak más kutyákhoz, sűrűn elnézést kértem, és még a sajátot szidtam-fegyelmeztem le, hiába "nem bánt"...

Egy jó tanács: Vigyétek kutyafuttatós, szocializációs foglalkozásra a kutyust, ahol kiszeditek belőle a félelmet. Ugyanis a kutya így örök életében stresszel, ami se a testi, se a lelki egészségének nem hasznos...sőőőőőőőt, így még okozója is lehet támadásoknak :(

Könnyebb lesz az élet egy barátkozó, nyugis kis kutyával, aki elszimatol, eljátszik a többivel ;)