Ez mennyire általános dolog? Vagy csak nekünk tűnik furcsának?

Mi is így élünk. Anyu, apu, tesom, én...És mama a földszinten, de teljesen külön. Ő soha nem főzött ránk, soha nem kínált meg semmivel. Sőt ő még el is várta, hogy anyu főzzön neki, ha neki épp nincs kedve. (Bár ő apukám édesanyja, nem anyué) Amikor kicsik voltunk még arra sem volt képes hogy elvigyen minket az oviba és hozzon haza, így anyu egy jó ideig vissza sem tudott menni dolgozni. (Nem volt segítsége, pedig mama itt élt velünk)

Azóta felnőttünk. Most az a helyzet, hogy bár mamám kicsattan az egészségtől egyáltalán nem főz, azt mondja ő már öreg eleget főzött élete során. Anyunak rá is kell főznie. (És persze neki semmi nem tetszik, kriminális és elviselhetetlen a természete) Anyu szüleinek is besegít, főz, takarít, mindent csinál mert sajnos nekik valóban szükségük van segítségre.

Néha nem értem hogy bírja mindezt, bár tény hogy este 8kor ő már hulla fáradtan zuhan be az ágyba vagy épp elalszik a híradón, de panaszkodni egyszer sem hallottam.

Tanácsot nem tudok adni és sztem bárki bármit is mond, nem fognak változni a dolgok. A saját édesanyáddal van problémád, ülj le és beszéld meg vele a problémád. Kérd meg, ha módjában áll segítsen neked.

Ezt teljesen normális és természetes dolognak tartom, mint ahogy azt is, ahol megkínálják egymást. Ahány ház, annyi szokás.

Egyetlen olyan ismerősöm van, ahol egy házban, de külön szinten élnek a szülők és a "gyerekek". Ők is így, mint ti teljesen külön háztartást visznek, nemigen kínálják meg egymást, de talán nincs is erre igényük.

Az is lehet, hogy azért sem akar anyukád ebbe belemenni, mert attól tart, hogy utána rendszeresen erre kérnéd őt. Én megértem az ilyet, utána neki lenne lelkiismeret-furdalása, ha visszautasít. Jobb az ilyet el sem kezdeni, ha nem biztos, hogy mindig szívesen tenné.

Ezért is jobb külön élni a szülőktől, bár tudom, sokszor nincs rá mód, mert így elejét lehet venni az ilyen jellegű neheztelésnek. Ti már külön család vagytok, egyedül is tudni kell megoldani, megszervezni az életeteket. Képzeld azt, hogy 100 km-rel odébb laknak, így talán könnyebb lesz elviselni.

Meg hogy is kínálna meg titeket? Mivel? Abból kínáljon, amit magukra 2 személyre főz?? Ezt te sem gondolhatod komolyan? Mindegyikőtöknek jutna egy teáskanálnyi kaja. Mert a többi nekik kell.

Vagy ha azt szeretnéd, hogy néha főzzön rátok, ahogy írtad is, ez nem helyénvaló. Plusz 2 felnőttre + 2 gyerekre főzni, az rengeteg. Fáradtság, idő.

Csak azért, mert mondták, hogy költözzetek oda, nem azt jelenti, hogy automatikusan főznek is néha rátok.

De fordítsd meg, szólj nekik egyszer te még hétközben, hogy ha gondoljátok most hétvégén ne főzzetek, mert szeretnélek titeket megvendégelni, majd én főzök nektek is.

Lehet, hogy ezután majd ők is felajánlják egyszer-egyszer.

Ha jól értem, egy nagy családi házban éltek, de két külön lakásban, külön háztartásban. Anyukádék vannak ketten, ti pedig négyen. ... és te elvárod, hogy anyukád 6 személyre főzzön... Mert ugyan "kínálás"-nak írod, de tudod, hogyha az ember úgy készít kaját, hogy a másiknak is jusson, akkor FŐZ RÁ.

Írod, hogy dolgoztok, kerestek, (ergo nem vagytok olyan végtelenül rászorulva) akkor miért várod el, hogy anyukád etesse a családodat?

Szerintem szomorú, ha egy családban így működnek a dolgok.

Mi akárhányszor megyünk nagymamámhoz, akár a lakásába, akár a telekre, mindig terülj-terülj asztalkámmal vár.

Olyan is volt, mikor a közelben dolgoztam, váratlanul odaugrottam, hogy hadd töltsem ott az éjszakát, mondta, hogy nincs otthon semmi, de menjek, persze, erre mire odaértem meleg vacsorával várt, mert leszaladt a kisboltba vásárolni.

Pedig már közel van a 80-hoz (na persze nem az a meghajlott öreg néni, hanem fitt és sportos, meg nem mondaná senki, hogy már ennyi idős, de akkor is).

A barátom szüleihez két hetente járnak le barátom tesói, egyikük a barátnőjével és a kislányukkal, mi meg havonta kb. egyszer.

Van, hogy 8-an vagyunk lenn náluk, de mindig van meleg étel és szabadon benyúlhatunk a spejzba, vagy a hűtőszekrénybe, mintha otthon lennénk.

Nekem nagyon furcsa, ha valaki a szülői házban "vendégként" van kezelve.

L/25

25/L, jó, hogy nálatok ezt mindenki megengedheti magának... vannak olyan emberek, akinek egyszerűen NINCS MIBŐL naponta úgy főzni, hogy mindig legyen meleg étel, és tele legyen a hűtő...

Szóval szerencsések vagytok, de azért ne sajnálj le másokat.