Ha a nővéred kizárólag gyerekellenes csoportokba lépne be, fennen hirdetné, hogy utálja a "kölyköket", idegesítik, elhinnéd, hogy az unokahúgát és a rokonok- ismerősök gyerekeit meg imádja?

Hiába magyarázni. Amíg a másét látod, és nem a sajátodnak hallod a szívét, vagy amíg az első 4D ultrahangon nem látod meg benne az anyukád vagy a férjed vonásait, felesleges magyarázni. A másé nem olyan.

Mert azt tenyleg hidd el, ebben talán kimondhatom hogy én tudok többet, olyan ultrahang technológia van, hogy azt meg tudják mondani és mutatni, hogy a haja elkezdett-e már nőni.

Nem arról van szó, hogy az egy gyerek, hanem az a TE gyereked. Egy szép, okos, kedves ember ígérete, akit szerethetsz, aki viszont szeret.

Baromi könnyű nagy mellénnyel kijelenteni, hogy én simán elvetetem, mert nem tudnék szeretetet érezni iránta, csakhogy itt az elmélet meg a gyakorlat nagyon más. Mindenesetre ne próbáld ki.

Ezek a kérdések. Most.

De nem tudhatod, mit fog belőled kiváltani, ha meglátod. Ráadásul ha mondjuk jó kapcsolatba, anyagi biztonságba jönne.

Félreértés ne essék, senkit nem akarok az abortusz ellen hangolni, sőt, nagyon elítélem azt ahogy egyes helyeken a világon most szigorítják. Én csak azt mondom, hogy sokak elgondolássával ellenkezőleg ez nem annyi, hogy odamegyek, megvan a műtét, aztán este megkönnyebbültem főzök egy jó vacsorát. Ott van például az apa. Ha értelmes vagy, akkor nyilván olyannal állsz össze, aki szintén nem akar. De nem tudhatod azt se, hogy belőle mit vált ki, ha meglátja a saját gyerekét.

Simán lehet, hogy mindketten azt mondjatok hogy irány a kórház!

De ez tényleg az a szituáció, amire nem lehet előre készülni.

Nem olyan egyszerűek általában ezek a történetek. Mi a 20-as éveink közepétől akartunk gyereket, lombik Inszemináció, sok testi lelki szenvedés, nem sikerült.

2018-ban jelentkeztünk örökbefogadás iránt. Vártunk a sorunkra, majd tavaly januárban pozitív lett a teszt. Csoda. De közben meg bennem volt azért az, hogy sírjak-e vagy nevessek, én nem erre készültem, én nem erre kapacitáltam magam, én nagyobb gyereknek való ruhákat vásároltam már össze, mert nem újszülöttre adtuk be a jelentkezésünket. Meg nekem szülni kell?? Micsoda?

Aki megtudta, az a környezetemben mindenki elkezdett örömködni hogy jaj jaj jaj kisbaba jaj jaj jaj, csoda boldogság. Én józanabb nő voltam világ életemben, mindenkinek mondtam hogy nyugi, nem kell hasraesni, szülők egy gyereket és jó lesz.

Aztán megláttam az ultrahangon ahogy a kis kezével kalimpál, és ott lett egy képszakadás, a következő emlékem az, hogy kint sétálok az utcán, és azt érzem hogy minden lehetséges világ minden lehetséges pillanata közül ez a legcsodálatosabb és én vagyok a legboldogabb, legszerencsésebb ember a világon. Annyira letaglózott ez a váratlan érzés, korábban el sem bírtam képzelni hogy ilyet hogy lehet megélni, hogy az embernek egyszerűen leszakad a szíve a gyönyörűségtől.

Aztán nem sokkal később hívott a Tegyesz, (Az örökbefogadással foglalkozó hatóság) hogy van egy kislány :)