Férjem szinte mindent elmond az anyjának, ha konfliktus van közöttünk, azt is!?

Te választottad, te élsz vele és anyukával egy fedél alatt. Tudtad ezt te korábban is. Nem csak ő nem nőtt fel, de te sem.

Ahogy a te típusodat én ismerem, te is a "csak szülni" libák közül való vagy. Ahogy megvan a kölyök, azonnal rátekeredsz, l-szarod a férjedet, no szex, no beszélgetés, egyre több (sokszor mondvacsinált) konfliktus, és a végén válás. Persze, a gyerek az megy veled - hiszen kezdettől fogva ezt akartad. Igaz?

Tudod, hogy mi lesz az ilyen, apa nélkül felnőni kényszerülő, ultrahisztérika anyák gyerekeinek sorsa? Pl. olyan, mint Jane Birkin lányáé. Ma lett öngyilkos. :(

Ha nem akarod ezt, akkor tessék szépen a férjedet választani, a saját lábacskádra állni, felnőni, anyukától elköltözni, elmenni párterápiára és MINDENT megtenni a másikért és a kapcsolatért, elsődlegesen pedig a kicsiért. Egy gyereknek CSALÁDRA van szüksége - és csak az tudja, hogy milyen iszonyú család nélkül felnőni, aki megszenvedte ezt.

Én megértem a problémádat, ez nem normális dolog... A férjeddel próbáld azt éreztetni, hogy nem baj hogy beszél anyukájával rólatok, csak mivel ez a ti életetek, nektek kell megbeszélni először. Nem az anyja feladata megoldani a problémákat, hanem a tiétek. A legjobb, ha ezt tettekkel is érezteted, tehát a lehető leghatékonyabban, nyugodtan állni a probléma megoldásához, a duzzogás nem megoldás.

Ne veszekedj vele ezért, ne kétszínűzd le, hanem nyugodtan beszéljetek erről, próbáld megértetni vele hogy miért zavar. Csak tán megérti!!??

A költözést is próbáld jó színben feltüntetni, ne az elszakadást lássa, hanem egy új élet kezdetét :)

Végső esetben meg, ha anyós okoskodik, nyugodtan mondd el neki a te álláspontodat is! Legalább ő is meglátja, hogy nem biztos hogy a fiának van mindig igaza...

Általában azok az emberek félnek a 3. személy bevonásától egy probléma megoldásánál, akiknél valami nem stimmel...

Érdekes az, ha a nők kibeszélik a férjüket a barátnőik között, vagy feljönnek a gyk-re leírni a családi problémáikat, az nem számít annak...

Hm.

Ne haragudj,de azoknak van igaza,akik a Férjeddel értenek egyet.Hidd el a legjobb szándékból írom,hátha ráébredsz és akkor ezután rengeteg,de nagyon sok napi idegeskedéstől kíméled meg a Családot!

Arra nem gondoltál még,hogy valahogyan jó viszonyt kéne kialakítani Anyósoddal?Pedig szerintem ez annyira egyértelmű,hogy ez itt a megoldás és a nyugodt békés élet kulcsa!:) Mert ez itt a fő probléma.

Ha Te is szeretnéd azt,aki a Férjed a világra hozta (ha másért nem,akkor csupán ezért),akkor nem lenne itt semmi probléma! Sőt! Hidd el. Neked is lenne kivel kibeszélni,ha valami bánt! Szerintem ha egyszer is,egyetlen egyszer,úgy állnál Anyósodhoz,hogy nem "okoskodik",hanem nyitott szívvel végighallgatnád a jó szándékú tanácsát (mert annak kell felfogni és kész)+belemennél egy őszinte beszélgetésbe ilyenkor, akkor sokkal többre mennétek! Anyósod nem érezné az ellenszenved (amit most biztosan érez) és valószínűsítem,hogy 1-2 ilyen próbálkozás után (miután felismeri a változásod irányában) Te is kellemesen fogsz csalódni Anyósodban. Hajra és sok sikert kívánok ehhez!

Persze, mert ha minden stimmel, akkor nincs szükség 3. emberre, mert nincs probléma...

Általában azért mindkét féllel vannak gondok, és ha az egyik nem beszéli ki a háta mögött, a másik meg igen, akkor az nem túl fair...

Az hogy vki kiírja gyakorira, az azért más tészta, mert itt senki sem ismeri őket. Itt senki nem fog furcsán nézni a férjre, meg senki nem mondja neki, hogy hallom kibeszéled az asszonyt a háta mögött...

Megértem, hogy így érzed de amíg anyóssal laksz ezt sajna számba kell venned az ilyen hátad mögötti élménybeszámolókat. Amíg "egy fedél" alatt laktok addig egy család vagytok és az ilyen dolgok a gyereknek nem igazán jó dolog.

Esetleg esély vagy lehetőség a költözésre?