Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan vegyem rá hogy abbahagg...

Hogyan vegyem rá hogy abbahaggya az ivást?

Figyelt kérdés

A barátom egyre jobban alkoholizál,már ott tartunk hogy hétvégente kiüti magát meg minden nap van benne egy-két sör,nem bírja ki. ENm merek felmenni vele szórakozóhelyre mert folton az a vége hogy berúg,vagy becsiccsent.

Ha nem kap piát bunkó,ordit,köcsög.

Szeretem,szeretném ha lerakná az italt de nem tudom hogyan vegyem rá.

Ha hisztizek az a baj,mert balhézok azért iszok ha kedves vagyok és elnéző akkor meg azért nem teszi le hisz szabad inni úgyse haragszik.

Mi lenne a jó megoldás?

Már a szex se a régi, van hogy nem is nyúl hozzám hezeken át,mert az ital miatt nem kivánja.

Volt már valaki hasonló helyzetben? Elsősorban ezek válaszát várom és nem a lebeszélést hogy haggyam el mert akor tényleg nem segít neki senki.

Az anyja nem foglalkozik vele,fontosabb az új pasija,mint a saját fia.

Légyszi adjatok tanácsot hogy szoktassam le, ti hogy tetettétek le a piát vele?


2009. dec. 3. 22:03
1 2 3
 21/23 anonim ***** válasza:

Az alkoholizmus súlyos játszma.

Nem az alkoholista játssza egyedül, hanem ő és a környezete együtt "játsszák".

A "megmentő" is egy játszma.


Ez így talán pesszimistán hangzik, de nem az. Csak tények, megfigyelések. Nem is jelenti azt, hogy ez a betegség gyógyíthatatlan. Legtöbbször nem szoktak meggyógyulni belőle. Ennek az okát én abban látom, hogy a mélyen rejlő igazi ok, amiért az alkoholista iszik, nem szűnik meg. Az esetek nagy részében nincs betegségtudat sem. "Ez normális, nem is iszom túl sokat!" -mondaná, ha kérdeznéd.


Nem lehet előre megmondani, hogy mi lenne rá jó hatással, mivel nem ismerjük a kiváltó okot. Csak annak az eltűnésével van esély a valódi sikerre. Viszont az alkoholista elmenekült ez elől a probléma elől. Tehát minimális az esély arra, hogy közreműködjön a felderítésben. (Nem akar szembenézni vele, emlékezni sem akar rá, tudatos szinten nincs is tisztában a problémával. A tudatalattija persze igen, csak azt nehezen szólítod meg, amíg az énvédő mechanizmusai ellened dolgoznak.)


Mit tegyél konkrétan? Amit a szíved diktál neked. Hagyd el, maradj mellette, veszekedjetek, béküljetek ki... Nehéz lehet elfogadni, de nem vagy felelős a sorsáért. A sajátodért vagy felelős. Ha ezt mind átlátod, és mellette maradsz, akkor szeresd! Ne úgy, ahogy szerinted jó lenne, mert azzal kritizálod őt. Az pedig nem szeretet. A szeretet elfogadás. Ha Ő most ilyen, azért ilyen, mert ez a sorsa. Nem kötelező őt szeretned, ez a Te döntésed. Viszont amíg meg akarod változtatni, meg akarod menteni, addig nem is őt szereted, hanem azt az álomképet, aki szerinted lehetne, amilyennek "lennie kellene".


Ez egy nehéz út, tudom. És ellenkezhet mindazzal, amit eddig tanultál, hallottál, megszoktál. Ez van. Én ezt tudom mondani. Mások majd mondanak mást...

2009. dec. 4. 09:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/23 anonim ***** válasza:
56%

Definiáljuk az alkoholistát, mert sokan keverik, de még többen követik el azt a hibát, hogy bizonyos ivási mintát nem vesznek alkoholizmusnak, pl nagyivó, szociális ivó.

A nagyivó ritkán veszi úgy, hogy ő alkoholista, hiszen ő azt gondolja, hogy noha ő berúg mint állat, de ezt csak ritkán, 1-2 havonta teszi. Ennek ellenére nem tud leállni, amikor iszik, nincs mértéke, és ha nem ihat, amennyit akar, akkor frusztrált lesz.

A szociális ivó pedig akkor iszik, amikor társasági eseményre kerül sor. Itt nem a mennyiségről van szó, mert nem minden szociális ivó iszik sokat. Itt arról, hogy képtelen elképzelni egy társasági eseményt ital nélkül, csak azzal képes rendesen feloldódni. Ha nincs ital, akkor rosszul érzi magát, nem olyan magabiztos, nem tud feloldódni.

Gondoltam ezeket érdemes tisztázni, ugyanis sokan csak az utcán tántorgó, vörös képű palit tekintik igazi alkoholistának. Ez nem ilyen egyszerű.

2009. dec. 4. 10:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/23 anonim ***** válasza:
A szüleim 18 év házasság után szakítottak. Apu mindig is ivott valamennyit, de akkor kezdett részegeskedni, mikor külön munkahelyük lett anyuval. A gyerekkorom nagyrésze pokol volt, de anyu gyáva volt lépni. Nem tudom, h miattam is maradtak-e együtt, meg a pénz miatt, de azt tudtam, h anyu fél. Végül meglépte. És elvált. Bár hamarabb tette volna! Azóta apu talált új nőt, aki nem b@szogatja mert iszik, így nagyon boldog, de már nem telik el nap, h ne inna. Néha magam is meglepődök ha józan mikor beszélünk. Persze ilyenkor is iszik, csak nem annyit. Még jó, h nem egy városban lakunk, mert előre félnék, h mi lesz ha megszületik a babám. Rosszul lennék ha részegen a közelébe menne. Így is rosszul vagyok ha részegen látom, idegrohamom van ha ránézek. Nem használt őneki semmi. Mindig választás elé volt állítva, h a pia vagy a család. Látod, h döntött..
2009. dec. 4. 14:26
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!