Ezzel "megbántanám" a páromat?

Én azt tartom furcsának, hogy többen nem értik, miért kell támogatni a testvért. Akár élnek a szülők, akár nem.

Na mindegy.

Az viszont érthető, hogy az ivászatot nem akarod finanszírozni, én sem akarnám... És kenyeret sem akarnék venni, mert akkor a kenyér árát issza el, tehát közvetetten az italra adtam pénzt. Ezt jó lenne tisztázni már most a pároddal. Ha hangsúlyozod, hogy csak az ital ellen van kifogásod, nem hinném, hogy bántás.

Én a helyeTEKben (és a többes számot kell megbeszélni, mert esküvő után már többes szám lesztek!) feltételhez kötném a támogatást. Megmondanám, hogy segítek, ha nem iszik, és azt is, hogy ha iszik, akkor nincs pénz. És az első alkalommal is nagyon következetes lennék, mert ha akkor nem tartjátok be az ígéretet, soha nem lesz vége, nem fogja komolyan venni. Kb. fél év után adnék még egy esélyt, ha akkor is iszik, akkor utána nem.

Helyesen gondolkodsz. Ha jön, kapjon valami ételt, hiszen egy idegen vendéget se hagysz korgó gyomorral ülni, de pénzt soha!

Nekem teljesen szimpatikus a hozzáállásod, és szerintem ez így normális.

Kedves 12:14-es! Értékelendő a hozzáállásod, de valljuk be, eredménytelen. Egy masszív alkoholistának aztán mondhatod, hogy ha nem iszik. Ez kb. olyan, mintha azt mondanád neki, hogy ne vegyen levegőt...

Segíteni kell túllépni az alkoholizmuson, ehhez viszont mindenkire szükség van - a testvérre is, és rátok is. Ha ő maga nem látja be, hogy ezen változtatni kell, akkor nem fog tudni. De ha belátja, akkor is csak segítséggel (és itt értendő az orvosi segítség) fog menni.

Ja és még valami:

hogy megbántod-e a párod, az jórészt attól függ, hogyan tudjátok ezt megbeszélni. Fontos, hogy közös álláspontra jussatok, mert az se túl jó, ha annyira elzárkózónak tűnsz, hogy a férjed titokban "kényszerül" pénzelni a tesót, a hátad mögött, "csak hogy ne legyen hiszti".

Mondom, szerintem teljesen egészségesen gondolkodsz.

Ismered a keleti mesét arról, hogy mi a nagyobb segítség, adni egy halat az éhezőnek, vagy megtanítani horgászni...?

Nem pont ugyanez a helyzet, de hasonló.

És persze, valahol az ő hibája, hogy iszik, de nem tudhatjuk, mi vitte rá, ettől még nem feltétlen rossz ember, aki egy jó szót vagy egy falat ételt nem érdemel. Szerencsétlen, valószínűleg gyengébb akaratú, de inkább segítséget és sajnálatot érdemel. Ha a párod látja, hogy kész vagy melléállni minden más módon a testvérnek, akkor meg fogja érteni azt is, hogy pénzt miért NEM jó adni.

*ha már tényleg odakerülünk, hogy segítünk a testvérének, ne abban segítsünk, hogy mindig legyen miből lerészegednie, hanem, hogy példáúl legyen mit ennie, felvennie és tiszta házban élnie.

Igazad van, DE az alkoholistának csak az a fontos, hogy meglegyen a napi betevő.

12.14 vagyok, és tudom! A válaszom nem az "átnevelésre" vonatkozott, hanem arra, hogy mikor NEM kell adni.