Mit szólnátok hozzá ha édesanyátok elfelejtene felköszönteni a 25. születésnapotokon? Velem tegnapelőtt ez történt.

Félelmetes önzés amiatt megorrolni, hogy nem köszönt fel az anyád, egyébként meg te irtad, hogy felköszöntött, csak nem aznap, hanem hamarabb.

Undorító a viselkedésed!!

Kedves kérdező, te itt írtál a szüleidről ezt-azt, alkohol, verés, öngyilkosság...

Nézd, apámnak ehhez nem kellett alkohol, elég volt, hogy én lánynak születtem, és született utánam egy öcsém. Innentől kezdve a fekete bárány szerep rám hárult, minden rajtam csapódott, volt itt rendőrséggel meg diliházzal fenyegetés, a barátaim zaklatása, anyagi zsarolás (anyu felé is) hát gratulálok neki, ott egye meg a fene, ahol van. Anyukám belebetegedett ebbe a házasságba, és az utóbbi pár évben van jobban, a sarkára tudott állni, és azóta kiáll mellettem apámmal szemben, bár nagyon sokszor ébredek az ő veszekedésükre és alszom el ugyanígy, apámtól nem érdekelne az elfelejtés, felejtsen is el, anyutól pedig nem zavarna, mert tudom, milyen életet él egyrészt apám mellett, másrészt a munkahelyén is vannak alaptalanul zűrök, emberből van... plusz ott van apámon kívül a széthúzó rokonság, akik csak azt nézik, "mid van" (tisztelet a kivételnek)... pluszban munkaügyi problémák... és még sorolhatnám, nem teszem. Vannak, akik rosszabbul élnek, vannak, akiknek nincs fedél a fejük fölött, vannak, akik éheznek, vannak, akik halálos betegek, vannak, akiket vadállatok marcangolnak szét valahol az Egyenlítő mentén... van, aki a gyerekét temeti el... stb. Az én életem se egy leányálom, de az én keresztem, és nekem kell megoldanom, nem kell másoktól megerősítés, mert az nem segít, a megoldást kell keresni, az segít, mert a nyafogás csak kifáraszt, és nem enged koncentrálni a fontos dolgokra. A te életed pedig a te kereszted, te cipeled, neked kell vinned, más helyetted nem fogja vinni, neked kell megoldanod, és meg tudod oldani, mert (bízom benne, hogy) egy egészséges felnőtt vagy.

Ha szeret anyukád, és ezt te tudod, akkor ne csinálj belőle ügyet, biztos olyan napja volt, hogy nem jutott el oda, hogy telefonáljon, vagy nem akart titeket az orvosnál zavarni, aztán kiment a fejéből, este meg már "nem illik" alapon sokan nem emelik meg a kagylót, csak szilveszterkor és karácsonykor. Ha pedig tudod, hogy nem szeret, mert ahogy bánt veled, úgy érzed, ez jön le, hát akkor pedig ne is várd el tőle, és ennyi. 25 éves vagy, felnőtt. Gondolkodj, tedd a helyére magadban, és oldd meg. Ha hagyod elhatalmasodni magadon, tönkreteszed magad.

JAAAAJJJ már ne rinyálj az istenért!!! azt kivánod hogy valaki ugyan ebben a helyzetbe legyen??? tessék itt a példa én is egyke vagyok!!! és engem sem köszöntött fel az anyám a 20. szülinapomon!!! söt pár napra rá hivott fel boldog szülinapot kivánni. nem rinyáltam!!! pedig nagyon jóban vagyunk.

neked egy komoly problémád van!! ha nem akarsz ebben a világban élni, akkor legyél öngyilkos!!!! nem hogy azon gondolkoznál el hogy vannak olyanok akik azon törik a fejüket hogy hogyan szerezzenek be egy csepp tiszta vizet!!!

egy utálatos hisztis csaj vagy! aki nem elégszik meg azzal amit az élet adott neki...

pffff

Engem imád az anyum, mégis elfelejtette a szülinapomat. Pedig máskor ő volt az első, aki felköszöntött.

De.

Tudtam, hogy dolga van, ráküldtem egy sms-t, hogy "ma van ám a szülinapom! :)", egyből hívott, hogy az eszébe voltam ám, csak sok volt reggel a dolga.

Nekem a hozzászólásaidból valóban az tűnik ki, hogy semmi sem jó, ha felhív, akkor az, ha sms-t küld, akkor az, ha csak felhív, akkor miért nem mondja, hogy szeretlek? O.o

Nálunk sem dívik az amerikai nyálas mindenre az a válaszom, hogy szeretlek típusú érzelemnyilvánítás.

Te hány naponta hívod fel pl.? Közöttünk is csaknak 100 km van, de naponta(!) beszélünk. Nem tűnsz valami hálás gyereknek. Valszeg amilyen az anyja, olyan a lánya ez esetben.

Nem olvastam el az összes kommentet, mert eléggé sok rosszindulatú, unatkozó emberke írt. Én voltam már hasonló helyzetben, mint te, apukám felejtette el a születésnapomat, és nagyon rosszul esett. Vártam, vártam... két hétig nem szóltam, csak utána, és akkor nagyon meglepődött és elszégyellte magát. Nem haragszom rá, és az hogy akkor elfelejtette ezt az ünnepet, nem jelenti azt, hogy nem törődik velem, nagyon-nagyon szeret, csak valakinek ezek az ünnepek nem annyira fontosak... egész évben szeret, és támogat, úgyhogy az, hogy nem nézi a naptárt, nem jelent semmi rosszat. Előfordul, hogy az ember megfeledkezik egy-egy dologról, annyi minden kavarog mostanában mindenki fejében... a kevés pénz, a sok-sok baj...

Szóval érthető, hogy rosszul esett, de ez nem jelenti azt, hogy anyukád nem gondol rád tízszer minden nap... és hogy az előző hozzászólásokra is reagáljak egy kicsit, szerintem attól, hogy huszonöt évesek vagyunk, és felnőttek, még nem kell elvesztenünk az érzékenységünket, és a gyermeki oldalunkat... ez kell ahhoz, hogy együttérzőek, és megértőek legyünk másokkal, ami nagyon fontos ebben a világban.

Szia,

Nekem képzeld volt, hogy anyum szólt, ja boldog szülinapot, és simán elfelejtettem!!! A sajátomat. Ő is csak azért tudta mert belenézett a naptárba, és Tőlem megkérdezte, hogy hányadika is van pontosan, mert hirtelen azt sem tudtuk, és rávágtam 26, mire kis idő után neki esett le, hogy szülinapom van. Ennyi volt a 20. szülinapom. Kapkodós, kómás "köszöntés" és el is múlt.