Mit tehetek, ha az exférj érzelmileg gyötri a gyereket?

Utolsó, és anyukád azt is mondta, hogy mindenről apukád tehet, mert nem akar már veletek élni? Megkért anyukád, hogy üzengess apádnak? Megkért, hogy legyél te, aki megpróbál hatni apádra?

Nem az a baj, hogy nem örömködik, hanem hogy az anyát próbálja okolni mindenért, és a gyerekre rakja azt a terhet, hogy kibékítse őket.

Illetve a másik, hogy egy felnőtt ember, akár férfi, akár nő, ne az 5 éves gyereknek picsogjon, hogy jajj milyen szomorú, brühühü, hanem kezelje felnőtt emberként a dolgot, és vagy beszéljen a másikkal, vagy fogadja el, hogy így alakult. De ne az 5 éves gyerekét terhelje már a lelki nyomorával, könyörgöm.

Nem mondott ilyet, de itt sem láttam, hogy ilyen történt volna. Amúgy egy ekkora gyerekkel nem is kell üzenni, anélkül is elmondása mindent, én is elmondása apámnak, hogy anya sokat sír és szeretné ha hazajonnel. Lehet hogy én vagyok a hülye, lévén mindenki masnak velem ellenkező a véleménye, de nem értem, mi ezzel a gond.

Nekem anyám érdekes módon el tudta magyarázni, hogy ő szereti apát, de apa már nem szereti őt, mi nem leszünk már egy család emiatt, hiába is szeretné. Apám is képes volt elmondani, hogy a felnőttek bizony néha kiszeretnek egymásból és ő bizony kiszeretett anyambol és mást szeret már.

Utolsó: ezek szerint vagy olvasni nem tudsz, vagy nem megy a szövegértelmezés.

A kérdésben is világosan leírta a kérdezö, hogy az apa folyamaotsan a gyerekeket györti, hogy "mondja meg nekem, hogy apa szomorú nélkülem, sokat sír (fenéket), szenved, és ennek az az oka, hogy én nem szeretem már, nem akarom, hogy együtt legyünk, mint egy család", "Valamelyik este megkérdezte, hogy anya, apa meg fog halni? Mondom miért halna meg? Azt mondta hogy ő ebbe belehal...Hát ezt nagyon vacak érzés hallani a gyerekemtől, látom rajta, hogy kétségbe van esve"

Ezeket olvasd már el figyelmesen, próbáld felfogni, mit jelentenek a mondatok és utána gondolkodj.

"Nekem anyám érdekes módon el tudta magyarázni, hogy ő szereti apát, de apa már nem szereti őt, mi nem leszünk már egy család emiatt, hiába is szeretné. Apám is képes volt elmondani, hogy a felnőttek bizony néha kiszeretnek egymásból és ő bizony kiszeretett anyambol és mást szeret már."

NEM ÉRZED a különbséget?!?!?!?

A KÉRDEZÖ elmondja a gyereknek, hogy nem szereti már az apát annyira, hogy vele éljen, de az APA ezt nem képes elfogadni és éppen ELLENKEZÖLEG BESZÉL A gyereknek!!!!

De lehet bizonyítani valahogy hogy az apa mondja a gyereknek?

A legszebben elváló szülők gyerekei is néha bizakodnak azért egy darabig és próbálkoznak, hátha összejönnek a szülők.

Amúgy én valami olyat mondanék a gyereknek, hogy apa most össze van zavarodva, ez teljesen természetes, de túl fogja magát tenni, nem kell aggódni.

De, elolvastam. Továbbra sincs ott, hogy minden anya hibája. Kizartnak tartom, hogy a gyerek azzal megy haza, hogy anya, apa azt mondta, mondjam meg neked hogy.... -ugyanis ez az uzengetes, úgyis ilyen hülye ember nem létezhet.

Az apa ha szereti az anyát, nyilván nem azt fogja mondani, hogy nem szereti. Miért kellene azt mondania? Baxus, ha en most elvallnek, nem tomnem hazugsaggal a gyerekem fejét, hanem elmondanam, hogy mi a helyzet. Miért baj az, ha apa elmondása, hogy ő bizony szereti még?

Jaaa, hogy szerinted márpedig olyan hülye ember nincs, aki a gyerekkel üzenget? Akkor meggyőztél, köszi, most felnyílt a szemem! Ha te mondod, hogy ilyen márpedig nincs, akkor bizony nincs!

facepalm...