Szüljek a családi békéért? Próbálkozzak tovább?

A férjem szülei nagyon nem szeretnek az első pillanattal kezdve. A probléma az, hogy elég sznobok. Náluk mindenki "húsz" egyetemet végzett és van elég pénzük. Míg az én családom alkoholista, az érettségit is levelezőn tudtam elvégezni és azután egy két éves sulit. Nem azért mert nem akartam volna máshogy, de dolgoznom kellett ha enni akartam. Mivel nincs pénzem, iskolám lenéztek mindig is és biztosra vették, hogy csak a fiuk pénzét akarom. (pedig nem egyszer gondoltam arra az évek alatt, hogy bárcsak valami csóró pasi lenni, normális szülőkkel). A családomat is állandóan szapulják, ha látják őket. Pedig én már évek óta nem tartom velük a kapcsolatot, már akkor sem mikor összekerültünk a férjemmel. Mégis mindig nekem állnak, hogy milyen emberek.. Tudom én is, de nem tudok újjászületni egy másik családban. A másik gond velem, hogy nem nagyon akar összejönni a gyerek. Évek óta próbálkozunk, volt már inszem és lombik is, de sosem jön össze vagy elvetélek. Már nagyon nem jól viselem a helyzetet. Ezért elkezdtük az örökbefogadást megindítani. Azóta még rosszabb a helyzet. És csak azt hallom, hogy még erre sem vagyok képes, hogy orvoshoz járjak. Mintha ez csak ennyi lenne.

Én feladnám, boldog lennék egy örökbefogadott kisbabával is, úgy érzem a férjem is. Viszont akkor sosem fogadnának el az biztos, ami a kisebb gond, de félek hogy a gyereket is. Amikor erről beszélgetünk a férjemmel azt mondja ne legyek borúlátó a babát biztos megszeretnék, ha meg nem akkor neki fontosabbak leszünk mi. Ami oké, elhiszem, most is mindig mellém áll, de nem akarom azt sem hogy folyton veszekedjen a szüleivel. Még ha szerintem nem is tehetek róla, azért bánt hogy "miattam" van.

Egy közös baba megoldaná a helyzetet vagy csak én remélem?