Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogy telnek a napjaid egy...

Hogy telnek a napjaid egy házasságban, kisgyerekkel? A férjed kiveszi részét a gyereknevelésben, vagy mindent anya csinál?

Figyelt kérdés

A férjem nem dolgozik minden nap, sokat van itthon, de nem igazán segít a kicsivel, és már nem is marad meg vele, én is kellek mindig, mert nélkülem, apával nem megy sehova.

Másrészt a férjem állandóan nyavajog, hogy nem törődök vele, ő sokszor mennyire unatkozik stb. Nos nekem unatkozni sose volt időm még, vezetem a háztartást, törődök a gyerekkel, közben még sulit is végzek, tanulok. Kevés időm van magamra is. De pl nem mondja azt, hogy na menj csak tanulni, majd én játszok a kicsivel, ne éjszaka kelljen tanulnod. Vagy megfőzök én, és közbe babázok is, te csak tanulj, vagy menj el a barinődhöz kicsit kikapcsolódni. A gyerek nélkül sehova nem járok, befásulok így. És már nem is vágyok nélküle sehova. Panaszkodik, hogy nem tudja azt nézni amit szeretne, azt csinálni, amit szeretne. Hát ez hülyeség, jár horgászni, csavarogni, sört inni, ha van kedve. És velem nem törődik. Esténként elvárná, hogy még szex is legyen, mikor hullán leülök tanulni 9 felé, ha végre lerendeztem a kicsit.

Nálatok hogy megy ez?


2010. máj. 26. 07:27
1 2 3
 11/25 anonim ***** válasza:
12%
Tudod az a sajnálatos hogy mennyire el vagy foglalva a dolgaiddal. Attól hogy a férjeddel nem vagy mindig jóban, még foglalkozhatnál vele! A legtöbb nő elhanyagolja ilyenkor a férjét és még csak észre sem veszi. És ahogy látom te nem is nagyon akarsz velel foglalkozni mert nem tetszik amit csinál. Szerintem egy 2 éves gyerek nem fog belehalni egy kis sírásba vagy bölcsibe vagy apába, vagy nagymamába, nem kell állandóan a seggében lenned. Azt hittem pici babáról van szó de így eléggé túlzás...
2010. máj. 26. 13:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/25 A kérdező kommentje:

Bocs, azt hiszem félreértettél. Nem aggódok túl mindent! El van nélkülem a gyerek, csak nem az apjával, mert a nagyszülőknél órákig szokott lenni, addig én is kikapcsolódok, de a férjem nem vágyik arra, hogy a gyerekével időt töltsön. Ezt szerettem volna leírni. Éli a saját kis életét, amiben néha mi is szerepet kapunk, én akkor, ha szexre vágyik, egyébként elmegy mellettem, hozzám se ér, max kritizál, veszekszik már reggel, hogy felverte a gyerek játék közben 10-kor. Nem láncolom magamhoz a kicsit, de a férjem csak akkor törődik velem, ha szexre vágyik. Összebújni nem lehet egyből fogdos, vagy mást néz a tévében mint én, általában én is nézem, amit ő, de van, hogy megnéznék egy filmet, amit ő nem és egyből lehord, hogy nem foglalkozok vele(ez havi 1 alkalom). Majd elmegy sörözni, piaszaggal haza, amit tudja, hogy nem csipázok és mászik rám részegen, amit szintén nem szívlelek, mintha direkt provokálna. Egész nap tesped az ágyban, ha nem tetszik a kaja, fintorog. Mikor felkel, már kész az ebéd is. Én meg mindig korán kelek, pedig tudnék kicsit ejtőzni néha én is. Lehet siránkozás, de már besokalltam és unom, utálom nézni, mennyi ideje van mindenre, még unatkozni is, mikor nekem lóg a belem és még elvárja, hogy minden este és délután szex legyen. ÉS a fejemhez vágja, hogy egész nap nem csinálok semmit!!Így nincs kedvem még elkezdeni se, mert sokszor már undorodok. Nem vagyok elhanyagolt, adok magamra, sokan megfordulnak még ma is utánam, tehát ez sem lehet a baj. Ha hívom a játszótérre, minek menjen, ő nem akar, mert én akarok?? De a gyerek akar, talán menjen egyedül?! Ha valmi neki nem tetszik, a gyerek se csinálja. Önző és ráerőszakolja az akaratát a kicsire, aminek egyből sírás a vége. Nem hagyja megismerni az újat.

Tehát nyaljam ki a férjem seggét, minden este terpesszek neki, főzzek, mossak, gyereket neveljek, tanuljak, amíg ő itthon punnyad és még arréb se képes menni, ha épp takarítok, inkább ellők. Hetekig képes szanaszét hagyni a dolgait, amikorra én megunom és elteszem.

Na de nem ez volt a kérdésem, hanem, hogy hogyan vonjam be jobban a gyereknevelésbe, ha ilyen magának való.

Igen lehet a gyerek körül forgok, de ő legalább ad sok szereteted, amire igenis szükségem van és kapok törődést, amit a férjemtől nem. Adnék neki is, de olyankor elutasít mindig, ha puszit adok neki, fintorog.Ha beteg vagyok, az se érdekli a férjem, minden ugyanúgy rám marad, azt se kérdezi meg, hogy jobban vagy már kicsit?!

2010. máj. 26. 14:14
 13/25 anonim ***** válasza:
100%
ha éppen nem dolgozik, mindig segít... a gyereknevelésben is és minden teendőben is... ennek kéne mindenhol természetesnek lennie.. ha velem így viselkedne a párom, mint veled, nagy valószínűséggel válaszút elé állítanám...vagy besegít többet, vagy mehet isten hírivel...
2010. máj. 26. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/25 anonim ***** válasza:
A férjed egy önző disznó. Sajnos elkényeztetjük a psikat, és nagyot csattan a végén az ostor - persze rajtunk. Szerintem csak valami drasztikus megoldás segítene, hiszen az alapján, amit leírtál, nyílegyenesen tartotok afelé, hogy megutáld, és szarrá menjen a kapcsolatotok. A férjedet jól fel kellene rázni, hogy érezze, mi a probléma, és hogy meglegyen a tudat, hogy elveszít téged, és a gyereket is! Szegénykém, neked most jól kijutott, minden a te válladon van, PLUSZ még el kell viselned egy ilyen pasit. Gondolkodj el azon is, hogy nem lenne-e jobb nélküle, és ha nem, akkor miért maradnál! Ha ide eljutsz, átnézed a kapcsolatotokat pro és kontra, lehet könnyebb lesz valami olyan lépést megtenni, ami ráébreszti őuraságát, hogy sok a veszítenivalója. Kitartás, remélem helyre tudjátok hozni.
2010. máj. 26. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/25 anonim ***** válasza:
7%
Senki nem erőszakolta rád a tanulást meg a gyereket... Nem kell a féárjeddel élni ha nem tetszik de ő nem kisgyerek vagy kiskutya hogy megneveld. Ha úgy nem jó ahogy van akkor nektek nem együtt van a helyetek. Mellesleg az nem jelent semmit amit a gyerek akar. Nehogy már ő mondja meg. Én sosem voltam játszótéren gyerekoromban, legfeljebb ha olyan városban nyaraltunk ahol volt mégis élek...
2010. máj. 26. 14:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/25 anonim ***** válasza:
9%
Amúgy meg nem hiretelen lett ilyen az tuti. Ha eddig tetszett így akkor most mi a baj. Ha meg mégis hirtelen változott meg és az elewjén még szerette akkor csak azt tudom mondani hogy 2 év alatt megsokallat hogy neked mindig csak a gyerek és ilyen undok lett ő is.
2010. máj. 26. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/25 anonim ***** válasza:
Ne haragudj, nem bántani akarlak! De amiket leírtál a férjedről, annak hatására bátorkodom megkérdezni, hogy szeret-e Téged ez az ember????? Erős leszek, de szerintem ha ilyeneket csinál, így viselkedik, akkor az a válaszom, hogy NEM! És Te mit szeretsz benne? Megszokás? Mert ez így qrvára nem természetes, ahogy ti éltek! És itt közel sem a gyerekhez való viszonyára értem én ezt, hanem hozzád sem úgy viszonyul, ahogy normális szerető párkapcsolatban ezt kellene. Sajnos nagyon-nagyon elrontottad, úgy látszik nem ismerted eléggé a férjedet, mert nem tudtad, ha mindenben kinyalod a s..ggét, akkor ilyen lesz amilyen. Sajnállak, nem tudom, hogy lehetne-e bármit tenni. Egyik válaszoló voltam, akinek szintén 2 éves a kislánya.
2010. máj. 26. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/25 anonim ***** válasza:
77%

69%, te nagyon furcsa vagy! Azért kérdezném tőled, hogy a férfinak mindent szabad? Az ő élete nehogy egy lépésnyit is változzon, ha jön a gyerek? Ugyan már, felnőtt emberként neki is meg kell tanulnia alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, elvégre már kinőtt az oviból! Miért gondolod, hogy csak a nőnek kell mindenben alkalmazkodni? A pasi meg élheti tovább az életét, mintha nem is történt volna semmi? Hát képzeld el, az élet nem ilyen. Ha az illető férfi valóban elmúlt már 5 éves, akkor tisztában kell vele lennie, hogy az élet megváltozik egy gyerekkel. Bizony, ideje neki is felnőni, bármilyen nehéz! Ha ezt nem tudja kedves uraság elfogadni, akkor el lehet tolni a biciklit, és lehet siránkozni, hogy pedig én mindent megtettem. Lóf...t tettél meg apuskám! Amit tettél az annyi, hogy ücsörögtél a valagadon, azon merengve, hogy hogyan éld tovább kényelmes megszokott életedet, miközben ezerrel próbáltál tudomást sem venni róla, hogy az élet változik, és vannak dolgok, amikhez igenis fel kell nőni!

És hozzátenném, hogy amikor a páromat választottam, és elfogadtam, hogy olyan amilyen, akkor még nem volt gyerek, tehát nem is láthattam előre, hogyan fog viszonyulni egy teljesen megváltozott élethez! Ha olyan nagyon okos vagy, kérlek fejtsd ki, hogy miért is nem kellene a pasiknak alkalmazkodni? És azt se hagyd ki, hogy vajon mit szólnál hozzá, ha a nő közölné, hogy oké, megszültem a gyereket, de én élem tovább az életem, maradj itthon vele te, én meg eljárok szórakozni, meg dolgozni, és 8! órányi meló után annyira fáradt leszek, hogy nem akarok se neked segíteni, se a gyerekemmel foglalkozni! Na ehhez vajon mit szólnál? Azt mondanád az apukának, aki ebben a helyzetben van, hogy miért nem választottál jobban? És hogy edd meg amit főztél?

Ezt te sem gondolhatod komolyan!

2010. máj. 26. 15:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/25 anonim ***** válasza:
Én nem mondtam hogy mindent szabad azt mondtam hogy ő nem hajlandó megváltozni akkor más úgysem tudha sehogy megnevelni... Ennyi. Látod te is hiába pattogsz itt csak az anyuka siránkozik, a férfi tökéletes elvan ahogy írja. :)
2010. máj. 26. 15:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/25 anonim ***** válasza:

15.03 nincs egyedül a véleményével....

Igencsak furcsán látod az életet kedves 69%-os!

2010. máj. 26. 15:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!