Miért vágyik egy nő arra, hogy ne dolgozzon?

Szerintem személyiség kérdése. Nekem jó érzés, hogy van karrierem, létrehoztam a saját vállalkozásommal valamit, ami nem lenne nélkülem.

Ezzel szemben ott van édesanyám. Ő igazi anya típus, erre született. Hatan vagyunk testvérek, ráment 20 év az életéből, hogy felneveljen minket. Mondjuk ő rendesen foglalkozott velünk, segített a tanulásban is rengeteget, ez látszik a bizonyítványainkon is. Emellett műveli a kertet, nagyon sok zöldséget megtermel otthon, ami azért rengeteg időt elvesz. Gyümölcsöket szüretel, befőz, fagyaszt zacskószámra. Azért ezt egy olyan nő nem tudná megoldani, aki emellett dolgozik is teljes állásban, a munkájával így sok megtakarítást hoz a családnak, hiszen minderre nem kell költeni.

Apámmal így is kötötték össze az életüket, hogy mindketten nagy családra vágynak, tehát nem az volt a koncepció, hogy anyám így akarta magát eltartatni. Apámnak meg ez egy biztos pont az életében: amikor hazaér, meleg vacsora várja, házi termésű gyümölcsöt, zöldséget kap, és semmit nem kell a házimunkában részt vennie.

Szerintem egy ilyen helyzetben az a lényeg, hogy a pár tagjai mindketten egy célt lássanak maguk előtt, ne az egyik fél kényszerítsen valamit a másikra.

Huhh nagyon jó a kérdés!! Sok ilyet látok a közelemben. Nem is csak a gyerek miatt, hanem, mert egyszerűen nincs kedve. Talpraesett férfiak azért 30-35 éves korukra összehoznak maguknak egy lakást. Van kocsijuk, rendes munkájuk. Ebbe a készbe szeretnek betelepedni a 18-30 közötti nők. Végül is nagy igény nincs, mert a lakást kocsit amúgy is fenn kellene tartani. A csajnak +kaja, ruha, buli belépő az már nem nagy tétel.

Csak későn jönnek rá, hogy 30 fölött már nem olyan kelendőek a húspiacon, jön a következő generáció.

Addigra már az a baj, hogy lesz egy 10+ éves lyuk az önéletrajzban. A későbbi dolgokról, hogy nyugdíj és hasonlók inkább már nem is beszélek..

Van olyan ismerősöm aki 38 éves, és 3 évet dolgozott egész életében. Férje szülei eltartják.

Felfoghatatlanok számomra, hogy bírnak más nyakán élni. Mi haverokkal örömmel meséljük egymásnak, hogy találtál egy jobb munkát, fejlesztetted a vállalkozásod. Aminek hatására jó kocsival járhatsz, szép helyekre utazhatsz, élményekben lehet részed, és hasznosnak érzed magad, mert ezt a saját erődből érted el.

Valaki leírhatná amúgy,egy illetékes,mit lehet egész nap takarítani heti 7 napból 7et,reggeltől estig.

Persze el tudok képzelni ilyen szituációt, ha lenne egy 500 négyzetméteres házam,meg hozzá 3 tehenem ,egy baromfiudvaron,meg egy konda malac,és még mellé 4-5 gyerek,akkor biztos kitölti a napot.

Vagy ha esetleg folyópartra járok mosni,kútból hozom a vizet stb.

Engem abszolút nem érdekel ha valaki szándékosan nem dolgozik (mondjuk segélyért ne kuncsorogjon) egész életében ,de azért az nevetséges ahogy itt tudnak mártírkodni ezek az emberek,hogy mennyi a dolog otthon. 3 gyerekem van,anyámnak is, kertesház ,mégsem jutott eszembe itt rimánkodni,hogy nekem munka után még mennyisok dolgom van itthon (berakni a mosást,és felrakni főni a kaját. a porszivózás még legalább 10 kemény perc) . És nem vagyok csodálatra méltó,nem azért mondom. Csak tényleg vicces .

"Tudod, ezeket úgy hívjuk, Ősanyák, a csapból is folynak, szoptasd a gyereket 10 éves koráig, aludj mellette, kösd magadra kakálás közben is, meg társai... Ősapákról meg még nem hallottam."

Ezen jót röhögtem, találó :D

" Emellett műveli a kertet, nagyon sok zöldséget megtermel otthon, ami azért rengeteg időt elvesz. Gyümölcsöket szüretel, befőz, fagyaszt zacskószámra. Azért ezt egy olyan nő nem tudná megoldani, aki emellett dolgozik is"

Szerintem rengeteg embernek van kertje, zöldségese sőt esetleg szőlője vagy gyümölcsöse munka mellett. Ezekkel általában elég hétvégén foglalatoskodni, nem egész napot kitöltő dolgok. Tudom, mert én is olyan családban nőttem fel, ahol volt nagy kert, gyümölcsfák, földek, állatok. Szóval meg lehet prábélni bemesélni, hogy édesanyád beledöglik a befőzésbe meg a fagyasztásba (lol), de felesleges, mert szerintem mindenki tudja, hogy ez nem igaz.

Természetesen 6 gyerek mellett nem csoda, ha nem dolgozik,de ne fogjuk már a kertre:)

Szép terjengős válaszok születtek, de koncentráljunk az eredeti kérdésre.

Miért vágyik egy nő arra, hogy ne dolgozzon? Mert dolgozni alapvetően nem jó dolog. A legtöbben a pénzért csinálják, és csak kevesek élvezik úgy igazán őszintén. Ők többnyire nem 8-tól 4-ig munkahelyen dolgoznak, hanem akár otthon is.

Azok a nők, akiket te megszólsz, lehet, hogy nem dolgoznak munkahelyen, és a munkájukért nem fizetnek semmit, de az akkor is teljes értékű munka - és ezt tudomásul kell venni és meg is kell (kellene) becsülni.

Egy ház kitakarítása, egy vagy három vagy akárhány gyerek becsülettel való felnevelése semmivel sem kevesebb értékű munka annál az emberénél, aki napi két órát vonatozik a munkahelyére, 8-at gürizik, megint kettőt vissza haza.

Én inkább azért kérdezem, hogy miért hiszed azt, hogy egy nő arra vágyik, hogy ne dolgozzon? :)

Az egyik ember ilyen, a másik olyan. Nem szabadna rangsorolni, hogy csak az az értékes, aki szerintem szerintem ezt meg ezt csinálja, ilyen vagy olyan ember.

A hangsúly a "szerintem"-en van, mert azzal adott ember már a saját értékrendjét teszi etalonná mások számára. És ez agresszió.

Vannak nők, akik akkor boldogok, ha otthon vannak, és babáznak, takarítanak, hazavárják a férjüket meleg vacsorával és jól esik nekik a frissen vasalt ágynemű.

Vannak olyan nők is, akiknek ez a hideglelős vasnyavalyával egyenlő - és fordítva is igaz.

Mind különbözőek vagyunk. Az a lényeg, hogy mindenki azt találja meg a maga számára, ami neki a boldogságot jelenti. Ha neki az a jó, hogy három gyereket szül, akkor szüljön. De ne tegye ezte mások számára etalonná - de a másik sem, aki más gondolkodású, lelki alkatú, típusú ember.

"A függetlenség nem öröm nekik?Nem vágynak arra, hogy fel tudjanak mutatni valamit, amit saját erőből hoztak létre?"

Látod? Magadból indulsz ki. Neked ezek értékek, nekik nem. Ők valakihez tartozni akarnak, akár függé-szinten is, és nekik a valamit létrehozni egyenlő a gyerekszüléssel. De miért baj ez? :) Elférünk egymás mellett, nem?

Ps: nem kell őket megérteni. Csak fogadd el, hogy ők olyanok, te pedig másmilyen vagy.

21-es vagyok. Azt hiszem, félreértették sokan a válaszomat. Nem a kert vagy a házimunka a lényeg. Hanem az, hogy az én anyám célja nem az volt, hogy szép ruhái, jó kocsija legyen, vagy külföldre járjon nyaralni. Nagy családra vágyott, sok gyerekre, ahogy az apám is. Ez is egy életcél, ők így valósították meg önmagukat, ha így tetszik. :)

Azt kéne elfogadni, hogy nem minden embernek ugyanaz a fontos az életében, és nem kéne valakit elítélni azért, mert más célokat tűz ki maga elé. Ahogy én vagy sokan mások boldogtalanok lennénk egy rakás gyerekkel, karrier nélkül, úgy más nő meg a puccos belvárosi irodában lenne az, hiába van Gucci cipője és Prada táskája. Mert neki más kell, mondjuk épp 6 gyermek, nagy vidéki ház és 20 gyümölcsfa, veteményes kerttel. :)

A lényeg, hogy a vágyott életvitelhez megfelelő társat találjon mindenki, így lesz jó a párkapcsolata, s az egész élete is. Az pedig, hogy más életre vágyik valaki, nem jogosít fel minket arra, hogy bíráljuk. Ha valaki nem árt az életcéljaival senkinek (azaz nem segélyre, az állam nyakár szül stb.), akkor egyszerűen csak örüljünk annak, hogy ő is elégedett, mi is azok vagyunk, akármilyen úton is.