Miért vágyik egy nő arra, hogy ne dolgozzon?

Kérdésedre válaszolva:

Senkinek semmi köze hozzá. Én ugyan dolgoztam már, és vállalkozásom van, így kicsit más a helyzet, mert mindenképpen itthon tudok maradni a gyerekeimmel (2 van).

DE!

Ha az embernek 3 gyereke van, legyen csak 2 otthon, akkor ad az elég munkát az embernek, ha az ember törődni akar velük,, játszani, tanulni, programokat csinálni stb. Ezt 8 órás munka mellett nem nagyon lehet csinálni. (kivéve ha anyuka nem alszik, nem pihen, nem kapcsolódik ki- ismerek ilyet) ha olyan az anyagi helyzet, akkor mért ne?! Meg panelben pl megint csak nehezebb, mert a gyereket legalább 2 (de inkább 2*2; de. és du. is) órára el kell vinni sétálni, játszótérre. Plusz, ha van mondjuk egy kutya, mert családi kedvenc, azt is sétáltatni.... (mi ugyan nem panel, de társasházban lakunk, szóval ezért tudom)

Kisebb 0-1,5 éves gyereknél, szerintem egyértelmű mért nem akar egy nő dolgozni. (ha nem lenne az: anyatejes táplálás, egy anya szeretne ott lenni az első szavaknál, lépéseknél stbstb)

Amit én sem értek, ha már minden gyerek iskolás- óvodás, miért akar otthon maradni, de szerintem ilyen viszont nagyon kevés van. Egymagukban nem sokan maradnak otthon, úgy nincs sok dolguk.

De had döntse már el mindenki, hogy mi teszi boldoggá, mitől érzi jól magát!

Ha valakinek a karrierje a legfontosabb, hogy mindentől és mindenkitől független legyen, akkor dolgozzon-dolgozzon, szüljön 30+ évesen, majd a gyerek 1 éves korában már menjen vissza dolgozni. Hajrá!

Ha valaki úgy érzi jól magát, hogy nevelgeti szépen a gyerekeit, értelmes, illedelmes felnőtteket akar belőlük nevelni, akkor csinálja így- ha a párja/férje is egyetért vele. Mert mindenkinek joga van eldönteni. Főleg ha anyagilag is megoldható (segélyért nyilván ne kuncsorogjon, de az más kategória) Egyébként meg lehet nézni a mai 8-18 éveseket milyenek; gyerekeket láttam, rugdossák a buszmegállóban a kukát, hihetetlen durván káromkodnak... (ez általános, elég gyakori, és amikor én voltam ekkora nem csináltunk ilyet), 12 évesen már dohányoznak, 16 évesen már a drogok 90%- át kipróbálták, hetente isznak (ezzel konkrétan nem is lenne annyi baj, de teljesen lerészegednek), 14 évesen ciki szűznek lenni (míg amikor én voltam tini; 14 évesen a csók volt a menő, a barátnőimmel középiskola utolsó évében beszéltünk erről, hogy ki szűz még, és ki nem)...

Na ezzel csak azt akarom mondani, hogy normális gyereket, tinit, és később felnőttet nevelni iszonyatosan nagy meló! A dolgozó anyáknak nem sok idejük marad a gyerekekre (főleg 3-4 esetében), 8 órás műszak, irány az ovi, onnan haza, örülnek hogy leülhetnek, pihenhetnek; beszélgetnek jó esetben 1 órát (olvastam, hogy egy átlagos család 30 percet beszélget egy nap alatt, ami rettentően kevés), a többi időt az óvodás, kisiskolás gyerek is a TV, számítógép előtt tölti, és csodálkoznak az emberek, hogy ilyen elcseszett a mai generáció (és sajnos ez az átlag, amit fentebb írtam). Szóval nem szabad lenézni a háziasszonyokat, az anyákat, akik inkább otthon maradnak... Szerintem nem az tesz le valamit az asztalra, aki elér valamit a munkájában, hanem aki képes olyan embert nevelni, aki az ellentéte annak, amit az előbb írtam. Cseszettül nehéz.

Lemaradt, hogy csak sajnos ez nincs megbecsülve.

Illetve még egy, hátulütője, hogy ha apukával bármi történik, akkor nagy baj van/lehet.

Te meg én és még sokan szerencsések vagyunk, valószínűleg nekem is olyan munkám lesz amit szeretni fogok. De aki nem járt egyetemre vagy nem őstehetség valamiben, annak esélye nincs olyan munkát kapni amit szeret. Ha csak takarítani meg mosogatni vennének fel, hát én is megtennék mindent hogy ne kelljen dolgoznom.

De én biztos vagyok benne hogy akkor sem unatkoznék ha nem kéne majd a férjem mellett dolgoznom, még gyerek nélkül is el tudok tölteni úgy egy napot hogy programokat csinálok magamnak. Nyaranta nem csinálok semmit, ilyenkor a főzés, mosás, takarítás az egy héten mondjuk napi másfél óra, de a többiben nyelvet tanulok, utazgatok, felújítunk, stb, mindig találok elfoglaltságot. Szóval nem kell azt sem isteníteni aki dolgozik, és azt sem leszólni aki nem. Aki el akarja magát tartatni, és talál olyat aki eltartja, akkor legyenek boldogak!

Csak az első 3 oldalt olvastam el, de ebből is látom, hogy milyen válaszok születtek.

Pár dologban igazat tudok adni, sok nő csak kényelemből nem megy el dolgozni, sok olyat is látok, hogy gyerek nélkül nem. De az általánosításoktól kiráz a hideg. Szerintem azért nagy általánosságban nem erről van szó. Legalábbis a környezetemben nem ezt látom. Minden nő keményen dolgozik, ugyanúgy megteremtette a lakást, kocsit stb. még gyerek mellett is, azok is, akik egyedül nevelik. Én 24 éves vagyok, van 3 diplomám, dolgoztam eddig is keményen, most van egy fél éves babám, aki mellett itthon dolgozom (fordítok, írok), és nagyon szenvednék, ha nem tudnék néha bemenni 1-1 napra a munkahelyemre, kicsit beszélgetni kollégákkal, nem csak gügyögni egész nap.

DE!!! Pont tegnap volt, hogy először egy egész napra apukával hagytam a babát, mert dolgoznom kellett. Úgy, hogy házimunát egy kicsit sem csinált (beleszáradva a tápszer a cumisüvegbe, babakaja a tányérba), minden ruha szanaszét, pelenkák a földön, én bekészítettem mindent mielőtt elmentem, este hulla fáradt volt és mondta, hogy ő ezt nem tudná csinálni minden nap, és le a kalappal előttem. Szóval azok a férfiak, akik itt kardoskodnak, hogy otthon lenni MINŐSÉGBEN a gyerekkel és mindemellett a háztartást vezetni nem megerőltető, azoknak fogalmuk sincs, hogy mivel jár egy gyerek. Mindemellett mint írtam, én el sem tudnám képzelni, hogy évekig, sőt, sok-sok évig ne dolgozzak, mert szükségem van arra is a boldogsághoz. De azt is meg tudom érteni, hogy valaki 5-6 gyerek és teljes háztartás mellett nem tud dolgozni. Ez pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy azért szült ennyit, hogy ne kelljen dolgoznia...

"Szóval azok a férfiak, akik itt kardoskodnak, hogy otthon lenni MINŐSÉGBEN a gyerekkel és mindemellett a háztartást vezetni nem megerőltető, azoknak fogalmuk sincs, hogy mivel jár egy gyerek. "

Én nő létemre mondom ezt. Mármint hogy egy óvodás gyerekkel már pl. felesleges otthon lenni.

Az,hogy a férjed egy lusta, trehány disznó, hagyja a kaját odarohadni és a dolgokat szanaszét heverni nem a többi férfi hibája, hanem az övé és bizony a tied is. Mivel egy normális házasságban, háztartásban a felek közösen végzik mind a házimunkát mind a gyerek körüli teendőket, így ilyen elő sem igazán fordul. Normális, törődő apa tudja, hogyan lássa el a gyerekét, és nem hagy utána szemétdombot sem. Ha a tied igen, akkor a hiba nem másokban keresendő, és nem érdemes ebből általánosítgatni, mert csak magatokat égeted le vele!

"Nem mindenki irodában dolgozik, van aki cipőt pucol, gyárban van, wc-t takarít. Ha a férj keres annyit, hogy megéljenek, akkor inkább otthon marad, mint a gyárban csavarja a kupakokat."

Ja, mert teljesen reális, mindennapos esemény, hogy a sokat kereső igazgató a vécépucoló takarítónőt veszi feleségül.

Azért ne hasonlítsuk már össze a dédik életét a miénkkel! Nekik nem egy gomb megnyomása volt a mosás, hanem előtte egy nap áztatás, majd kézzel mosás, kútból húzott vízzel. Centrifuga nem volt, kézzel facsarták a legdurvább, legnehezebb anyagokat is. ez hetente 1x volt.

Aztán ott a kenyérsütés, ami hajnalban kezdődött,nemcsak annyi, h elsétált érte a boltba.

Aztán ott volt a dédinek a sok állat, vizet cipelt nekik vödrökben, moslékot a disznóknak, kiganézott és pluszban gondozta a kertet. Ja, és még a 6-8 gyerekre főzött, meg ebédet vitt ki délben a határba a férjének.

Oké, hogy nem jártak el dolgozni, de kemény! fizikai munkát végeztek mindennap. Amúgy a városi dédik eljártak dolgozni, csak a falusiak nem.