A párom szülei voltak bunkók, vagy én kezeltem rosszul a dolgot?

"Meglepődtem,hogy (eddig) milyen kulturált válaszok érkeztek!

Ezek szerint ide érettebb gondolkodású emberek járnak,mint a "szex" kategóriába :)"

A szex kategória tele van azzal a szinttel, akik hisztérikusan röhögnek, mikor a tanár biológia órán kimondja, hogy pénisz.

A heterók sokszor homofóbok ami teljesen érthető. Nem a mi világunk (én is hetero vagyok). Gusztustalan. Nyilván a te szemedben kérdező meg másképpen van (pont fordítva?).

Ezt a melegeknek is figyelembe kellene venniük. De nincs belőle baj.

Az örökbefogadott gyerek meg nem lesz meleg attól, hogy a "szülei" azok. Sőt. Ha az egyikőtök béranyától veszi a gyerekét, még akkro is a szokásos esély az öröklésre.

Ha konfliktusod van valakivel akkor célszerű magadban megkérdezni, hogy most kinek van problémája vagy kinek a problémája nagyobb.

Számomra egyértelmű, hogy az anya nem dolgozott fel valamit azért ellenséges (tehát nem TE tehetsz róla), innentől kár megsértődni is. Esetleg ritkábban átjárni -)

Ha pénzesek vagytok, béranyával összejöhet a közös gyerek.

Nade! Kérdésre válasz: Az emberek (főleg a nők) soha nem azt bántják akit szeretnek. Nem rá haragszanak:

Az a szemét cafat elcsábította a férjemet... stb.

A párod anyukáját valószínűleg rettenően frusztrálja, hogy a fia homoszexuális. Ezt a frusztráltságot, haragot viszont nem rá vetíti, hiszen szereti. Ezért kerül elő az ügyeletes pasi, akit lehet utálni, mert belevitte a fiát a "rosszba". Lehetsz te az ENSZ nagykövete, milliártos üzletember, állhatsz fejen három napig, akkorsem lennél elég jó.

Ez van, sajnos.

Ismerem a női lelket. ÉN is puncival születtem. XD

Volt egy komolyabb kapcsolatom egy nővel, ott is megkaptam a kedves anyukától, négyszemközt, hogy a lánya miattam leszbikus, én csábítottam el, hogy nem szégyenlem magam. Holott tényleg szerettem a lányát, ő volt az első és egyetlen nő az életemben (biszexuális vagyok), míg a lányának én voltam a negyedik barátnője. De mindegy én maga a sátán voltam abban a házban. Végül a lány sem bírta tovább, elköltözött, a távkapcsolat meg nem működött.

Azután megismertem a férjemet, összeházasodtunk, született egy lányunk.

A lánynak is van most egy nagyon komoly kapcsolata, a barátnője terhes (in vitro), nagyon boldogok.

Hagyd rá kedves anyóspajtira, kiforrja magát az élet.

"Megnézném, ahogy a két kályha megküzd az anyóssal."

Úgy látszik azért vannak akik unalomból átjönnek az említett

szomszéd kategóriából :)

Kedves válaszoló!

Te meg megküzdhetnél egy "Hogyan művelődjünk,hogy megkíméljük szerencsétlen embertársainkat a hülye,fárasztó beszólásainktól" könyvel!

Bár végül lehet kifogna rajtad! :D