Nem kínzás macskák csak lakásban tartani?

Sok "macskabarát" rühelleni fogja, amit írtál, mert burkoltan állatkínzónak minősítetted őket de én is úgy gondolom, hogy akkora tévedése nem lehet ez a macskáknak, hogy járőröznek, vadásznak, és akkor hirtelen rájönnek, hogy ez de pocsék.

Bár igazából a macska (szerintem, de én nem vagyok etológus) ezt élvezi igazán, ha kint is kolbászol és bent is pihenget.

Ugyanakkor volt olyan ismerősöm, aki azt mondta, a herélt macskája magától nem megy ki a családi házból. Az is igaz, több ismerősöm van, aki hirdet, mert a macskája egyszer csak kislisszolt az ajtón.

A mi macskánk az utcáról költözött be hozzánk. Kertvárosi környezetben lakunk. Azóta teljesen benti cica, sajnos van egy forgalmas út előttünk, rendszeresen ütnek el cicákat. A miénk már 10 éves, elégedettnek tűnik, nem kívánkozik ki. Volt már, hogy véletlenül a hátsó kertre néző ajtónál kukkolt kifelé, és a szél rázárta hátulról, mint a bolond próbált visszajutni azonnal.

Futkározni tud az egész házban, játszunk is vele, van két kutyánk, azokkal is játszhat.

Nem hinném, hogy ezt egy lapon lehetne említeni bármilyen állatkínzással.

Én se tartanék macskát lakásban, csak ha már eredetileg is a macskám lenne s költöznék vagy ha tudnám, hogy az jó neki.

Nekünk sok macskánk volt, kétlakiak, nyáron falu szélén kertes ház, télen lakás, a legtöbb szeretett mászkálni, de volt 1-2, amelyik kifejezetten aludni szeretett és a házban is azt csinálta, bent volt szinte mindig. Ez úgy van, mint az embereknél, az egyik megőrülne, ha csak a munkába járás 2 órája lenne gyaloglás számára (én :D muszáj voltam teljesítménytúrákra menni a hétvégén), a másiknak pedig átmenni a szemközti pékségbe épp elég mozgás (amivel a szervezete bizonyára nem ért egyet, persze). Egy macskának azért nagyobb egy lakás s megfelelően kialakítva mozoghat is, nem teljesen olyan, mintha kinti is lenne, de biztonságosabb, valamit valamiért.

Az az igazi kínzás, ha van egy élénkebb macska, akivel még csak nem is foglalkoznak. Bár a mozgásigény és az emberigény kettő, azért összefügghet.

A szfinxeket direkt bent kell tartani, mondjuk azok mutánsból kialakított fura lények, de attól még lehet őket szeretni és tuti nem boldogtalan mindahány.

Nem minden macska vadászik, aki megteheti. De egyes helyeken nincs is akkora lehetőség és veszélyes is. Sokan tesznek ki patkánymérget, nem 1-2 macskát ismertem, aki emiatt pusztult el.

Lehet huza-vona a hitünkről a kérdésben, de tömören a kérdésedre fókuszálva: önmagában nem lesz kínzás a bent tartás. Mint ahogy nem lesz mennyország önmagában a kint tartás sem. A sétáltatás macskafüggő, te! A miénkre ráteszed a hámot, felborul, mint egy büdösbogár. Ha meg nem, akkor várhatod, mikor jön vissza. Közben meg volt egy bácsi (már meghalt), de sétáltatta az utcában-parkban együtt a kutyáját meg macskáját.

Inkább azt javasolnám, hogy ha meg tudod neki csinálni az életterét, akkor vágj bele. És szigorúan kettővel (hacsak nem magának való fajtát választasz), ugyanis nekik kb. mindegy, hol kergetőznek, csak legyen társaság vagy piszkosul depisek lesznek és a jellem elferdül. Tapasztalat. Sokféle és sok macskám volt, mindenféle tartási módokkal.

Jó dolog a kinti-benti lét. Akkor, ha megteheted, hogy a kellően nagy telkedre macskabiztos kerítést tegyél. Másképp a macskának életveszély a szabadság.

Igen, a macska szeret kóborolni, de az ember a környezetét csomó veszélyes dologgal rakta tele: autók, dróthálók, mérgek, napestig sorolhatnám. Ezeket a macska nem tudja magától elkerülni.

Ha nem tudod neki biztosítani a biztonságos kintlétet kifutóval vagy macskabiztos kerítéssel, akkor mindenkinek jobb, ha a cica bent marad. A saját érdekében.

Nekünk lakáscicánk van, utcai kóborka volt, évekig élt a "vadonban". Korábban kertkapcsolatos lakásban éltünk, ott kimehetett, mégsem akart soha. Az ablakból nézelődni a madarakra, azt igen, de kimenni, hogy vívni kelljen a környékbeli macskákkal a területért, meghogy nélkülünk legyen kint, na azt nem.

Panelba költöztünk, cica jött velünk. Ablak van, kert nincs. Hiszed vagy sem, a cica sokkal kiegyensúlyozottabb azóta, hogy rájött, itt nincs "semmi" az ablakon túl, a magasság miatt, már a nézelődnivaló madarakon kívül persze.

Pedig mondom: ő utcai vadcica volt, és kevsebb ideje lakáscica, mint amennyit kint töltött.