Miért van mostanában olyan sok fiatal anyuka? 22 évesen már van gyermeke és házas. Ti is észrevettétek?

Azért azt senki ne felejtse el,hogy ma már teljesen más időket élünk,mint mikor a nagyszüleink voltak fiatalok.Ma egy huszonévesnek sokkal nehezebb dolga van,másrészről ugye mostmár egy érettségivel semmire nem megy az ember,tanulni is kell,tehát leghamarabb 20 éves kora körül tud valaki munkába állni. Szerintem jórészt az anyagiak miatt tolódott későbbre a gyermekvállalás időpontja.

Ettől függetlenül egyáltalán nem furcsa számomra ha valaki 20-22 évesen gyereket vállal,csak a legtöbb embernek nincs miből,ilyenkor még. Tudom,hogy a szeretet a fontos meg blabla,én sem luxusra gondolok de azért valamiből el kell tartani egy gyereket.

"Én is gyülöltem, hogy anyám 33 évesen szült (pedig az még nem is olyan extrém késö), és hogy állandóan azt a r*hadt nagy élettapasztalatát vágta a fejemhez."

Ezen ne akadj ki :) Engem anyukám 25 évesen szült, mégis egész kamaszkoromban azt mondogatta, hogy neki több a tapasztalata, hallgassak rá. Ezt bármelyik szülő mondogathatja a gyerekének, hiszen valamennyivel mindenképp idősebb nála, többet élt, többet látott. Nem mondom, elég idegesítő tud lenni, de azért sok mindenben azt kellett tapasztalnom, hogy anyukámnak igaza volt, csak akkor ezt nem láttam be, mert tényleg nem tudtam a dolgokat több nézőpontból megvizsgálni.

Nem kizárt, hogy a fiamnak én is fogok arra hivatkozni, hogy ebben vagy abban több az élettapasztalatom, pedig csak 20 éves voltam, amikor született. Nem ezen múlik, 20 évvel akkor is többet éltem, és a születése óta is folyamatosan szerzem a tapasztalatokat, hol ebben, hol abban, miközben ő azokon a területeken nyilván nem, hiszen csak 3 éves. Bár inkább megpróbálok nem arra hivatkozni, hogy én idősebb vagyok nála, hiszen tudom, mennyire idegesítő :)

Szerintem ez nagyon egyéniség- és élethelyzet függő. Van, aki már 18 évesen alkalmas az anyaságra és szeretné is, van akinél ez csak a késő harmincas éveiben jön el.

Plusz ott vannak a külső tényezők is.

Anyám 40 évesen szült, mert az első házassága (20-23) tönkrement a férje hűtlensége miatt. A válás előtt teherbe esett, de elvetette, mert már menthetetlen volt a házassága. Utána azt mondták neki, hogy többet nem lehet gyereke, mert a műtétet elrontották.

Apámmal 36 évesen találkozott és váratlanul lett terhes 40 évesen (belenyugodott, hogy nem lehet gyereke).

De aki még fiatalnak érzi magát akár 30 évesen is a gyerekhez, az miért szüljön? Ha már néhány évvel később tényleg teljes szívvel tud a gyerekre koncentrálni, inkább akkor vállaljon, mint évszámok szerint, mert "kell".

20 éves vagyok Pesti. Egyetemre járok, van egy párom fix munkahellyel, átlag fizuval. + Van egy kislányom. Az egyetem megy mellete jó átlaggal.

Lakásunk van, elég frekventált helyen. A kicsinek mindene megvan, és nem éreztük korainak.

Kinek mit hozz az élet.

Aztán lehet lepontozni, mert gyakorin az a divat, hogy a fiatal anyukákat lepontozzák az idősek, és fordítva. Mintha nem lenne mindegy. A renedlőben minden mami tök jól elbeszélget kortól függetlenül. Itt meg...

Muszáj ezt megjegyeznem: jellemzően azoknak sikerült 25 előtt családot alapítani, akik az első tinikori szerelmükkel maradtak. A másik alternatíva pedig az, hogy-és most senki ne vegye magára-gimnázium után nem tanultak tovább és a férjük eltartja őket.

Szóval nem feltétlenül kell az önzőség és a felelőtlen bulizási vágy számlájára írni, hogy valakinek jóval később jön össze a gyerek.

Nekem nincs tőkém, a szüleim nem tudnak támogatni, nekem kell mindenért megdolgoznom. Másfél éve vagyok komoly kapcsolatban, nekem csak 23 évesen jött el ez az életemben.