Tényleg ilyen szörnyen eltorzult a gondolkodásom? Túl sokat kérek?

Tisztelem és szeretem a szüleim amiben azt megérdemlik. De olyanban amiben nem, miért tenném?

Miért baj az neked hogy az én életemben ilyen szabályok vannak? A kutyáim boldogan élnek, elismerik őket, még senki nem vette el tőlem őket sem azért mert rosszul élnek sem azért mert baj okoznak az elferdült gondolkozásom miatt, ennél több bizonyítékre nem hinném hogy szükség van. Tehát semmi jogod nincs beleszólni addig amíg ez így marad. Valójában igen, szerettem volna ha itt megértenek.

És akik nem értenek meg azoktól arra lennék kiváncsi hogy Ők miért nem. És nem arra hogy szerintük a szüleim miért nem, hanem ők. Őket onnan messziről, a neten keresztül miért zavarja, hogy egy valaki, senki, máshogy gondolkozik mint a megszokott? Erre a két kérdésre voltam valójában kiváncsi, a másodikat asszem nem fogalmaztam meg jól, az utolsó mondat akart az lenni a kérdésben.

Kennelben/szobában! akkor vannak ha én: alszok, nem vagyok otthon. Tehát nem felvágásból hanem a saját maguk, mások biztonságáért. Én nem mondhatom meg ki mit csináljon, mit, kit hozzán ide és mikor és nem is akarom, ezért a kutyáimra vigyázok inkább. A szobához apám bármikor talál kulcsot, gondnok lévén... Azon kívül nem csak a kennelben lehet őket piszkálni. Már az is piszkálás hogy kidobják az udvarra a szemetet aztán meg nézhetek hogy a kutyám miért fuldokol illetve miért nem akarja megtanulni hogy ne szedjen fel semmit... Ha otthon vagyok akkor sem lehetek állandóan a fenekükben. Elég egy pillanat és valami bajt csinálnak-a szüleim.

Ha pl azt mondtam volna hogy valamelyik kutyám allergiás pl akkor bezzeg hogy megértettetek volna. Nagy különbég nincs mert ők azt sem képesek felfogni. Nem rosszak csak ők kb régi paraszti aggyal gondolkodnak az állataikról és a mai tudomány az csak humbug nekik.

Úgy látszik azon kevés ember közé taroztozom akinél a tisztelet nem úszik logikátlanságba. Ha majd mutatnak valamit amiért tisztelhetem őket akkor fogom. De azért mert rosszat okoznak az állataimnak azért nem... Sajnos pl a macskám nem tudom megvédeni mindig. Van hogy apám bezárja!! és amikor hazajön akkor akkorát rúg a macskába hogy elrepül mert hát mit képzel hogy a macska! hogy apám bezárta! Bezzeg a csirkéivel szebben beszél mint velem, jah hát mert azok hasznosak. Hát igen, ez így megy itt. Hát kösz ezt nem fogom tisztelni.

Különben is dolgozom mint az állat hogy elvihessem őket innen, és nem hinném hogy ciki dolog, hogy nem piálok, bulizok, pasizok gondtalanul hanem ezt teszem.

Utolsó: igaz nem a rokonaim szeretem legjobban, de nem is a kutyáim, hanem a párom, aki ember, és az állatokat utána.:) Szóval erről ennyit. De hadd tudjam már meg komolyan? Azért mert tisztelném a szüleim, akkor hagynom kéne hogy bántsák az állataim, cirkuszi parét sináljanak belőlük, rajtuk tölsék ki a mérgük kényük kedvük szerint, szemetesnek használják őket? Szerintem nem. Ők nem sétálni akarnak velük (mert apám szerint még a teszkós táp is pazarlás lenne, nemhogy séta...), meg labdácskát dobálni nekik. Anyám jószándékú, de még azzal is sok kárt tud okozni... A múltkor idehozott valami halál idegen kisgyereket és hogy jaj simogassa meg a kutyuskát. Azt nem érdekes hogy a kutya épp húst evett, az utolsó pillanatban vettem észre... Áhh..

Amúgy sem tudod milyen családban nőttem fel. Nem biztos hogy olyan sokat adtak, nem túlzok még az étel sem volt alap. Megvakította őket az egymás iránti gyűlöletük. Miért legyek hálás? Amit elértem azt én értem el.

Azért vagyok agresszív mert épp most történt megint valami baj majdnem és még a hatása alatt vagyok. Azért írtam ki a kérdést. Meg azért mert ezek nem azok a fajta szülők akiknek hálás lehet az ember. Szerintem örülhetsz neki hogy nem te vagy a gyerekük...

Kitehettek volna de én azóta fizetek nekik. Szóval ebben semmi jóakarás nincs. A többi tesóm 30 éves koráig otthon pátyolták fizetés nélkül, most is visszavárják, csak én már késői gyerek vagyok (20 évvel későbbi), megunták már és gyorsan akarnak szabadulni és ez nem fer, én nem tehetek róla hogy mikor születtem.