Én vagyok akiben a hiba van? Anyós-sogőrnő vita elviselhetetlen!

Már sokan leírták, amit gondolok, de azért én se maradjak ki. :P

Szóval, az a problémád, hogy anyósod nagyon beleszól a gyereknevelésbe és mindent 'jobban tud'. Ennek ellenére a lányod heti 2-3 napot fixen náluk tölt. Ugye érzed az ellentmondást? Egészen nyilvánvaló, hogy minél több időt tölt az unokával a nagyi, annál jobban belefolyik a nevelésbe, akaratlanul is. Nagyobb rutint szerez a gyerek ellátásában, jól kiismeri őt, rengeteg közös élményük lesz, sőt valószínűleg egy csomó helyzetet kezelni tud a gyerkőccel, ami kapcsán tanácsot is tud adni Neked. Ezek nem rossz dolgok, de benned erős féltékenység dolgozik, hogy a kislányod a nagyihoz ilyen közel került. Ezt kellene feldolgoznod, átértékelned. Ha olyan segítséget szeretnél (mert gondolom a heti szabad napokról lemondani nem akarsz) aki semmibe nem szól bele, vegyél fel babysittert.

Elmondanám, hogy az én anyósom rendkívül erőszakos, nyomulós típus, nagyon szuggesztív ráadásul, tehát én úgy döntöttem, hogy a gyermek 6 éves koráig csak az én vagy a párom jelenlétében legyen együtt a gyermekeinkkel. Úgy akár minden nap is együtt lehetnek, nyaraltunk is együtt egy hetet, sokat járunk hozzájuk, de nem adjuk le napokra a gyerkőcöket. Nem mondom, sokkal nehezebb így, de nyugodtabb vagyok. :) Valamit valamiért, ugye.

És még csodálkozol, hogy a sógornőd nem bír, amikor dagadt, rothadó fogúnak nevezed a gyerekeit?

Még ha azok is, ez akkor is durva.

Még egyszer leírom: senki nem mondta, hogy igyon naponta szörpöt a gyerek, de hétvégén párszor nem hal bele. Valahogy többmilliárd ember túlélte már a földön rohadó fogak nélkül. Nem a szélsőséges példát kell nézni, aki mást sem iszik.

26os, te tényleg ilyen hülye vagy? Honnan vetted, h a sógornő előtt/vagy neki szemtől szembe dagadtnak meg rothadó fogúnak nevezi a gyerekét???! Nem jön le, h csak leírta, h mi a gond a táplálkozási szokásokkal?!

Ha nem tudsz rajta változtatni, akkor nem kell odahordani, de azt nem akarhatod, h te szorulsz rá, aztán úgy csináljanak mindent, ahogy te akarod. Illetve módosítok: akarni akarhatod, és lenne sok nagymama, aki tiszteletben is tartaná a te akaratodat, de úgy látszik ő nem ilyen. Bár mondjuk a valós helyzet hozhat azért érdekes dolgokat: tényleg hogyan ne adjon az egyiknek csokit, amikor a másik kap? Itt az a gond, h alapjáraton más az elképzelésetek pl. a gyermekétkeztetésről, és anyóst nem lehet változtatni, hát vagy el kell fogadni a kicsit bűnösebb napokat és egyébb más szokásokat, vagy nem kell napokra otthagyni a gyereket.

Ne haragudj, de itt tényleg benned van a hiba.

Anyósod ne szóljon bele, álljon vigyázzba, csinálja azt, amit te mondasz, de igenis pesztrálja. Amikor az neked jó. És csak addig, ameddig az neked jó. Az se érdekes, hogy a gyerek mit akar.

Nem ott kell korlátokat szabni a gyereknek, hogy nyári szünetben egy nappal se maradhat tovább a nagyanyjánál.

Nem is értem, hogy minek kellett hazarángatni a gyereket, mikor megkérdezte, hogy maradhat-e és jól érezte magát. Erre te ezt közölted virágnyelven: Leszarom, hogy jól érzi magát a gyerek.

Mégis mit kellett volna mondani a gyereknek? Nem is tudod, hogy mit mondtak neki, de komolyan, mi mást kellett volna mondani? Ez az igazság. TE nem engedted. A gyerek maradni akart, ő látta, hogy jól érzi magát, ezért megpróbált megkérni, hogy hadd maradjon estig. Jó hogy sírt! 4 éves! Egy négy évest nem érdekel, hogy majd máskor játszhat!

Én jól nevelt gyerek voltam, de mikor egyik nagymamám eljött értem a másikhoz, mert felváltva voltam náluk nyáron MEGHARAPTAM és sikítottam, hogy nem akarok menni. Nem mondott nekem senki semmit én egyszerűen maradni akartam és homokozni OTT és AKKOR, mert jó volt. Ott hagyott. Így később magamtól mondtam, hogy akarok menni másik mamához. Ha elvisz, akkor a mai napig megmaradt volna, hogy de köcsög volt nagyanyám, hogy elrángatott és leszarta, hogy nem akarok menni... Még így is megmaradt, hogy mennyire nem akartam még haraptam is. Pedig aki vinni akart, az mindig jobban kényeztetett és mégse akartam menni, mert jó volt ott, amazokkal az unokatestvéreimmel.

Ebben az egész helyzetben csak egy rohadt nagy gond van, te egyáltalán nem azt nézed, hogy a gyereknek mi a jó, csak azt, hogy az legyen, amit te akarsz, és te fölébe kerekedj anyósodéknak. Anyósod meg a gyereket nézi, azt, hogy mit szeretne, hogy jól érezze magát, nem azt, hogy betartson neked. De te a gyereket is arra használod, hogy megmutasd ki a főnök.