Párom sógornője undorítóan beszél a gyerekével, mit tegyek?

A "hisztis liba" nem ugatott bele semmibe. Azt kérdezte, mit tegyen, hozza-e szóba a sógornőnek.

Én amúgy biztos, hogy elmondanám négyszemközt, figyelj Mónim, elhiszem, hogy sok a két gyerek meg nincs segítséged és fáradt vagy, de erről a két gyerek nem tehet és senkivel nem beszélünk ilyen hangon, plán nem a saját gyerekünkkel, aki ráadásul ki van szolgáltatva nekünk. Mert valljuk be őszintén, ezért engedi meg magának a hangnemet, mert megteheti.

Én biztosan nem állnám meg szó nélkül.

"beleugat abba amihez semmi köze"

Bántanak egy 10 éves gyereket a szeme láttára, a füle hallatára! És nem is idegen az utcán, hanem rokon, házon belül, nem is egyszeri alkalommal, hanem rendszeresen!

Vétkesek közt cinkos, aki néma!

Minden ilyen gondolkodású nőnek kívánom, hogy amikor egyszer belekötnek és megtámadják a forgalmas utcán, mindenki kerülje ki, forduljon el, ne törődjön vele, hogy őt éppen agyonverik, kirabolják, megerőszakolják!

"hogy itt gyakorlatilag MINDENKI úgy gondolja, hogy a szülő a szent, a gyerek a rossz, és a kérdező kussoljon!"

Pont fordítva szokott itt lenni. A gyk a hibátlan gyermekek és nárcisztikus, mérgező szülők világa.

A gyerekével időnként kiabáló szülőként írok. Nem vagyok a legdurvább, de azért mikor például a gyerek lehetetlent akar (mondjuk a földre állítani egy olyan tárgyat, ami a gravitáció miatt nem áll meg úgy, ahogy ő akarja), én már elmondtam és szemléltettem, hogy azt nem lehet, kifejeztem sajnálatomat, és megkértem, hogy hagyjon ezzel engem, játsszon mást, de ő nyolcadjára is őrjöngve üvölt, hogy csináljam meg, és a kezemet rángatja, akkor azért már üvöltök én is (nem mocskolódva, nyugi). Nem üvöltenék, ha EGYSZER találkoznék egy gyerekkel, aki ezt csinálja, de évek óta 24 órában neki ugrálok, más megvilágításba került a türelem.

Olyan gyerektelenek akadnának ki rajta, akikből egyetlen sűrűbb munkanaptól, vagy egy elhalasztott étkezéstől kitör az idegbeteg bunkó. Pedig az lófütty, én már meg sem érzem. Na, próbáljanak ők türelmesek lenni a fentihez hasonló hülyeséggel, miután fél éve nem aludták át az éjszakát, 5 vécére menésből 3-nál kiabálnak nekik, hogy azonnal jöjjön, és már 3 napja csak állva ettek, 2 perc alatt. Ahogy ebből kiderült, még alig óvodás gyerekem van, szóval ez kicsit más, egy tízéves nem tudom miket csinál, amik miatt üvölteni "kell" vele.

Én sem örülök, hogy kiabálok, és fel sem mentem magam, dolgozom rajta. Csak érzékeltetni akarom az idegállapotot, ami elemi erővel sújtana le rád, ha nem megfelelően tálalod a problémádat.

Én ilyesmit fogadnék jól (diszkréten, vagy akár négyszemközt):

"Figyelj, látom, hogy ideges vagy, biztos megvan rá az okod, csak nekem olyan rossz érzés ezt hallgatni, mert rossz emlékeim vannak az ilyesmiről. Mit szólnál, ha bemennék egy órára Franciskával a szobába játszani? Addig te is nyugodtan ehetnél meg beszélgethetnél itt egy kicsit." Tudom, hogy ez úgy hangzik, mintha csak arra az időre akarnád hogy visszafogja magát, amíg jelen vagy. De hidd el, ha van egy kicsi esze is, érteni fogja, és elgondolkodik rajta, hogy alapból változtatnia kéne.

Jaj, 37, nyugiii!:) Te csak simán egy kissé megtépázott ovisanyu vagy, egész biztos, nem ilyen miatt született ez a kérdés. És mivel kristálytisztán látod a helyzetedet, nem is fenyegeti melletted a kislányodat semmi maradandó sérülés. A lányodnak ilyen után elég egy -bocsi kicsim, látod, elkerülhettük volna ezt, ha hárommal ezelőtt hallgatsz rám. Legközelebb próbáld ki, neked is jobb lesz.-

Te inkább ne akarjál mindenáron tökéletes türelem szobra lenni. (Boltban még nem verte földhöz magát? Ott jöhetne az angyalok nyugalma!) Megígérem, kinövi. Addig dúdolgass magadban. :)

#38

Köszi! 😂

39, azt elfelejtettem mondani, hogy kb. 20 év alatt, de sebaj! :)

(nem ám, picit előbb)

Ahhoz képest, hogy semmi konkrétumot nem írt a kérdező (mint a szkásos kamu-gumicsontok esetén...), jól egymásnak ugrottatok 40 kommenten keresztül...

:-D :-D

Ez volt a kérdező célja.