Ha a nővéred kizárólag gyerekellenes csoportokba lépne be, fennen hirdetné, hogy utálja a "kölyköket", idegesítik, elhinnéd, hogy az unokahúgát és a rokonok- ismerősök gyerekeit meg imádja?

70

Továbbra sem a gyerekeket gyűlöljük, hanem az elbaszott korcs szülőket, akinek köszönhető, hogy hozzá hasonló idióta gyerek élhet a társadalomban, annak a létszámon kívül semmilyen előnyt nem jelentve.

Az pedig egyáltalán nem hátrány, hogy nem akarok gyereket. A legtöbb férfi a randin, ahol szó volt erről, megkönnyebbülten sóhajtott fel, hogy nem kell előadnia nekem, hogy majd egyszer valamikor akar, de még nem tudja, mikor és hogyan. Az összes ilyen szöveg mögött általában az van, hogy nem akar, csak elfogadja az állapotot. Nagyon kevés férfi akar gyereket és még annál is kevesebb akar úgy gyereket, hogy kiveszi a részét a nevelésből, gondozásból a pénzelésen kívül.

Ami pedig a barátokat illeti. Rengeteg régi jó barát van, aki magára maradt, miután a kis szar körül kezdett forogni a világ, a szülei pedig teljesen beleszopódtak. Nekem is volt barátom, aki egy estére nem bírta a férjére vagy a bébiszitterre hagyni a pulyát és eljönni kikapcsolódni. Vagy ha valamilyen csoda folytán mégis jött, semmi értelmesről nem volt szó, csak a szarzsákról, mert az anyaság lett az egyetlen személyiségvonása.

Én inkább azt kérdezném, hogy ki tud szeretni egy olyan nőt, akinek az élete kizárólag a gyerekéről szól, anya lesz nő helyett, nincs más beszédtémája, illetve a pulya mögé bújik minden lehetséges problémánál (miért nem kíváncsi a barátaira, miért nem képes kettesben időt szakítani a párjára, miért nem jár sportolni, miért nem dolgozik stb).

Nem gyűlölöm a gyerekeket, csak egyszerűen nem vonz a téma. Zavar, hogy hangosak, nonstop felügyeletre van szükségük, nincs egy szabad perced magadra, minden róluk szól. Ami persze természetes, egy csecsemő nem fogja azt mondani, hogy persze anya, neked is kell a kikapcsolódás, menj csak lazítani.

Épp ezért inkább nem vállalom mert macera, és számomra nem éri meg.

Nem lehetséges, hogy azért a sok “ neveletlen” gyerek, mert mint a tanároknak, így a szülőknek sincs már annyi hatalmuk a gyereknevelésben?

Angliában a gyerek, ha jól tudom, simán feljelentheti a szülőt, mert az korlátozza személyes szabadságában.

A szülőnek már nincs annyi minden a kezében, mint annak idején.

Mikor kicsik voltunk nem volt babafigyelő, anya úgy ment a kertbe dolgozni, hogy félóránként megnézte, hogy felkeltünk- e, nem volt babarács, nem volt mindenféle biztonsági kütyük, 2 évésen simán játszottunk az udvaron.

Most a 2 évesemet nem merem egyedül hagyni, csak ha kamerán látom, hogy mit csinál a nappaliban, ha így is valami baja esne, biztosan elővennék gondatlanság miatt.

Nem beszélve arról, hogy már sokan bölcsiba adják a gyereket, mert vissza kell menniük dolgozni, hogy meglegyen mindenük.

Nem azt a világot éljük már, mint, amibe mi születtünk.

Velünk se tudtak annyit foglalkozni a szüleink, mivel még akkor nem volt automata mosógép, nem volt ez meg az, ami ma már megszokott, volt mellette, kert, határ, háziállatok….,de attól még tartottunk a szüleinktől.

Én épp terhes vagyok, de vállalom, hogy a legtöbb gyereket nem bírom. Egy fagyizóban dolgozom, és 10-ből 8 gyerek bunkó, nem köszön, tapicskolja és csapkodja az üvegpulotot (sőt hozzá nyomja az arcát, meg nyalogatja). Tízszer felolvastatja az anyjával, hogy milyen ízek vannak, miközben mögötte kígyózik a sor, aztán nem képes nekem elmondani, hogy mit szeretne, hanem az anyja fülébe sugdos, hogy az "tolmácsoljon", és miközben szedem is még variál, mégsem azt kér. Vagy berohan jóval a szülő előtt és affektálatlanul ordít mint valami idióta. Értem, hogy azért mert örül a fagyinak, de minek kell ezért üvölteni? Egyszerűen ha látom, hogy gyerekek jönnek, pláne ha csapatban egy nagycsalád, már összeszorul a gyomrom, mert a letöbb gyerek idióta (nyilván a szüleikkel együtt, akik ilyenre nevelték.)

Vannak amúgy jófej gyerekek is, a kedvencem egy láthatólag értelmi fogyatékos kisfiú, alig tud beszélni, de mindig mondja neki az anyukája, hogy köszönjön ha bejön, köszönjön ha elmegy. Ha van egy hevesebb mozdulata vagy hangosabb sikolya a fiúnak, akkor is megkéri, hogy ne hangoskodjon. Nem úgy, mint a szellemileg ép gyerekek szülői, akik elintézik annyival, hogy "hát gyerek, csak így tudja kifejezni magát". Ja, persze. Akkor ne menj vele emberek közé.

Az meg külön vicces hozzáállás, hogy ha a gyerek nem képes viselkedni, akkor az menjen haza, akit zavar. Na nem. Persze kell őket szocializálni, de úgy, hogy az ember figyelemmel legyen a többiekre is. Olyan gyereket, akiről tudom, hogy 10 percet nem ül meg a seggén csendben, nem kell pl étterembe vinni. Amúgy a random gyerekeket a legtöbb ember nem bírja. Azok sem, akik amúgy szülők. A sajátját, rokonét, barátét jó esetben mindenki szereti, kedveli. De az emberek nagyrészének a gyerekek nagyrésze irritáló. Lehet, hogy a baba-mama klubbok, a ringatók, meg a játszóterek közösségekre fókuszálva ez nem tűnik fel. De nemtől, kortól, családi állapottól függetlenül az üvöltő gyereket és a szülőjét egy közösségi térben mindenki átkozza magában. Vagy van aki komolyan azt hiszi, hogy másoknak cuki az üvöltő kis hópelyhecskéje mondjuk egy bevásárlóközpontban? Nyilván nem. Persze van, ami kikerülhetetlen, biztos az enyém is fog műsort csinálni a Tescóban. De én akkor majd szégyellem is magam, és próbálom is majd csitítani. Nem még azt mondom, hogy az a hülye, akit zavar az ordító csimotám. Azért ne őröljünk már meg.

"Értem, hogy azért mert örül a fagyinak, de minek kell ezért üvölteni?"

azert mert gyerek. sok-sok evbe telik mire egy ember megismeri a testet es megtanulja iranyitani. ebbe beletartozik a hangero szabalyzasa is. egyszeruen azert uvolt a legtobb gyerek mert nem tudjak szabalyozni a hangerejuket es nem erzik milyen baromi hangosak. az osszevissza futkosas es csapkodas, sot meg a tulcsordulo erzelmek (sikoltozas, hangos nevetes, hiszti, uvolto siras) is ugyanez a kategoria: ismerkednek a testukkel, az erzelmeikkel, tanuljak iranyitani oket. ja meg persze az hog nem tudnak donteni. egyszeruen nem fogjak fel a dontes fogalmat, hogy az mivel jar, hogy az veges. az agy 21 eves korig fejlodik.

(engem is kur/vara idegesitenek ezek a dolgok amugy, de meg akartam jegyezni hogy ezeket nem azert cisnaljak hogy a felnottek agyara menjenek)

#78 Elhiszem, hogy nem direkt azért csinálják, hogy idegesítsenek másokat. De ez a végeredményen nem változtat, látom a többi vendég arcát is olyankor. Idegesítenek mindenkit. Ezzel csak arra akartam reflektálni, hogy a nagyon lepontozott válaszoló valahol valami olyasmit írt, hogy a normális többséget nem idegesíti egy hangos gyerek, csak az itteni fröcsögő kisebbséget. Ez szimplán nem igaz. Egy visítozó gyerek mindekit irritál, ugyanúgy, mint pl egy folyamatosan ugató kutya (ha már ez a párhuzam megy itt).

Biztos, hogy nem lehet úgy gyereket nevelni, hogy mindig szépen, jól, illedelmesen viselkedjen. De nagy mellénnyel azt kijelenetni, hogy akinek nem tetszik, az menjen haza, na ez az ami nagyon felbosszantott. (Még jobban, mint az ordibáló gyerekek szoktak.)

Ne induljunk már el abba az irányba, hogy a szemét kisgyerekek.

Mindenki volt gyerek.

Engem pl nem idegesít az ordító gyerek. Azért gyerek, hogy ezt csinálja. Majd megnő.