Miért mondják, hogy a férfinak segítenie kell a házimunkában, gyereknevelésben?

"én se várom el, hogy a feleségem fát vágjon!"

Na ne röhögtess, 5 generáció óta nem látott a családom fát vágó férfit!:)

Nőt se, mert nem kell.

10-es vagyok

A kérdés az volt, miért mondják... nem az, hogy kell e valamit csinálni a férfinak is!

Azért mondják, mert az évezredek alatt kialakult, hogy melyik félnek mi a dolga.

Azért kíváncsi lennék, ha pl. meszeléskor fel kell emelni egy szekrényt akkor te emeled a férjed meg mosogat a konyhába?

Vagy mégis van férfi és női munka?

Na igen, pont itt a bibi utolsó.

Szerintem egy hímneműnek se szakad le a keze, ha nem csak beb*szcsizza a tányérkáját a mosogatóba oszt majd asszonypajti elintézi, brrr, ez női munka.

Ahogy nekem se szakad le a két kis kacsóm, ha füvet kell nyírni, sőt... mivel egy pár vagyunk, közös a cél: hamarabb rend legyen, minden kész legyen és egymáséi lehetünk. Én ezt, ő azt, csitt-csatt kész is, mehetünk a dolgunkra, nem csak az van, hogy apuka ül a sörével a TV előtt, anyuka meg elrakja az ebéd utáni romokat, mosogat, tereget, ruhát leszed, porszívózik, stb...

Akkor még egyszer és utoljára azoknak akik nem tudnak olvasni -vagy ha tudnak is a kérdést értelmezni nem képesek.

A kérdés nem az volt, hogy egy férfi segítsen-e a házimunkában, hanem, az volt a kérdés, hogy miért segítésnek hívják azt, ha egy férfi pl. mosogat.

Ez volt a kérdés:Miért mondják, hogy a férfinak segítenie kell a házimunkában, gyereknevelésben?

Én ezt sosem értettem, hogy miért segítségnek hívják sokan, különösen a gyereknevelés részét.

"A kérdés az volt, miért mondják... nem az, hogy kell e valamit csinálni a férfinak is! "

Nem. Az a kérdés, hogy miért segítésnek hívják, ha a férfi részt vesz a háztartási munkában és a gyereknevelésben.

"Azért kíváncsi lennék, ha pl. meszeléskor fel kell emelni egy szekrényt akkor te emeled a férjed meg mosogat a konyhába? "

Énvelem sosem élt férfi, gyerekkoromban se, írtam már, hogy önellátó vagyok, olvass vissza.

A meszelést és az emelést is pénzért csináltatom.

amit tudok, azt én toligálom, javítgatom. Amit nem tudok, arra szakit hívok.

Az, hogy nő vagyok, és esetleg szerelmi kapcsolatban, vagy házasan, nem ok arra, hogy egy férfitól elvárjam, mint valami természetes dolgot, hogy majd ő nekem meszel meg emel. Talán ez megállapodás kérdése, nem? Alapvetően szerelmi kapcsolatra "tartjuk" a házastársat elvégre is, nem munkaerőnek.

Én nem hívom segítségnek, eszembe sem jutna. Nekem mérnök és orvosi diplomáim vannak, kutatásokat vezetek és gépek működését optimalizálom. Ha elrontok valamit, vagy hülyeséget hagyok jóvá, felrobban egy gép ki tudja hány életet követelve vagy milliárdos, hosszú évek munkájába került kutatás megy tönkre másodpercek alatt. Ezzel szemben a párom pénzügyi vezető (felsővezető), de mivel multinál dolgozik, ezért van főnöke, akinek, nagy vonalakban ugyan, de jóvá kell hagynia a terveit. Tehát ha egy terv borzalmas, akkor egyszerűen nem hagyják jóvá. és maximum kirúgják.

Akkor most vessük össze kinek milyen felelőssége van, és mi történik, ha hibázik; a páromat kirúgják, esetleg a cég bukik pár milliárdot (egyszerűen többet nem tud) ami aprópénz ahhoz képest, amennyi pénz ott forog; ha én hibázok, akkor emberek halnak meg vagy több éves, nagy jelentőségű és komoly értékű munkák mennek kárba. Akkor most kinek a vállán van nagyobb a felelősség?

És értem, hogy nem ez az általános, de van ilyen is. Ha valamit szerelni kell én csinálom, vagy a szerelő. Füvet nyírni, havat lapátolni nem kell. A festést, meszelést, stb szintén megcsinálja a munkás.

Gyerekkoromban apám semmit sem szerelt, hanem hívták a megfelelő szakembert, aki megcsinálta. Füvet sem kellett nyírnia, meg havat lapátolnia, mert társasházban laktunk. Ebből az következik, hogy apámnak (vagy akár a páromnak) tulajdonképp nincs dolga, így anyámnak (vagy nekem) nincs miben segíteni, de ők rengeteget SEGÍTENEK nekünk? Nem hinném. Ebben az esetben, ha egyszerűen nincs férfi munka nincs női munka sem. Legalábbis az én szememben.

Az meg kifejezetten felháborítónak tartom, hogy van még olyan férfi, aki elvárná, hogy a feleségének szó szerint semmije se legyen, se munka, se spórolt pénz, se lakás; az ilyenek azok, akik miután a nő szült egy-két gyereket elkezdik megalázni és kihasználni a nőt, aki persze nem tud menni sehova, mert se munkatapasztalata, se pénze, így kénytelen tűrni.. Számomra ez a töketlenség legteteje.