Családban rosszul fogadták, hogy felmondtam a munkahelyemen? Mit csinálnátok a helyemben?
Tavaly diplomáztam, ősz óta dolgoztam az első munkahelyemen.
Az elején még úgy, ahogy tetszett is, de most, a végére teljesen kizsigerelve éreztem magam, rengeteg stressz ért, nem leltem benne örömöt, konkrétan gyomorgörcsöm volt minden vasárnap, hogy hétfőtől újra munka... Fizikai és pszichés tüneteim is lettek, de sokáig ezt titkoltam még a férjem előtt is, mert úgy éreztem, elbuktam azzal, hogy nem bírom, hogy "erre sem vagyok képes". Aztán egyszer elsírtam magam neki, hogy utálok bejárni, egyáltalán nem szeretem és azért is várom, hogy végre babánk legyen, mert akkor tuti, hogy többet be nem teszem oda a lábam. Ő erre azt mondta, hogy ha ez nem tesz boldoggá, akkor ne csináljam, semmilyen munka nem ér annyit, hogy tönkretegyem miatta magam, meg a gyerekvállaláshoz sem jó alap ez, és az anyagi biztonságunk megvan az én bevételem nélkül is, ne csináljam ezt.
Felmondtam, a munkámmal együtt pedig megszűnt az összes tünetem, újra kiegyensúlyozottak a napjaim, igazából mintha kicseréltek volna.
Ezt a családomnak nemrég mondtam, igazából nem bejelentettem, csak szóba jött a régi munkahelyem, erre mondtam, hogy eljöttem, mert nem volt jó. Azóta az van, hogy állásajánlatokat küldözgetnek, a huszonhatodik rokonommal találkoztunk múltkor az utcán és mondja, hogy mesélte neki a nagyim, hogy nem dolgozom és ő is érdeklődött a munkahelyén, van-e felvétel, küldjem el neki az önéletrajzomat majd. Kérdeztem utána a mamámtól, hogy ez mi, honnan tudja egyáltalán ő, mire mondta, hogy hát ő mesélte neki, mert "ne lógjak sokáig a levegőben, ha már külföldre menni nem akarok". Mert az ő első ötlete az volt, hogy semmi baj, úgyis kezdődik a szezon mindenhol, menjek ki Ausztriába pincérnőnek... :D Mikor pedig mondtam, hogy férjem van, gyereket tervezünk, akkor nem értette, hogy mi a gond.
Anyagilag teljesen függetlenek vagyunk, nem az van, hogy most én a családomtól várnám a segítséget, bárhogyan is. Mióta tudják, ez a téma állandóan, hogy hová kéne jelentkezzek, menjek külföldre, mit kéne tanuljak. Közben a mi terveink pedig teljesen mások...
Ma is náluk ebédeltünk, újra fel lett ez hozva, mondtam, hogy nem szeretnék erről beszélni, ez kettőnkre tartozik. Nem értették meg, eljöttünk inkább, utána pedig anyám engem hívogatott, hogy miért viselkedtem így, és mennyire megbántottam a nagyszüleimet is.
Szerintem 7 év együttélés után tudom, mire számíthatok a férjemmel kapcsolatban... :D
Igen, igen, majd ha jön a gyerek, megváltozik, idegbeteg lesz, onnantól nem leszek számára fontos stb. Lapozzunk.
válasza:Képzeld el, mi 5 év járás után költöztünk össze a férjemmel és neki nem volt munkahelye. Nekem stabil, jó munkahelyem volt és senki a családomból nem szólta meg. Egyedül az ő öccse szólt be hogy nem kéne elmenni dolgozni? Mire én az mondtam, hogy amíg nem ők tartanak el minket, amíg nem kérünk kölcsön addig senkinek semmi köze hozzá. Azóta hosszú évek alatt felépített egy jól menő vállalkozást. Bőven lehetnék munkanélküli feleség, de nem szeretnék
Az öccsének most az a baja, hogy nekünk milyen könnyű stb..
Visszatérve rátok ha ennyire nem támogató a családod kamuzz be valami munkahelyet.(amúgy nem szeretek hazudni de ha ezt ők igénylik?) viszont azért keress munkahelyet. Nagyon fiatal vagy, most végeztél. Oké hogy családot akarsz de mi van ha ne adj Isten 3 év múlva jön össze? Ez is benne van a pakliban.
Ne olyan munkahelyet mint volt, de érdemes dolgozni. Legyen tb-d, legyen célod. Mellette vállalkozhatsz ha ez a cél. De azért csak jobb úgy gyereket vállalni ha mondjuk 400 ezret kapsz és nem 40 ezret. Ezt a pénzt akár félre is tehetitek.
Nem csak ilyen szar munkahelyek vannak. Jó tartozni is valahova. Semmi esetre sem javaslom azt hogy eltartott feleség legyél hosszú távon. Azzal hogy most ott hagytad azzal semmi baj nincs. Csak akarj valamit csinálni a család alapításon kívűl is. Ez az ott hagyás bele kell férjen egy jó házasságba. De hosszútávon nem kielégítő. És persze minden közös, de azért ha most diplomáztál akkor tudod te is hogy nem te raktad össze azt a megtakarítást.
Szóval válassz egy arany középutat. Az előző munkahely a legrosszabb volt, de ne add fel, dolgozz és akkor jön a baba mikor akar. Te nem függsz senkitől, lesz ellátásod stb.. ezek jó dolgok.
válasza:
válasza:"Vagyonközösség, mint olyan, mond neked valamit?"
Ja, amíg tart a házasság. És ha férjeddel történik valami? Legalább a tb-t fizeted? Nyugdíjjal mi lesz?
És vagyonközösség ide vagy oda, kiszolgáltatott helyzetben vagy.
válasza:Ősz óta dolgozol, most épp csak tavasz van. Ennyi idő alatt a betanuláson is épp csak túl vagy, neked meg már pánikrohamod van és frontinon élsz, hogyne. :'D Egy olyan munkahelyen, ami az elején még "tetszett".
Mondd ki nyíltan, büdös a munka, mert úgyis van, aki eltart. Ennyi. Jó neked, hogy megteheted. Csak akkor ne tegyél úgy, mint aki nem érti, miért néz erre mindenki furán.
válasza: válasza:De most minek magyaràztok itt a kérdezönek? Az ő dolga, hogy nem akar dolgozni, majd viseli a következményeit, ha lesznek.
Én szimplán azt nem értem, mi itt a kérdése, ha megmondta már a frankót a családnak?
válasza: válasza:"Én így nőttem fel, az óvodai anyák napi ünnepségen nekem a nagyim volt ott, mert az anyám épp vizsgára készült. Egyetlen egy iskolai nyílt napra nem jött el soha, mert nem ért rá. Ha versenyem volt, vagy fellépésem, legjobb esetben berohant, megnézett engem, utána ment is."
Mert lehet, hogy ha nem így tett volna, akkor iskolába se tudtál volna járni
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!