Milyen kutyát választanál 4 éves ADHD-s gyerek mellé?

Húgom fiának is van valami baja,diagnózis nincs,de a viselkedése nem 100as,mozgáselmaradás,beszédproblémák... mellette nagyon elkényeztetett gyerek. A kutyám konkrétan kerüli,4 éves korában a gyerek folyamatosan csak bántotta a kutyát,pedig hetente csak 1x voltak ott. A kutyám már megtanulta,hogy el kell bújnia a bokorba előle. És még csak 6 éves a gyerek.

Ezzel azt akarom írni,hogy nem biztos,hogy a kutya tűri a dolgokat. Ha mindig elvonul majd a fiad elől,azt hogy fogja a fiad viselni? Veszel neki egy kutyát,aki mindig elkerüli a fiadat. Hurrá.

Semmilyen!!!!!!!!!!!!!!

A három szakember valóban vállalja a felelősséget ha a hiperaktív gyerekedet megmarja a kutya???? Valóban???

Neked esetleg nincs valami szellemi problémád hogy a válaszolók 80% kifejtette miért nem szabad kutyát venni a gyerek mellé és te mégsem fogod fel? Minek kérdeztél akkor ha úgy is megveszed és egy fél év múlva írsz ide hogy hova tudnád leadni milyen menhelyre. Ha a gyereked nem érti hogy nem szerinted érdekelni fogja hogy a kutyának megvan a "privát helye" az óljában? Oda is utána fog menni és jól megkapja a kutya mert az még az ő kis vacka is ráadásul ahol nyugta lehetne mindig, és a gyerek még jól meg is érdemelné. De megint ki fogja megszívni? A kutya elsősorban, meg a gyerek is hogy ilyen felelőtlen anyja van hogy a testi épségét kockáztatva kutyát hoz mellé két másik gyerek mellett. Ne mond nekem hogy lesz majd időd meg erőd egy kutyát nevelni, napi több órát visz el felnőtten is, kölyökként meg a sokszorosát a kétórás pisiltetéstől kezdve a kezdeti szocializáción át a nevelésig mindenen. Elviszed majd más kutyák közé szocializálódni és kutyaiskolába? Vagy úgy képzelted hogy kirakod a kertbe, és majd egy jámbor nagy mafla lesz aki mindenféle nevelés és fegyelmezés nélkül eltűri a nemet nem értő gyereket. Felháborító amikor az emberek nem ismerik fel a saját korlátaikat.

Sokra mész amúgy ha elmész egy ADHD-s csoportba és ott a hozzá nem értők ajánlanak kutyát, max azt éred el vele hogy felbátorodsz és elhozod a kutyát, és tragédia lesz a vége előbb, vagy utóbb.

Az a baj, hogy a szakértők, akikkel beszéltél, a gyerekekhez értenek, de a kutyákhoz nem. És hiába beszélsz más, ilyen téren tapasztalt szülőkkel, ha ők beajánlanak nektek egy bizonyos kutyafajtát, de ti abból pont ki fogtok egy "olyanabb" egyedet. Fajtán belül sem egyforma a kutyák jelleme. Ahogy már az előzőek is írták, mindnek van egy ingerküszöbe.

Az jó gondolat, hogy csak felügyelet mellett lenne a kutya és a gyerek egy légtérben, ezt természetesen nem is szabadna másképp. Valóban lehet, hogy a gyereknek jót tenne a dolog, ezt nem vitatom, de a kutyának nagy valószínűséggel nem. És itt most nem csak a potenciális nyúzásra, tűréshatárainak feszegetésére gondolok, hanem arra, hogy lesz-e elég időtök foglalkozni egy kutyával egy ilyen speciális igényű gyerkőc mellett? Ráadásul most látom, hogy írtad, vannak kis tesók is. Sokszor mondják, és nem is véletlenül, hogy ha kutyád lesz, akkor olyan mintha egy újabb gyereked lenne. Aki ráadásul sosem nő fel igazán. Bármilyen fajtát is választanátok, a napi 1-2 óra séta a minimum, emellett pedig még tanítani is kell, nevelni. Így tudjátok csak kielégíteni egy átlag kutya igényeit. Az pedig nagyon fontos, hogy a kutyának teljesítve legyenek az igényei, ugyanis ha ez elmarad, akkor annak ti is kárát fogjátok látni- a kutya tele lesz energiával, feszültséggel, engedetlen, rombol, netán a gyerkőcöt is fellöki, vagy megharapja? Még ha extrém jól is tudjátok nevelni, ha nem mozog eleget, akkor sok felgyülemlett energiája és levezetetlen feszültsége lesz, ami valahol, valamilyen módon ki fog törni belőle. És ez fordítva is igaz, hiába sétáltatjátok nagyon sokat, ha arra nincs időtök/kapacitásotok, hogy neveljétek is, akkor nem fogja tudni a határokat, hogy mit szabad, és mit nem, és ennek is nagy baj lehet a vége. Egyébként nem írtad még, hogy van-e bármilyen kutyás tapasztalatotok korábbról, vagy pedig első kutyások vagytok minden szempontból? Azért ez sem mindegy.

Mindent összevetve én azt javasolnám, gyerkőc és kutya érdekében egyaránt, hogy még ne legyen saját kutya, vagy más állat. Vigyétek sokat állatos közösségbe, lovagolni, menhelyre, stb. Legyen 1-2 óra amit állat mellett tölthet, ez biztos sokat segítene neki. Így neki is jó lesz, egy kutyával sem toltok ki, és nem is vállaljátok túl magatokat, kisebb a felelősség és az elköteleződés. Ha pedig majd pár évvel idősebb lesz már, akkor meg lehet próbálkozni egy saját kutyussal, macskával.

És minden nap együtt fogjátok sétáltatni?

Miért nem inkább a terápiás foglalkozásokban gondolkodsz? :)

A golden és a labrador vadászkutyák. Erre figyelj. Nézz utána a fajtáknak és ne felejtsd el, a minimum 1 óra séta minden kutyának kell.