Beleegyezzek, hogy a lányomnak pitbullja legyen?

Ne! Ha mindenképpen bulltípusút szeretne, akkor javaslom az amstaffot, de első kutyának ne menhelyről, hanem jó hírű tenyésztőtől törzskönyvvel (vagy ha mégis menhelyről, akkor csak ismert előélettel, jól ismert természettel, kiegyensúlyozott idegrendszerrel és szocializálva állattal, emberrel).

Kutyasuli, folyamatosan határozott nevelés, szocializáció fontos.

Szerintem ne.

Nekünk van egy mentett pitbullunk, de én magam elvégeztem a kutyakiképző sulit és versenyzem is. Első kutyának/gyereknek szerintem nehéz lenne.

Nagyon jó kutya a mi mentettkénk, de csak azért, mert kőkeményen van fogva. (Nem, nem bántjul, a kemény nevelés mást jelent). És ennél a fajtánálnolyan szinten kell szabályrendszert felállítani és betartatni, valamint a kutyák testbeszédéből/gesztusaiból/ vokalizációjából olvasni, hogy sem egy tini/sem egy kezdő nem lesz rá képes.

... és aztán már hiába a nevelés, agyonverés.

Most vagyok 16 éves, lassan észhez tér a kutya. Idegbeteg egy kutya.

A kezemre állandóan haragszik (sose kapott nagyot, de MÉG JEGYEZTE) elmegy mellette állandóan kóstolgatja, harapja, pedig már "megokosodott"

Azt hozzáfűzném egy pitnek hatalmas a mozgásigénye. Nem csak az van, hogy egy órát elviszi sétálgatni, Nem, Nem, Nem... Rendesen le kell fárasztani.

Alapvetően így látatlanba nehéz megmondani, hogy vegyél vagy ne, hiszen nem ismerünk se téged, se a lányodat. Van ismerősöm aki 16 évesen első kutyának pitbull stafi keveréket választott és iszonyat jól kezeli és tündér a kutya.

Csak akkor legyen, ha van elég ideje/időtök rá

Amint megkapta az oltásokat el tudjátok vinni (normális) kutyaoviba/kutyasuliba

Ha fel vagy rá készülve, hogy ha felveszik az állatorvosira, akkor rád marad a kutya, mert az egyetemi évek alatt nem lesz elég ideje rá

Kizárólag olyan kutyát válaszotok, aki nyugodtabb, könnyen kezelhető jellem